Közlöny, 1849. július (146-162. szám)
1849-07-29 / 162. szám
604 Nyomatik az álladalmi nyomdában. •UDAPESI TSPV-*!*; » Törvényjamlat * a’ zsidókról. 1. §. A’ hazának polgárai közt, vallásbeli különbség, jog és kötelesség tekintetében, különbséget nem tevén, ezen elv szerint kijelentetik, mikép a’ magyar álladalom határain belől született, vagy törvényesen megtelepedett móses vallásu lakos, mind azon politicai ’s polgári jogokkal bir, mellyekkel annak bármelly hitü lakosai birnak. 2. §. A’ törvényes telepedésnek föltételei, ideiglenes rendeletnél fogva, a’ kormány által fognak meghatároztatni. 3. §. Keresztény és móses vallása közt kötendő házasság polgári következményeire nézve, érvényesnek nyilváníttatik. Az illy házasság polgári hatóság előtt köttetik, mellynek módja, ideiglenesen, rendelet által fog meghatároztatni. 4. §. Egyszersmind a’ belügyministernek meghagyatik: a) A’ móses vallásuak papjaiból és nép választottjaiból hívjon össze egy gyülekezetet, részint hogy hitágazataikat nyilvánítsák ’s illetőleg reformálják, részint hogy jövendő egyházi szerkezetökre nézve, a’ kor kivánataival megegyező javításokat tegyenek. b) E’ törvény foganatosítása azon utasítással tétetik kötelességébe, hogy alkalmas szabályok által a’ meses vallásuak a’ kézi mesterségek és a’ földmivelés gyakorlására vezéreltessenek. Debreczen, május 24-én 1849. Belügyminister Szemere Bertalan. Köztaps közt elfogadtatik. És már most ennek folytában kérésem a’ házhoz : 1- ör Figyelembe véve a’ jelen rendkívüli körülményeket, a’ mikor valamit halasztani annyi, mint veszélyeztetni a’ hazát, a’ formáktól e’ törvényjavaslat tárgyalására és elfogadására véve méltóztassanak elállani. 2- or Méltóztassanak ezen törvényjavaslatot ha úgy titkaság igen is nagy, ’s ez óvakodásra int, pusztán önfentartási tekintetben, hogy a’ szomszéd országokban mindenütt nyomott a’ zsidók sorsa, következőleg a’ bevándorlási vágy és tolakodás minden nálunki enyhítés által sokkal inkább élénkíttetik, mint az egyéb nem zsidó szomszéd népfajokra nézve képzelhető, mellyek hasonló súly alatt nem szenvednek. Azonban idő kívántatik arra is, mig a’ törvényesen megtelepedettek a’ nemzeti és keresztyén élettel összesimúlnak. Tehát jogszerű érdekek követelik, miképen a’ bevándorlási roham mérsékeltessék. Különben is a’ betelepedés olly dolog, mit bármelly külföldi jogképen nem követelhet, hanem engedményképen tartozik elfogadni, mert ez nem a’ közjog, hanem egyenesen a’ politika szabályainak kifolyása. Illyen a’ házasságkötés. A’ nem lehet más mint polgári szerződés. Meglehet a’ törvényhozás nem sokára e’ tért választja minden házasságokra állandó szabályul; az pedig bizonyos, hogy a’ házassági kötésnek vallásos alapra vitele által a’ kettőt összeütközésbe hozván; sem a’ keresztyén, sem a’ zsidó vallásnak nem tennénk hasznos szolgálatot. Holott az összeházasodás a’ legalkalmasb mód azon különvált helyzetnek megszüntetésére, melly a’ Krisztus és Móses követőit olly folytonos elszigetelésben tartotta egymástól annyi «a Padokon keresztül. Az, hogy Móses követői hitágazataikat nyilvánítsák, és hogy egyházi szerkezetük reformálására alkalom nyujtassék, nem korlátozás, de politicai szükség. Joga van ehhez az állodalomnak minden hitfelekezet irányában, mellynek polgári és politicai állását most rendezi. Nem akar ezzel dogmáiba avatkozni, azokat csak ismerni akarja, mi egyszersmind a’ népnek, mellynek szivében erre vonatkozólag részint szörnyű, részint nevetséges balitéletek lappangnak, megnyugtatáséra szolgál. Magoknak a’ zsidóknak áll érdekükben a’ népet tévedéseiből kiemelni, ’s megszüntetni a’ gyűlölséget, melly az előitéleteken önálitólag táplálkozik. Kétséget nem szenved, hogy a’ theocratia korában készült, ’s a’ keresztyén üldöztetés alatt vagy elmérgesült vagy megkövesedett intézvényei a’ zsidóknak az újabb kor eszméinek, érzelmeinek, erényeinek nem tökéletes, sőt hiányos vezetői. ’S e’ hiedelem volt azon akadály, mellyen a’ német kamarákban a’ zsidók szabadságának ügye mindannyiszor fenakadt. De az sem szenved kétséget, hogy a’ zsidó vallásban ’s népéletben onnét van a’ sok folt, a’ sok baj, a’ sok hiány, mivel majd két ezer éves szolgaság leginkább bűnnek és gyarlóságnak szolgál termőföldül. De az sem szenved kétséget, hogy bár mi kevés volt a’ Móses hit szerkezetében rósz, és bár mi sok jó, szabadság hiányában természete a’ résznak öregbedni, a’ jónak természete fogyni. Adjuk meg a’ zsidó népnek a’ szabadságot, vegyük le róla a’ megvettetést, ékesítsük fel az emberi méltóság és polgári önérzet nyilvános tudatával, nyújtsunk neki alkalmat ősi hajlékot vizsgálat és javítás alá vehetni, és örömet, boldogságot épen magoknak a’ zsidóknak szerzünk, a’ kik polgári életökben legsúlyosabban ép azonoság és romlott állapot miatt szenvedtek, mellyet magok tűrtek legnyugtalanabbúl Ezzel összekötendő egyházi szerkezetűk vizsgálat alá vétele is. A’ zsidóság kebelében az orthodoxok és reformohajtók felekezete naponkint mérgesb gyülölséggé fajul, és azért mivel magában a’ zsidóságban nincs hatalom melly a’ fejlődést megindíthassa és biztosíthassa. És most ez annál szükséges!), mivel külön vált községi szerkezetük régi alakjában meg nem maradhat, következőleg annak helyét egyházi tekintetben uj intézménynek kell pótolni. Jelenleg minden rabló, minden község egymástól független , mi minden korszerű tökéletesedést lehetetlenné tett.E’ részben összefüggő rendszert kell velők alkottatni, mint másrészről lerontani minden válasz-falat, melly a’ polgári élettől a’ zsidókat elzárta, hogy ne hasonlítson e’ népség, az amerikai nagy folyamokon mutatkozó úszó növényszigetekhez, mellyek egymással szorosan összefüggenek, de a’ földhöz semmi gyökér , semmi alap által nem kötvék. A’ mi arra vonatkozik , hogy a’ zsidóság a’ földmivelés gyakorlatára vezéreltessék, ez a’ kormány dolga, de miután a’ kormány gyakran változik , a’ törvényhozás útmutatása nem felesleges, mert megnyugtatja a’ közvéleményt, mert emlékezteti magát a’ zsidóságot öröklött bajábéli kivetközésre,’s a’kormány intézkedéseinek irányt adván, egyszersmind azoknak alapot is nyújt. Ezen alapeszmékre van fektetve a’ törvényjavaslat, szik tanácskozás alá venni, és mindenesetre módosítással vagy a’ nélkül törvényes erőre emelni.Elfogadjuk . Azt hiszem az, hogy ez eddig haladt hiba, ha tovább is halad, még nagyobb hiba, mert eljött azon idő, hogy az egyenlőség elve, a’ háromszáz ezerből álló népre is alkalmaztassák, eljön az idő, hogy e nép is legyen a’ szabadság mellyért vérét ontja’s áldozza vagyonát, eljött az ideje e’ nép polgárosodásának ezer év után, ’s a’ magyar forradalom nem lehet, ügyének veszélyeztetése nélkül elveinek egyik legnemesbikéhez hirtelen. Közhelyeslés. Elnök: Nincs ellene semmi észrevétel? Nincs, így hát ezen törvényjavaslatot a’ nemzetgyűlés által átalánosan elfogadottnak mondom ki. Közhelyeslés: Ez volt egy nagy ünnepe a’ felebaráti szeretetnek és a’ kereszténységnek! T. nemzetgyűlés. Sem a’ ministerium, sem az elnökség részéről nem lévén több tárgy, nem is jelentvén magát senki indítvány tétel végett, egyéb