Köznevelés, 1972 (28. évfolyam, 1-24. szám)
1972-02-18 / 4. szám
„A kísérletre a pedagógia története is joggal tarthat igényt... Felügyelői Feljegyzések Németh László óráiról ” Németh László hódmezővásárhelyi pedagógiai kísérletéről ma már bőséges anyag áll rendelkezésünkre. Maga az író is megörökítette vállalkozásának sikereit, buktatóit (1. „Óraadók királysága”), és a Köznevelés is foglalkozott hasábjain Németh László és Vásárhely pedagógiai, emberi kapcsolatával (1. Sipka Sándor cikkét az 1971. évi 11. számban). Most egy más nézőpontból kiindulva kívánjuk gazdagítani a lassan teljessé váló képet. A hódmezővásárhelyi Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola (korábban leánygimnázium) irattárából nemrég kerültek elő Németh László óráiról készült tan- és szakfelügyelői feljegyzések. Ma, amikor módszertani kultúránk mélyreható reformjának korában élünk, felettébb időszerűnek tartjuk az ott látott módszerek közkinccsé tételét. A feljegyzések, 1947—48-ban íródtak. Abban az időben Németh László 15 órát látott el a leánygimnáziumban: VI. o. vegytan, VII. o. magyar, történelem, bölcsészet, VIII. o. bölcsészet és gazdaságtan. („Tanárember aligha tanított annyiféle tárgyat, vagy ha valami algimnáziumban rá is kényszerült, akkora elkeseredéssel, mint én gyönyörrel” — emlékezik vissza e körülményre az író). A gyönyör forrása az volt, hogy kísérletező kedvét szabadon kiélhette. 1962-ben írja: a Bethlen Gimnáziumban, majd a leánygimnáziumban töltött három és fél év „a kísérletező kedv legnagyobb torabolása volt az életemben”. Erről a felügyelők is csak elismeréssel tudtak nyilatkozni. Dr. Páthy Ferenc tankerületi főigazgató sorai: „E kísérletre a pedagógia eljövendő története is joggal igényt tarthat, és jelentőssé teszik az iskola működését is. Németh László ... szellemi kisugárzása és egyéni példája ösztönzően hat az egész intézet munkásságára és kiemeli azt a többi intézetek sorából”. (1948. márc. 4.) „ A pedagógiai kísérletezés egyik területe, az irodalom és történelem együttes tanítása, újszerű volt akkor is, annak tekinthető ma is. Ennek az újításnak igazolására csupán két érvet kívánunk idézni magától az írótól: a Tinódira, Balassira, Bessenyeire, Zrínyire, Kazinczyra a tanulót „csak a történeti érzék fölébresztésével lehet rákaparni, akkor lesz a történelem az irodalom megfejtője s az irodalmi mű a történelem illusztrációja” (Óraadók királysága 1741.). b) Súlyos probléma a történelem- és irodalomtanítás aszinkronja. „Az embernek magának kell az asztalt is megcsinálnia, amire a fogást ráteheti, s végül is egy rögtönzött asztalra, amelyet a történettanárnak két hónapmúlva ki kell cserélnie. Mennyivel egyszerűbb lenne a két tárgyat egy tanár kezébe tenni.” (uo.) 1948. február 17-én Nagyajtósi István szakfelügyelő a VII. osztályban tekintett meg egy ilyen irodalom-történelem órát. Idézzük a feljegyzést: „A magyar történelem és irodalom szoros együvétartozása közismert, itt azonban a magyarság élettörténete az emberiség világ- és irodalomtörténetével kerül tárgyalásra ... A munkaszervezés módja már egy óra alapján is megcsodálható... A megjelenő új ismeretanyag új kezdeményezést kihívó problémafelvetésként jelenik meg, és állandó kedély- és gondolatmozgást idéz elő. Az óra közvélemény-kutatással kezdődött. A tanulók házi feladata éppen az volt, hogy érveket gyűjtsenek a történelem együtttanítása mellett vagy ellen az irodalomban. A gyors és eleven vitából kibontakozott tulajdonképp a számonkérés is, mert természetszerűleg kínálkozott az elvégzett anyag, hogy rajta kipróbálják a pro- és kontra érveket.” Érdemes felfigyelni a felügyelő által említett mozzanatra, az újszerű számonkérésre. Közismert, hogy Németh László idegenkedett a szokásos feleltetéstől. Az Óraadók királyságában így ír: „az, hogy »feleltetni« kellett, már a csőd bevallása volt”. Különösen az irodalomtanításnál érezteezt. Ezért keresett jobbat a „hagyományos” leckekérdezésnél. Dr. Páthy Ferenc más értékekre hívja fel figyelmünket: „Dr. Németh László, mint a VKM által kísérletezésre kiküldött tanár ... az irodalomban a történelmi sorskérdésekre adott feleleteket mutatja meg tanulóinak, viszont a történelmet az irodalommal illusztrálja, ezáltal a legteljesebb tárgykapcsolást éri el és jelentékeny idő- 18____________