Közlöny, 1849. július (146-162. szám)
1849-07-15 / 150. szám
Vasárnap, jul. 15. 1849.Szeged, KÖZI hivatala 150. sz. Megjelenik, hétfőt kivéve, naponkint egy — országgyűlés alatt több — irén. Előfizetési díj folyó félévre helyben 7 írt, vidékre 8 frt p.p. — Előfizethetni helyben a’ kiadó-hivatalban (Szabadság-tér előbb Dercsényi, most Zsotér-féle házban a’ városház mellett); vidéken minden álladalmi postahivatalnál. A’szabott diju hivatalos hirdetések és csatolmányok után a’ szokott beiktatási ’s felvételi dijak fizettetnek. A’ meg nem szabott díjnak hasábsoráért 5 p. kr. vétetik. Mellyekért eddig dij nem fizettetett, ezután is díjmentesek maradnak. A filagán hirdetések .ümlékekről^^........................................................................................................... .................................................. .......................... .............................................rr-1_______mmM ___ HIVATALOS KÉSZ. Köztudomásúl. A nemzeti képviseleti ház, Pesten f. e. julius 2-kán hozott határozata következtében általtett üléseit Szegeden f. e. július 21 -én d. e 10 órakor kezdendő megszeged, július 13 -án 1849. *) Palóczy László, a nemzeti képviselőház korelnöke A' felsőház ministertanácsi rendelet következtében üléseit Szegeden 1 hó 21-kén déli 12 órakor folytatólag megkezdendi. Ennek következtében a’ felsőház tagjai a’ megjelenésre ezennel felszólittatnak. Kelt Szegeden, jonis 14-kén 1849. Perényi Zsigmond, Rendeletek,a felsőház elnöke. A. 134. k. o. A’ kecskeméti, szabadkai és h. m. vásárhelyi ujoncz telepeknél öszpontosúlt ujonczokból uj z. aljak alakítása rendeltetvén el, ezek következőleg számoztatnak : Kecskeméten, Elek Ferencz őrnagy parancsnoksága alatt új z. alj alakíttatik, 's az a’ 129-dik számmal jelöltetik meg. Szinte Kecskeméten, Mihalcz százados parancsnoksága alatt alakuló z. alj 130-ik számmal. Tót — Komlóson, Bárány őrnagy parancsnoksága alatt alakuló z. alj a’ 131—ik számmal jelöltetik. A’holdmező-vásárhelyi ujonczokból Szegeden, Mihályi őrnagy parancsnoksága alatt alakuló z. alj 132-dik számmal. Ugyan azokból, Hangos őrnagy parancsnoksága alatt Szegeden alakuló más z. alj 433—ik számmal jelöltetik. A’Tordán alakult 's Bajára szállított, Benő őrnagy parancsnoksága alatti z. alj a’ 134-ik számot nyeri. Melly rendelet közzé tételével utasitatnak ezen z. aljak parancsnokságai minden hivatalos levelezéseiket, ’s a’ z.alj ügyeire vonatkozó eljárásaikat jövőre az itt megkülönböztetett számjegyek alatt intézni. Kelt Szegeden, julius 14. 1849. Álladalmi titkár, Szabó Imre, ezredes. Rendelet 1—2 3572, I B. Mellynél fogva a’ huszárezred tartalékok minden parancsnokainak meghagyatik, hogy miután legközelebb ujabbi elhelyezési állomásuk megrendeltetett, mihelyest rendeltetésük helyére megérkezendnek, Szegedre egyenesen a’ hadügyministerium vezérkari osztályához körülményes jelentésüket azonnal felterjeszszék. Álladalmi titkár, Szabó Imre, ezredes, BEM altábornagytól a’ „Honvéd“ hivatalos rovatában következő hirdetést közöl: Ámbár Brassónál és Beszterczénál oroszok és osztrákok kevés számmal törtek be, mindenütt mintegy 42,000 ember ’s a’ mi katonai erőnk ezen országban 40,000 főt számol, azért még is ezen közönséges ellenségeit a szabadságnak és magyar nemzetiségnek csak akkor győzhetjük le, ha a katonai működésekben a’ legnagyobb egyetértés és pontosság van 's semmiféle idegen beavatkozással nem gátoltatik. Én ugyan az oroszokat Beszterczénél a’ borgóprundi szorosban elzárva tartom ’s ha itt az ö megtámadásait vitézül viszszatörjük, a’ székely föld is egy oldalról biztosítva van, ’s hogy a’ brassói oldalról is az ellenségtől fölmentessék , külön csapatokat indítottam már útnak. A’ gyorsasághoz és bizonyossághoz a’ katonai működések végrehajtásánál, valamint az egy kézbeni szoros kapcsolása minden erőnek az országban megkívánják azonban, hogy az egész székelyföld, kivéve az egy Aranyosszéket és minden székelyfölddel határos székek és hatóságok ostromállapotba tétessenek, és csupán a’ katonaság által, a’ polgári hatóság akadályos befolyása kikerülésével és a’ rögtön törvény felállításával tartassák a megkívántató