hátra nincs, mint a’ szerencsés viszontlátásig is boldog napokat kívánni! Ülés vége 10 egy fél órakor. Belföld, Szeged, jul. 28. Mai nap reggeli 8 és 9 óra közt borzasztó szerencsétlenségnek valánk tanúi a’ Tisza partján. A’ városi nép elkezdé immár napi foglalkodását. A’ piat ezokon sürü csoportok hullámzottak fel ’s alá. ’S egyszerre mintha ég és föld össze ütött volna , rémitő durranás rázkodtatta meg az egész várost. A’ házak ablakai beszakadoztak, falai megrepedeztek , sok helyen be is dőltek. ’S mindezekhez hirtelen támadt porfölleg kavarodott a’ levegőbe. A’ Tisza balpartján uj Szegeden, a’ hídfőnél, az úgynevezett Zsótérféle nagy emeletes raktár légbe röpült. E’ ház egy részében, mint halljuk, tüzérek működtek, ’s a’ nagy mennyiségű lőpor véletlenül felgyuladt. Szétrombolta a’ nagy épületet alapjában, ízre porra zúzatott szomszédságában több magán ház. Közelében tömérdek kár mindenfelé. Számtalan emberélet áldozata a’ veszedelemnek. Zápor módra zúgtak át a’ szétszakadt épület tégla és kődarabjai a’ Tisza innenső partjára. A’ halpiacz, mellyen tömegestől állt a’ vevő és árus nép, födve van általszórt kövekkel és téglákkal. A’ vész perczei után csaknem födve volt halottak és sebesültekkel. Ki tudja hány hólttestet fognak még előkeresni a’ halomban levő romok közül. Azoknak is igen síkra megy számuk, kiket már eddig összeszedtek. Egyébiránt sok helyen nem is embereket, csak szétzúzott emberi tagokat szedhetni össze. A’ hídfőnél két, gabnával terhelt hajó volt kikötve. Össze van roncsolta mindkettő. Egyik egészen elsülyedt. A’ hid azonban sértetlen maradt. Nem tudjuk bizonyosan, mi volt e’ veszedelmi szülője, vigyázatlanság-e vagy gonoszság. Egyik úgy mint másik büntetést érdemel, ha az illetők az a’ helyszínén nem találták legnagyobb büntetésüket. Ez nem első szerencsétlenség már mió’.a Szegeden vagyunk. Minapában történt, hogy gondatlanság miatt a’ várban egy Domna 9i,elfolynatni. Azok, kik a’ lőpor körüli felügyelettel bármi kis részben megbizatvák, szigorú feleletre vonandók. Hisszük, hogy a’ vizsgálat, az igazságos ítélet nem is fog elmaradni. Árnyékképek Pestről. Két nap óta Budán volt már az osztrák, ’s még Pesten lobogtak a’ középületeken a’ nemzeti zászlók. Alázatos volt a’ német, átjárt néha Pestre, de nem bántott senkit, jól lakott, ’s azzal odább ment. Budai hölgyek koszorúkat osztottak a’ bejövő osztrák liszteknek, szép sárga virágokból, fekete középpel fonott koszorúkat, ’s még ekkor Pesten járt egy lap, a’ ,,Forradalom, melly a’ németet szidta. • * Egy este híre futamodik, hogy Kerepes felöl Muszkák közelgetnek Pestre. Perez múlva tele lettek az utczák, egy óra múlva üresek mind. A’ város férjfi népe elhagyta falait, ’s kivonult az üllői úton. A’ kórházakból a’ sebesült honvédek szétfutottak, féllábbal, mankóval, bekötött fejekkel, halaványan, a’ kik maguktól mzdulni nem tudtak, terhes betegek, mintegy szászhatvanan, szinte eltűntek a’ kórházakból, az ellenség nem tudja hogy hova lettek? Jó helyen vannak. Egy óra múlva szokatlan zenével tódult be a’ kerepesi úton egy kozák csapat. Lovaik rosszak, silányak, hosszú vékony puskáik, magok mindennemű fegyverrel túlterhelve, fejeiken iszonyú prémes süvegek, piros kúppal, fülig lehúzva, kezeikben kancsuka, a’ mivel egyébiránt csak lovaikat szokták ütni. Ezek az áldozatok énekeltek, midőn bejöttek. Szent ének volt-e az, vagy valami opera darab? nem lehetett kivenni, de szörnyűségesen iszonyú volt. E’ pereztöl fogva kész volt irántok a’ sympathia. Senki sem félt tölök többé, kik illy