Köznevelés - Minisztériumi rendeletek, közlemények, 1950 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1950-09-01 / 17. szám - 1223–48–1/1950. V. K. M.

Egészségtan: VIII. osztály (heti 3 óra) Közegészségtan—közegészségügy. Kapitalizmus és a népi demokrá­ciák közegészségügye. Járványtan (Pasteur, Koch): A mikrobák az élet szolgálatában. Egy prüsszentés következményei. Heveny, idült. A fertőzés útja. A kórokozók elpusztítása. Semmelweiss I., az anyák megmentője. A fertőző betegek bejelentése és elkülönítése, miért kell elkülö­níteni.­­ A fertőtlenítés. Az oltás közérdek. Miért védőoltás? A fertőző betegségek jövője. A fertőző betegségek gyakori általános tünetei. A szervezet hő­termelése. A láz, a hasznos láz. A gyulladás. A szervezet védekezése. A vérmérgezés. A borogatás. Miért köhögünk. Egy költséges baj. Edzés. Tüdőgyulladás. Gyermekbetegségek: diftéria, szamárköhögés, fültőmirigy gyűlt. Vörös cédula. Miért zárják be az iskolákat. Védőoltás, hastífusz, vérhas. A légy mint betegségterjesztő. Tisztaság, jó árnyékszék. A nyomor kedvez a kórokozóknak. A közös gazdálkodásból eredő életszínvonalemelkedés egészségügyi téren is javulást fog hozni. Lépfene, veszettség, tetanusz. Bélférgek, galandféreg és fejlődése, trichina. Büh, a nyomor élősdije, kiütéses tífusz. Szúnyogok által terjesztett betegség (malária). Védekezés a rovarélősdiek ellen. A nemi betegségek. Szűrővizsgálat. Gümőkór. Megelőzése, gyógyítása. Rossz fog, fogápolás. Gyomorsüllyedés. Idegrendszer és gyomor­működés.­ Hiánybetegségek. Golyva. Jódozott konyhasó. Insulin. Jó- és rosszindulatú daganatok. A szervezet alkalmazkodása a környezethez. Rosszullét magasban és zsúfolt teremben. Por és korom. Fagyhalál, hőguta. Napsugár, láthatatlan sugár. Tiszta levegő, — több napsugár. Ahol a legtöbbet tartózkodunk, szellőztetés, a zsúfoltság. A nedves lakás. A fűtés, a kályha. Központi fűtés. Természetes és mesterséges világítás. A ház falai, padlója, tető. Az alvás és kellékei. A szemét, szeméthegyek. Mi történik a szennyvízzel. A falusi árnyékszék. (Légy, hastífusz, csecsemőhalandóság.) Egész­ségü­gyi védőnő, állati ürülék elhelyezése. Egészségtelen település, a jövő városa. A falu fekvése. Közművek a falun. A ruházat. A helyes táplálkozás. Az alkohol rabjai. A jó ivóvíz. A tisztálkodás. . Munka, snorf, pihenés. Első segélynyújtás. Számtan: VII. osztály (heti 3 óra) Lásd a VI—VII. tanévpótló osztály VII. osztályos anyagát. Kémia: vm. osztály . (heti 3 óra) Algebra jelölési média: betűk és zárójelek használata. Algebrai kifejezések számélékének meghatározása. Egyszerű feladatok felírása egyenlet alakjában. Elsőfokú egyen­letek megoldása lebontással. Mérlegelv alkalmazása egyenletek meg­oldásában. Az elsőfokú egyenletek megoldásához szükséges azo­nosságok. Az összeadás és kivonás azonosságai. A szorzás azonossá­gai. A hatvány jelölésmódja. Az osztás azonosságai. A negatív szám fogalma. Műveletek előjeles számokkal. A zárójel felbontása. Algebrai összegek szorzása. Algebrai összegek osztása egy taggal. Azonosságok alkalmazása az egyenletek megoldásában. Az egyen­letek megoldásának rendszeres összefoglalása. Számtani feladatok a gyakorlati élet köréből. Az előző osztályok számtani anyagának áttekintése. 