Köznevelés, 1977 (33. évfolyam, 1-44. szám)
1977-04-29 / 17. szám
dezői ötletgazdagság odavezetne, hogy — a leegyszerűsítő adaptáció ellenpólusaként — az irodalmi mű ürügyén vagy annak ihletésére új műalkotás létrehozása lenne a kizárólagos cél. Az ITV jelenleg sugárzott 28 irodalomadásból A magyar népballadáról szólót tartom a legsikerültebbnek. Olyannak, amely teljes egészében megvalósítja mindazt, amit a műfaj határain belül adni kell és lehet. Dicséretét hadd kezdjem egy örvendetes hiányossággal: népi jellegét nem a tárgyi néprajz muzeális értékeinek részletes bemutatásával kívánják hangsúlyozni a film alkotói. Ezek ugyanis immár sztereotip kísérői a népköltészettel foglalkozó filmeknek. Szépségük és hangulatteremtő erejük vitathatatlan, csakhogy minduntalan visszatérve hatástalanná vának; a néző előre számíthat rá, hogy a mesélő vagy a népdalénekes két mázas köcsög között vagy egy szőttes lepedővég előtt fog megjelenni. Még az Illyés Gyulát bemutató 8. osztályos műsor is egy részletesen fényképezett ekével véli szükségesnek alátámasztani a költő népi származását és mondanivalóját. A népballadával foglalkozó filmben (rendezője Gulyás Gyula) Kallós Zoltán egyszerre tud a tudós hozzáértésével s a befogadó élmény fűtötte szavaival szólni a műfajról. Érdekesen, ugyanakkor mértéktartóan beszél gyűjtőútjairól, és megszólaltat egy idős asszonyt is, a gyűjtéséből bemutatott „megölt legény” ballada történetének egykori tanúját, aki megrendítő hitelességgel meséli el, hogyan élte végig bátyja tragédiáját. Különös öröm a tanár számára ez a részlet, hiszen a tankönyvekkel kapcsolatban gyakran hangzik el a bírálat, hogy valamilyen lakkozott, rózsaszín világot akarnak elhitetni a gyerekekkel, ahol minden szép és jó, ahol a bajok megnyugtató gyorsasággal múlnak el, s a kapzsiság legfeljebb a régmúltban, Gyula Márton vagy Kőmíves Kelemen életében okozott tragédiát. A filmnek ebben a jelenetében viszont művészet és élet szoros kapcsolatban jelenik meg; ma is létező tragikus helyzetek balladaiságát figyelhetik meg a tanulók. Kallós nagyszerű bevezetője után Mester Manólé történetét adja elő Ferencz Éva. A román ballada lehetőséget ad a filmet néző osztályokban a folklór nemzetközi kapcsolatainak felismerésére, de beszélgethetnek az ének és az irodalom tananyagban egyaránt szereplő variáció jelentőségéről is. A mű amellett szerencsésen egészíti ki a tananyagból megismert Kőmíves Kelemen balladát, ebben is megtalálható a bűn és bűnhődés motívuma. Ferencz Éva énekével le is zárul az adás, nem következik utána iskolásdi, a mű hat — a maga tragikus szépségében. A megbeszélés — ha szükséges — a következő órára maradhat, ahogyan arra is megadja a lehetőséget az ilyen típusú film, hogy a tanár és az adott tanév lehetőségei döntsék el: figyelemkeltő bevezetője legyen-e a népballadáról szóló tanítási egységnek vagy katartikus befejezése. Persze nem tiltható le az iskolatelevízió képernyőjéről a tanár — nem a megjátszott, hanem az igazi —, aki nagy hozzáértéssel, „nem középiskolás fokon” bemutat, elemez egy-egy művet, sem az irodalomtörténész, aki megfelelő társakkal még vitatkozhat is róla. De meggyőződésem, hogy az ilyen típusú adásokért érdemes legkevésbé bekapcsolni a készüléket. A kezdet bizonytalan lépései után az ITV elindult tehát a jó irányban vezető úton. Ha a tantervi reform bevezetése során meg akarja újítani műsorait — s ez, úgy vélem, a magyar irodalmi adások esetében elkerülhetetlen kötelessége — értékes iskolai tapasztalatokra támaszkodhat, még a kudarcok tanulsága is hasznos, figyelmeztető. Az ITV lehetőségeit kár lenne kihasználatlanul hagyni, és az évi huszonhétezer percnyi műsoridő nem akármilyen minőségre kötelez. ZOLTAI JUDIT Szabó Pál nevét vette fel a vésztői gimnázium.. A névadó ünnepségen felavatták az író mellszobrát. (Ilovszky Béla felvétele, MTI-fotó) Pályázat külföldi nyelvtanfolyamokra AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM pályázatot hirdet általános és középiskolában tanító idegen nyelv szakos tanárok részére az 1977/78-as tanévben külföldi nyelvtanfolyamokra. A) Pályázati lehetőségek szocialista országokba Szovjetunió 1. 