borzasztóan tudnak énekelni, azoktól félni lehetetlen. Kezeikben egy egy nagy ugorka volt, mellyet úgy faltak, mint más ember a’ vajkörtét. A’ csupa ránézéstől kilelte az embert a’ hideg. Hanem a’ németnek megnőtt erre a’ taréja. A’ mint megérezte a’ muszkát, elkezdte hirdetni győzelmeit és sanyargatni a’ népet, és üldözni a’ becsületességet. Jöttek szebbnél szebb placatok. Egyikben a’ magyar bankjegyek beadása volt megparancsolva, minek következtében elkezdték a’ legszegényebb néposztályok behordani kevés pénzeiket, de miután látták, hogy azokért még csak nyugtatványt sem kapnak, felhagytak vele. A közpénztárak azonban a’ szó teljes értelmében kiraboltattak. Elvétetett a’takarékpénztárból 125 ezer, a’ zálogházból 200 ezer pengőforint, még a’nemzeti színház is megfosztatott 3300 forintig, úgy hogy múlt vasárnapig egy millió nyolczszázezer pengő forint gyűlt össze, melly is nagy ünnepélyességgel megégettetett az új épület előtt. E’ közben azonban a’ piaczi forgalomban daczára a’ halál büntetésnek,adják veszik a’ magyar bankjegyet. Dugva adják, dugva veszik, de nem adják többet Hayneunak. Egyszer egy rövid kravall is támadt a’ miatt, hogy az orosz katonától nem akart egy csapiáros, magyar bankjegyet elfogadni, ’s e thema fölött egy pár katonát brovi mani agyon is csépeltek, melly alkalommal különösen meglepő volt látni hogy azon városban melly olly üresnek, olly elhagyottnak tetszett egy pillanat alatt mint tett meg minden utcza dorongos, fejszés és buzogányos hadakkal, kik mintha egyszerre a’ földből nettek volna elő, futottak arra, a’hol a’ lárma és pufogás hallatszott. Később az orosz tisztek szép szóval lecsititották a’ zajt ’s a’ dorongos hadak, egy pillanat alatt ismét eltűntek. Haynaut ekképen ajánlják tulajdon tisztei. Windisgrae ez tigris volt, de Haznau hyena, olly formán hangzik a’ nave is. A’ városi hatóságot ezen megszólítással fogadta: no ti kutyák! ti vagytok a’ legokosabb emberek a’ városban! Minden parancsa 25 bot és főbelövetésen végződik. Maguk a’ pecsovicsok visszaijedtek tőle. Még Babarczy sem jár vele. Mintha egy emberre sem volna szüksége, a’ ki magyar , még a’ régi conservativeket is terrorismussával igyekszik meghódítani. A’ megyei hivatalokat nem tölti be egykori híveivel hanem azok helyett Kreisamtokat állít fel. A’ házakra, nemcsak a’középületekre, de a’ magánosokéra is kitüzelte a’ fekete-sárga lobogót. A’ ki vonakodik kitűzni választhat 25 bot, vagy 500 pft bírság között. A’ ki nemzeti szalagot visel, a’ hol érik, ott lőhetik főbe. Még a’ széles szalag hordása is tiltva van. Illy nevetséges kisszerüségekben áll Haynau politicája. Az orosz tisztek éles visszavonásban élnek az osztrákokkal. Sehol közhelyeken őket együtt látni nem lehet. Sőt magok az oroszok mintegy fölhívni látszanak a’ népet az osztrákok iránti megvetésre. Panaszkodnak, hogy őket küldik elöl mindig a’ csatában a’ németek, ’s csata után mindég ők állanak elő dicsekedni. Gürgeit és a’ magyar katonaságot egekig magasztalják. Sebesült honvédünknek pénzt osztanak. A váczi csatáról azt mondják , hogy ott minden magyar egy egy oroszlán volt. Elesett és megsebesült az ellen közül kilenczezer e’ csatában, saját elismerésük szerint. A’ hány szekér sebesültet hoztak be a’ városba, annyi szekér gazdátlan ruhát szállítottak be egyúttal. — Pesten ez időben semmiféle lap sem jelenik meg. Heckenast nyomdája üres, de azért utczákon utczaszegleteken, minden hír bejárja a’ várost, melly kívül vagy belül történik. Elfogatások sűrűén történnek, többnyire a’ legalsóbb néposztályból. Az előkelő világból senkit sem látni ott. Csak báró Laffert képviseli ott sos a’ magnási rendet. Ugyan ö mondá, hogy a’ szőnyi csatára következett igmándi ütközet után, minden a hadsereggel járó mágnás szétfutott ijedtében, egyedül ö maradt hű a’ császári ügyhöz. — A’ Pestről kiindult orosz osztrák sereg száma 12 ezer 48 ágyúval, azon csoporté, melly a’ Dunapart mentében levonult 1300. Külföld. Anglia. , Szükséges igazságos-é, hogy Magyarország függetlensége elismertessék?