3 iskolai dolgozat. , Mértan: VII. osztály (heti 3 óra) Ha a VII. osztály az első félévben kerül sorra, akkor is nagyjá­ban azok a rövidítési elvek maradnak érvényben, amelyek előbb nyertek kifejtést. Az eltérés a következő: Mivel az osztály az V. és VI-os tanulmányokat még a régi tan­­terv mellett végezte, olyan előismeretekkel rendelkezik, amelyek az előbb jelzetteknél továbbmenő egyszerűsítéseket tesznek lehetővé. Éspedig elhagyható a korszámítás (37), űr- és súlyszámítás (39—40), hasábok és gúlák térfogata (42—45). Azonban (az ismeretek ébren­tartása végett) kívánatos a felsorolt idomra és testekre egy-egy példát megoldani. Az így előálló időelőny arra fordítandó, hogy az újfajta VI-os könyv átugrása miatt keletkező zökkenőt enyhítsük. Ezért (a lényegre szorítkozó rövidséggel) a következő elemeket kell a VII-es anyagba illesztenünk: A VII-es könyv 1. fejezetének tárgyalásakor az egyenes szakasz elnevezése. (L,­ VI-os könyv, 8. fejezet.) A VII/3 tárgyalásakor a két ceruza használata (VI/19). A VII12 előtt a mellékszögek és csúcsszögek fogalma (VI/26—27). A VII/18 előtt a négyzetrács használata (VI/16). A VII/19 előtt a tükrös idomok (VI32) és a fedőhajtás (VI/5) fogalma. ____ A VII/23 előtt az átdarabolás fogalma (VI/36). (A VII/23 első apróbetűs bekezdése hangsúlyosabban tár­gyalandó.) A VII25 előtt parallelogrammák középvonalának fogalma (VI5 és VI/11). A VII/33 előtt a szabályos ötszög (VI/51—52). A VII/38 előtt négyzetes réteg és oszlop szemléltetése (VI59). A VII/41 előtt a kocka felezésének szemléltetése (VI/58). A VII. osztály modellező munkálatai általában a minimumra szoríthatók, annál inkább meg kell őriznünk a munkák rajzos jellegét. Vili. osztály (heti 3 óra) Mivel a VII. osztály anyaga még a tanulók viszonylag friss emlékezetében van, az 1. fejezet (másolások áttekintése) futólag tár­gyalható. A 2. és 3. fejezet (elforgatás) nem rövidíthető, a 4. és 5-en ismét csak puszta szemléltetéssel haladunk át (szögpárok). A hasonlóságot bevezető részletes rácsmunkák (12.) elhagyhatók, de a hasonlósági szerkesztést legalább egy példán rácsban (13.) és legalább egy példánl tiszta lapon (14.) el kell végeztetni. A 15. feje­zetet (fordított állású idomok) elegendő egy példán is bemutatni (vagy rácson, vagy tiszta papíron). A 16. fejezet gyakorlati munkái kimaradhatnak, annál fontosabb a 17—18. rendes feldolgozása (kicsi­nyítés—nagyítás). Pythagoras tételének tárgyalása tetemesen megrövidíthető, és­pedig úgy, hogy a 20. fejezetet egészen kihagyjuk, a 21. fejezetnek pedig csak a rácsmunkáját végeztetjük el. A 24. fejezetből (érintők szerkesztése) csak az 57. és 58. lapon levő munkát végezzük el. A szabályos sokszögekről szóló 25. fejezet kimaradhat. Az ezután következő testmértani rész tanításában mindenütt el­hagyjuk a modellezést, kivéve a 26. fejezetben leírt képsíkmodell­­készítést, amelynek fontossága (élményjellegéből folyólag) igen nagy. Ugyancsak