4 hetes nyelvtanfolyam általános iskolai orosz szakos tanárok részére, egész évben. 2. 6 hetes nyelvtanfolyam középiskolai orosz szakos tanárok részére, csak szorgalmi időben. 3. 5 hónapos nyelvtanfolyam orosz szakos tanárok, szakfelügyelők, tagozatos osztályok tanárai részére nyelvismeretük és módszertani felkészültségük tökéletesítése céljából, szorgalmi időben (országos karett 30 fő, 2 csoportban). 4. A moszkvai Puskin Intézet egyéves levelező továbbképzési nyelvtanfolyama általános és középiskolai orosz szakos tanárok részére (országos keret 80 fő). A hallgatókat a Puskin Intézet megfelelő tananyaggal látja el (nyelvészeti, stilisztikai, módszertani és országismereti tárgyakból). Az egyes tárgyakból a tanév folyamán a tanfolyam résztvevőinek nyolc alkalommal ellenőrző dolgozatot kell készíteniük, amelyet a Puskin Intézetnek kell megküldeni. A tanfolyam vizsgával zárul, amely után a hallgatók bizonyítványt kapnak. A tanfolyam részvételi díja 60 rubel, amelynek forint összegét a hallgatók az Oktatási Minisztérium nemzetközi kapcsolatok főosztályának fizetik be Német Demokratikus Köztársaság 1. 4 hetes nyelvtanfolyam általános és középiskolai német szakos tanárok részére 1977. augusztus 6—szeptember 1-ig. 2. 6 hetes nyelvtanfolyam általános és középiskolai német szakos tanárok részére 1977. szeptember 26— november 3-ig. 3. 3 hónapos, egyéni kutatómunka lehetőségével egybekötött, emelt szintű továbbképző tanfolyam általános és középiskolai német szakos tanárok részére 1977. szeptember 26—december 15-ig. B) Pályázati lehetőségek tőkés országokba Anglia 3 hetes nyelvtanfolyam általános és középiskolai angol szakos tanárok részére, nyáron (országos keret 20 fő). Franciaország Általános és középiskolai francia szakos tanárok részére : 1. 1 hónapos nyelvi, módszertani továbbképző tanfolyam valamely vidéki egyetemen, nyáron (országos keret 15 fő). 2. 6 hetes tanulmányút, módszertani továbbképző tanfolyamon való részvétel valamelyik vidéki egyetemen, nyáron (országos keret 1 fő). 3. 6 hetes nyelvi, módszertani továbbképző tanfolyam, nyáron (országos keret 2 fő, korhatár 40 év). 4. 1 hónapos nyári továbbképző tanfolyam (országos keret 10 fő, korhatár 35 év). Olaszország 4 hetes nyelvtanfolyam középiskolai olasz szakos tanárok részére nyáron (Perugiai Nyári Egyetem, országos keret 15 fő). A felsorolt nyelvtanfolyamokra minden gyakorló idegen nyelv szakos általános és középiskolai tanár pályázhat a szakjának megfelelően. Egyszerre csak egy nyelvterületre lehet pályázni. Csak olyan nyelvtanárok kiküldése biztosítható, akik az adott nyelvből már legalább egyszer részt vettek hazai nyári továbbképzésen, és az illető nyelvterületen az elmúlt 5 (Franciaország és Olaszország esetében 3) évben nem részesültek külföldi nyelvi továbbképzésiben. A pályázatot az illetékes megyei művelődésügyi osztályon, illetve a főváros művelődésügyi főosztályán beszerezhető pályázati űrlapon lehet benyújtani. A pályázati űrlapot kitöltve, egy önéletrajzzal ellátva 1977. május 15-ig kell benyújtani az illetékes művelődésügyi osztálynak, illetve a fővárosi tanács művelődésügyi főosztályának. (A 3 hónapos NDK-tanfolyamra pályázók csatolják a pályázati anyaghoz a kutatómunkájukkal kapcsolatos témavázlatukat is német és magyar nyelven.)