“ Ezen fölirat alatt egy hosszabb czikket aWocinkai Rxaminorban ezután a’ Messengerben: „Elismertessék-é Magyarország függetlensége ? A magyar nemzet lépéseket tesz függetlenségének elismertetése végett, nyugoti Europa nagy hatalmasságainál. Azon okok, mellyek által a’ magyar nemzet ebbeli követelései támogatvak minden ellenvetést kizárnak , a’ magyar nemzet ügye nem csak jog szempontjából igazságos levén,e’ tekintetben legkonokabb ellenei is csak pirulva mernek ellene föllépni) de a’népesség hasonlithatlan nagyobb többségének kifolyása , és mint ollyan a’ nemzet többségének lelkesedésétől támogatva lévén. — A’ magyar nemzeti kormány egyedül az melly Magyarországban egy a’ békét jövőre is biztositható kormányzatot behozni képes. Mig a’ háború csak Ausztria ellen folyt, sokan a’ viszonyokat épen nem, vagy csak felületesen ismervén , a’ háborút némi felkelési, az alattvalóknak törvényes urak elleni föllázadási színben iparkodtak Europa szemei előtt lefejteni; ámde mióta a’magyar vitézség az osztrák seregeket megsemmisítette, és Austria egy idegen hatalmasságot kénytetett segítségéül meghívni, a’ magyar nemzet harcza az egész világ előtt valóságos színében tűnik föl; egy önállásra vergődött nemzet harcza ez egyidegű hatalmasság invasioja ellen!“ Következik magasztaló jellemrajza Kossuthnak és Telekinek, továbbá egy az Edinburgh Revids folyóiratból kölcsönzött igen alapos fejtegetése azon kötésnek, melly eddig Magyarország és Austria közt fönállott, ’s mellyet ez utóbbi oktalanul sajátkezűig széttépett, végre egy a’ Times hírlapból átvett kimutatása azon segédforrásoknak , mellyek Magyarországot nem csak a’ háborúnak folytatására, de a’ béke helyre állván , behozandó kormányzatának tartósan megalapithatására és a’ magyar nemzetnek Europa független nemzeteinek sorába leendő felvételére és virágoztatására képessé tesz — mindezekre legközelebbi számunkban visszatérünk.—Álljon itt csak végszava az Examiner czikkének Magyarország, függetlenségét illetőleg. „Megmutattuk tehát — így végzi — miként az osztrák kormánynak nem lehet semmi jogszerű kifogása, és panasza, ha a’ sz. jamesi udvar Magyarországot mint független statust elismerné, mig más részről azon előnyök, mellyek e’ lépésből Angolhonra háromlanának, véghetetlenek. Egy uj nagyszerű piacz, melly eddig Austria tiltó rendszere által el volt zárva — nyílnék meg előttünk. Egy a’ magyar nemzeti kormánytól minden szükséges meghatalmazásokkal ellátott magyar küldött jelenleg köztünk mulat, a’ mondott piacznak iparunk számára igen kedvező föltételek mellett leendő megnyitásáról a’ jamesi udvarral értekezendő. Magyarországban 14 millió uj vevőket nyerne iparunk, consumensek, mellyek nyers terményekben mint Európának kevés más lakói bövelküdnek, — müiparunk czikkeiért kicserélenddkben, de Magyarország által még 5—6 milliónyi más vevőkkel is jönnék összeköttetésbe, a’ szomszéd tartományokban . Azon angol status férfiú, ki hazája szamára illy roppant vásárt biztositand, jó tévőként fog áldatni nemzete által!! Felelős szerkesztő Emődi Dániel.