rendben. Rendelem tehát, hogy a’ mostani körülményekben a’ székelyföld ’s minden körülfekvő székek és hatóságok ostromállapotban’s távollétemben Gál Sándor ezredes úr közvetlen parancsnoksága alá, kikerülve minden kormánybiztosi befolyást— helyeztessenek, még pedig úgy, hogy ezen rendkívüli állapotban csak azon parancsok vétessenek teljesedésbe, mellyek tőlem vagy nevezett ezredes úrtól keltek, ’s hogy továbbá a’ rögtön-törvény alkalmaztassák mindazokra, kik ezen rendelet ellenébe szegülnek mind addig, mig a’ székelyföld ’s a’ körülfekvő vidékek ostromállapotban vannak, ’s az ellenség az országból nem lesz kihajtva. Ezen rendelet szerint mindazon katonai személyek is rögtön törvény alá tartoznak, kik kötelességüket nem teljesítik. Kell a’ főhadiszálláson. Beszterczén julius 3-án 1849. Az erdélyi magyar hadsereg fővezére Bem J. altábornagy. Itt közöljük a’„Honvéd“ után Bem altábornagynak következő proclamatióját: A’ magyar nemzethez! Magyarország függetlenségének ’s szabadságának második időszaka elkezdődött. Az isten megengedte, hogy mint győzelmesek lépjünk ki az első időszakból. — A’ mindenhol megvert ’s majdnem egész Magyarországból kiűzött osztrák seregek nem tudtak már máshoz folyamodni, mint segitségükre hivni az éjszaki barbárokat, a’ muszkákat. Nézzük azonban , mi teendője jelenleg a’ magyar nemzetnek, hogy ezen új ellenségét szétzúzhassa. Kezdjük az orosz birodalom ereje ’s segédforrásai megvizsgálásával, mellyet mi mindig „muszka“ birodalomnak nevezünk, mivel már a’ 13-dik századtól fogva az orosz tartományok kiegészítő részét tevék Lengyelországnak és csak azon utoló osztály alkalmával estek a’ muszka kormány alá, mellyet a’ három hatalmasságok : Austria, a’ muszka czárok és a’ brandenburgi ház a’ lengyel királyság fölött véghezvinni magoknak szabadságot vettek, ’s melly királyságot annak hibás intézményei lebilincselt kézzel ’s lábbal szolgáltatták ezen politikai gyilkosai kezeik közé. — A’ muszka czárok, a’„minden oroszok czárja“ czímet vették fel, noha ezek egyátalában nem akartak muszkák lenni. Ezen nagy terjedelmű birodalom, melly jelenleg is óriásinak tetszik, a’ valóságban nem egyéb, mint egy képzelt nagyság. A’ legborzasztóbb kényuralomra támaszkodva a’ Románovok német dynastiája úgy űzi pokoli politikáját, mint űzte Magyarországon a’ Habsburg ház. A’ muszka népesség, melly a’ pallérozódásban legkevesebbé haladt elő minden népességei között az 54 millió lakosú terjedelmes birodalomnak, nem tesz többet, mintegy 15,000,000 léleknél és vak eszközül szolgál, hogy többi népeit vas palotája alatt tartsa. Ezen zászlóaljakba szedett csordák, majdnem átalánosan németek, hazátlan zsoldosok által vezényeltelek, mert nagyobb fontosságú vezényletet félnek felvilágosodott muszkákra bízni, kik mint minden más népességek részét tevén a’ birodalomnak, semmit sem óhajtanak jobban, mint megtörni a’ Romanov dynastia jármát, melly őket elnyomva tartja. Ha még eddig az úgy nevezett orosz birodalomban forradalom nem ütött is ki, az nem fog sokára késni, mert Lengyelhonban ’s Oroszország némelly tartományaiban a’ fegyveres felkelés fenyegetöleg közéig és akkor a’ czár seregei kénytelenek lesznek Magyarországot olly sietve elhagyni, mint oda betörtek. Addig azonban szükség a’ legnagyobb tevékenységet ’s állhatatosságot kifejteni. Seregünk nagy és számos, és több mint szükséges arra, hogy szétzúzhassuk a’ határokat áttört ellenséget. Azon két betörés, melly Erdélyben Besztercze és Brassó környékén történt semmi fontossággal sem bir. Mindegyik mintegy 10—12000 ember, ’s a’ Beszterczénél betörtek már egész a’ határig visszanyomattak. A' Brassónál beütöttek, kik a’ székely földre elönyomultak 's visszavezettek, Brassó falai alatt táboroznak a’ nélkül, hogy elönyomulni merészelnének, ki fognak fizettetni és kergettetni Oláhországba, hova fegyvereinkkel be fogunk menni segédkezet nyújtani Oláhország szabadelmü részének, hogy a’ muszka sereget kiűzzék, melly azt elfoglalva tartja. Jogunk van remélem, hogy a’ törökök hozzánk csatlakozandónak. Hogy irántunki rokonszenvük nem kétséges, bizonyítéka az, hogy az orsovai vonaltól fogva Vöröstoronyig, hol seregeik táboroznak, sehol