teljes részletességgel és alapossággal kell elvégezni a 27. fejezetet (tégla képei). A ferdenézetű (axometrikus) képek szerkesztését nem szükséges elvégeztetnünk, ennek megfelelőleg a 28., 29. és 30. fejezet erre­­vonatkozó munkálatait nem végeztetjük el, e helyett csak egy-két szabadkézi vázlatot gyakoroltatunk és a ferdítés-rövidítés módjai közül csak egyet (lehetőleg a 30°, 1 : 2-őt) alkalmazzunk. Ha pedig címre látjuk, hogy a távlati ábrázolás tárgyalására (36—37.) nem jut idő, akkor a párhuzamos élek látszólagos összefutását már ekkor szemléltetjük és gyakoroltattuk. A kocka test átlójára vonatkozó 31. fejezet teljesen elmarad. A 32—33. fejezet (hasáb és gúla) mindenképpen szükséges. Az ipari test-ábrázolások közül (34.) elegendő egy példa, amelyet eset­leg nem is a könyvből veszünk, hanem a tanterem vagy a szertár valamely tárgyáról. A távlati testábrázolásból csak egy példát veszünk (179. ábra). A 37. fejezet kihagyható. A hátralevő idő tanulmányainak tárgyai olyan testek, amilye­­nekkel a tanuló (a régi tanterv szerinti VI. osztályban) már meg­ismerkedtek (csonka gúla, henger, kúp, csonka kúp, gömb). Tehát ez a hátralevő rész a legnagyobb mértékű rövidítést is megbíz­ja. vigyáznunk kell a rövidítés viszonylag arányos voltára,­­^TML„'HindeA e,8 forduló test legalább egy számítási feladatban 1«. Al7® ? ,elyen gondunk, hogy az. osztály erre vonat­­kozó előismereteinek mértékét kinuhatoljuk és esetleg ennek meg­vessünk bizonyos testek tárgyalására kevesebb, másokéra több súlyt Kémia: VIII. osztály (heti 3 óra) Levegő. Oxigén, égés. Víz. Hidrogén. Egyszerű és összetett testek. Atom, molekula. Vegyérték. Kémiai képlet, kémiai egyenlet. Vas. Acél. Réz. Cink, öröm. Nemes­fémek. Ásványi szenek. Széndioxid. Szénmeccyid. Kén, kéndioxid kén­sav. Ammónia, salétromsav. Foskor. R-,aldidim. Klór, jód . Nátrium, nátriumhidroxid, nátriu­m’­m.m ’j,jg 'sz ,gzóda hamuzsír Mészkő, égetett mész, mészoltás. Alumínium! Üveg! Agyagáruk. ^criodu^os r^uö^zr,r. Metán. Ásványolaj. Acetilén. Kő*’Aud­'sz‘al«láb!. Szenes erjedés. Cukor. Keményt*«. Cellulóz. Papírgyértáé Ec*tsav. Zsírok, olajok. Szappan. Kaucsuk, gumi. Fehérjék. Táplálkozás. Rajz, ének és testnevelés: az általános iskolai tanterv szerint a rendelkezésre álló idő figyelembevételével. UTASÍTÁSOK ÉS KÖZLEMÉNYEK Az 1959/51. évi átmeneti tantervnek a végleges tantervtől eltérő anyaga az általános iskolában és az általános gimnáziumban A vallás- és közoktatásügyi minisztérium közli, hogy az 1950/51. tanévben az általános iskolában és az általános gimnázium­ban átmeneti óraterv és tanterv alapján kell tanítani. Az átmeneti óratervet és egyes tantárgyak átmeneti tananyagát a Köznevelés augusztus 1-i számában közöltük. Az alábbiakban külön összefoglal­juk a végleges tantervtől eltérő anyagot, tantárgyanként és osztá­lyonként. ÁLTALÁNOS ISKOLA Magyar nyelv és Irodalom: Irodalom: a VII. osztályban a Toldit is olvastatjuk a végleges tantervi anyag mellett. ■ Nyelvtan: a VI. osztályban a mondattan alapos átismétlése után az alaktan, a főnév fejezetig. 93 KÖZNE­VELÉS *

Next