beütés nem történt. Úgy látszik, hogy a’ szerbeknél is támadni kezd azon óhajtás, hogy hozzánk közelíthessenek. A’ dunai határ Orsovától Pancsováig és az egész Bánát szabad. Sőt a’ törökök Puchner hadtestét, melly Orsovától egy állomásra táborozott, kényszeritették Oláhország mélyébe bevonulni. Egész Erdély tökéletesen ki lesz tisztítva az ellenségtől, ’s Magyarország is ki lehet, de nagyon kell őrizkedni, hogy olly hibák ne történjenek, mellyek által szent ügyünk, mellyet védünk, veszélyeztethetnek; különösen őrizkedni kell, hogy azon állások, mellyek már el vannak foglalva, az ellenségnek át ne engedtessenek. Minden egyes hadtest nyugtalanítsa, háborgassa, zaklassa az ellenséges seregeket a’ hol vannak mindenütt, a’ nélkül, hogy egy peret is engedtetnék nekik nyugalmukra. Nem két napi állomásra kell tőlük tartózkodni, nem kell egy talpalatnyi földet is nekik védetlenül átengedni, hátulról kell megtámadni az ellenséget, mi legjobban gyors és bátor önkéntesek által történhetik. Seregünk többre megyen 150 ezer embernél, mig az ellenség összes ereje nem számit 80 ezeret; ha tehát mindenki megtenné kötelességét, ha minden puska, minden ágyúlövés jól találna, nem soká az egész ellenséges sereg, ha el nem fut, ki lenne irtva. Ezen neme a’ hadviseletnek, ha követtetik, azonnal megtermené gyümölcseit. Seregeink, ha az ellenség közelítését erős állásba zárkozottan várják, vagy ha útját elzárni akarják, midőn hazájuknak nagy szolgálatot tesznek, még sincsenek a’ szétmorzsolás veszedelmének kitéve még az esetben sem, ha kénytelenittetnének is a’ tért átengedni. Ők visszavonultokban mindenütt őket védő ’s segitő barátokra találandónak; mig ellenben az ellenség szűkbe szorítva magát, mindenütt ellenséges népségtől körülvéve látva és élelmezéséről sem gondoskodhatva kellőleg, kénytelen lesz magát megmenteni, hogy végmegsemmisítetését kikerülhesse. Tehát bátorság és kitartás! Minden, kinek fegyvere van, menjen az ellenségre, a’ gyávák, ’s kik állásukat elhagyva az ellenség elöl megfutnának, mindazok, kik haszontalan ürügy alatt távol az ellenségtől városokban mulatnának, ’s szolgálatukat elhanyagolják, legyenek megbélyegezve, ’s a’ katonai törvények szigora szerint megbüntetve; tegyék meg minden hadtestek vezérei a’ maguk kötelességüket, és azonnal az egész ellenséges sereg vagy kiűzve lesz, vagy tönkre téve! Főhadiszállás Besztercze, jul. 5. 1849. Bem s. k. altábornagy. Hadi tudósítások: 9278 I K. Az ország kormányzójához gr Vécsei tábornok Temesvár melletti vadászerdőbeli főhadiszállásáról Lé. julius 7-kor ö 1 következő tudósitást küldött: Tisztemnek is merem igen tisztelt kormányzó urnak jelenteni , miszerint f. hó 3-ról 4-ére éjfél után egy negyed egyre a' Temesváron bevárt ellenség, egy eddig még nem tanúsított ’s mindent elromboló szándékkal a' külvárosokat a’ legborzasztóbban ágyúzni megkezdette. Bombák gránátok, és a golyók százai hányattak külvárosaink, ágyú telepeink, ’s ébren álló sereg csoportjainkra. Ezen ágyúzás alkalmával a’ félsetétéjt használni akarván az ellenség, rögtön három felöl egész erejével megtámadta előőrseinket. Mihala és a’ gyárváros felöl, a’ hol az ellenséges megtámadás csak színtér volt, vitéz honvédeink által azonnal visszautasittatott. De ez alatt 12 legjobb századjával támadá meg Józsefvárosi előőrseimet. Mint az előbbiek, úgy ezek is egész erélylyel fogadták a’ négyszer erősb ellenség megtámadását, de végre a’ túlnyomó erőnek engedni kényteleníttetvén, vissza nyomultak az ágyútelep sánczaiba. Berohanván ide is az ellenség, honvédőink hősies elszántsággal védelmezték ágyutelepeiket, mert az ellenséget szuronyt szegezve megtámadván kiűzték sánczaikból. Az ellenségtől 1 kapitány, 1 főhadnagy, és 8 altiszt esett el e’ merény áldozatáél, — ezenkívül 1 kapitány jobb karján golyó és szurony által megsebesülve, és 1 hadnagy elfogatott. Midőn az ellenség sánczainkból szuronynyal kivettetett, Boros alezredes ur egy mellék ágyútelepböl a’ honvédek által a’ sánczra ágyukat vonata fel, és a’ hátravonuló ellenséget iszonyú kartács tűzzel futásra kényszeríté. 450 *) E* hirdetmény közzétételére minden hazai hírlap szerkesztősége ezennel felszólittatik.