Köznevelés, 1977 (33. évfolyam, 1-44. szám)
1977-10-21 / 34. szám
A csehszlovák iskolák feladatai A csehszlovák közoktatási rendszer továbbfejlesztéséről szóló párthatározat nagy jelentősséget tulajdonít az óvodai nevelésnek. Az óvodai nevelés új programjának kidolgozásakor a társadalmi igényekből indultak ki, figyelembe véve az óvodáskorú gyerekek szükségleteit, az óvodai nevelés rendeltetését, az általános iskola fejlődési perspektíváit, valamint a pedagógia legújabb eredményeit. A legfontosabb feladatok: az óvodai nevelés egységes jellegének hangsúlyozása, valamint a munka minőségének javítása, elsősorban módszertani szempontból. Elmondhatjuk, hogy a bölcsődék és az óvodák új nevelési terve egységes rendszerbe foglalja az iskoláskor előtti nevelést. Alapelv: a gyermekek természetes nevelése, személyiségük mindenoldalú fejlesztése a közösség keretei között. * Jelentős volt az elmúlt tanév az általános iskolákban is, mivel az első osztályokban megkezdődött az új tananyag tanítása. Lényegében befejeződtek az előkészületek az általános iskola második osztályának tartalmi átállására is. Az új tantervek sikeres bevezetésének egyik alapfeltétele az alapvető pedagógiai dokumentumok gondos előkészítése és kísérleti kipróbálása. Ebben a tanévben a harmadiktól a nyolcadik osztályig folynak a kísérletek. A kísérletben részt vevő pedagógusok módszertani tanácsokat adnak a környező iskolákban tanító kollégáiknak. A párthatározat végrehajtása közben megváltozik a munkásosztály utánpótlása nevelésének tartalma, struktúrája, intézményes kerete is. A cél az, hogy állandóan emeljük a fiatal munkások szakmai és politikai nevelésének színvonalát. Már négy éve sikeresen folynak a kísérletek az érettségit adó négyéves szakiskolai csoportokban. Az a fontos, hogy a szakmunkásképzés új formáit olyan fiatalok válasszák, akik jó eredményt értek el az általános iskolában, és feltehetően így végzik majd tanulmányaikat a középiskolában is. A siker elsősorban attól függ, hogy biztosítani tudjuk-e a megfelelő, felsőfokú végzettséggel rendelkező tanárokat. A szakoktatók és a nevelők ettől a tanévtől lehetőséget kapnak, hogy kiegészítő tanulmányokat végezzenek a pedagógiai karokon. * A gimnáziumi képzés új koncepciójának általános bevezetése előtt az oktatási és nevelési munka hatékonyságát elsősorban az egyes tantárgyak tartalmának korszerűsítésével kívánjuk növelni, úgy, hogy megfeleljenek az egyes tudományágak fejlődésének. A fiataloknak logikusan összefüggő, mély és tartós ismereteket kell szerezniük, hogy képesek legyenek ismereteiket hasznosítani a továbbtanulás vagy munkájuk során. A tudomány és a technika fejlődése megköveteli, hogy a gimnáziumok fokozott figyelmet fordítsanak a természettudományos tárgyak, elsősorban a fizika és a matematika oktatásának színvonalára. A gimnáziumi oktatásban igen fontos változást jelent a szakmai képzés bevezetése. Az 1975/76-os tanévben tíz gimnáziumban megkezdtük a választható szakmai tantárgyi blokkok kísérleti tanítását a harmadik osztályban, az elmúlt tanévben pedig a negyedik osztályban is. Ebben a tanévben további 29 gimnáziummal bővül a kör. A társadalom igényeivel összhangban magasabb színvonalra kell emelni a középfokú szakiskolák növendékeinek gyakorlati oktatását. * A csehszlovák köznevelési rendszer továbbfejlesztésének programja a speciális iskolákat új feladatok elé állítja. Új tananyagot és nevelési tervet kell kidolgozni a szellemi és a testi fogyatékos gyerekek számára. A cél az, hogy ezek a fiatalok képességüknek megfelelően tudjanak érvényesülni, megteremtsük nekik a lehető legkedvezőbb körülményeket. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy nevelésük eredményessége elsősorban attól függ, hogy sikerül-e elég korán — lehetőleg már óvodáskorban — felismerni fogyatékosságukat és megfelelő intézetekben elhelyezni őket. Az oktató-nevelő munka színvonalának további emelése az elmúlt évi eredmények értékelésétől és a legfontosabb feladatok pontos meghatározásától is függ. Az eszmei nevelés terén a tanügyi szervek különösen nagy figyelmet fordítanak a fiatalok kommunista nevelésére, különös tekintettel a világnézeti és a munkára nevelésre. Az oktatás színvonalának emelésében elsősorban a tartalom, a formák és a módszerek korszerűsítésére kell ügyelni. Különösképpen figyelemmel kísérik a tananyag feldolgozását az általános iskolák alsó tagozatán, valamint a kísérleti iskolákban. A fiatalok pályaorientálásában a politechnikai oktatással való szoros kapcsolat és az üzemekkel folytatott együttműködés játszik szerepet. * A pedagógusokat illetően a legfontosabb feladat eszmeipolitikai és szakmai fejlődésük biztosítása, felkészítésük az új tananyag tanítására. Az iskolák még szervezettebb irányítása érdekében emelnünk kell a vezetők, elsősorban az igazgatók és helyetteseik ciklikus továbbképzésének színvonalát. A csehszlovák köznevelési rendszer előtt álló feladatokat csak akkor tudjuk megoldani, ha a pedagógusok és a nevelésügyi dolgozók aktívak, kezdeményezőek lesznek, ha a pedagógiai tudományokban megtalálják a segítséget a kommunista nevelés elméleti és gyakorlati kérdéseinek megoldásához. DANA BEZDEKOVA az Uéitefské Noviny munkatársa, Pozsony JAPÁN Elitképzés? A japán oktatást mind inkább a nagyfokú szelekció, az elitképzés, a versengés jellemzi. A súlyosbodó problémákat a diákok öngyilkosságai és öngyilkossági kísérletei is jelzik: csak az elmúlt évben nyolcszázhúsz tizenkilenc éven aluli gyermek vetett életének véget. Miért élnek ennyien a végső kétségbeeesés eszközeivel ? A japán társadalomban az iskolázottság szintje meghatározza a társadalmi hierarchiában elfoglalt helyet. A legjobb állásokat a legelőkelőbb egyetemeken szerzett diplomával lehet csak megszerezni, így érthetővé válik, hogy már kisgyermekkortól megkezdődik az elkeseredett küzdelem. Míg húsz évvel ezelőtt az óvoda gyakorlatilag nem létezett — ma sem kötelező — az ötévesek korosztályában tíz gyerek közül nyolc jár óvodába, elsősorban magánintézetekbe. Előfordul, hogy a gyerekeket már párhónapos korukban előjegyeztetik egy jobb intézménybe, ahonnan út nyílhat az előkelő iskolák felé. Az iskolakötelezettség kilenc év, de így is nagy terheket ró a szülőkre. A szülők rengeteg pénz áldoznak a vizsgaelőkészítőkre, hiszen minél magasabb színvonalú középiskolába jut be a gyerek, annál több esélye van rá, hogy egyetemre kerüljön. A gyermeknek is nagy feszültséget jelent, hogy állandóan tesztek és versengés között él. Mint a Le Monde de l’éducation című francia folyóiratban olvashattuk, egy tízéves tokiói gyerek egy nap boldogan újságolta szüleinek, hogy legnagyobb riválisa meghalt leukémiában. A japán gyerekekre, elsősorban a fiúkra, kicsi koruktól nagy terheket rónak, s a család elvárja, hogy a befektetett összeg megtérüljön. A befektetésként felfogott öszszeg pedig igen magas: abban a családban, ahol egy főiskoláskorú gyermek van, a család évi jövedelmének 14—30 százalékát költik a képzésre. Az Economist című amerikai lap számolt be egy tizenkilenc éves fiú öngyilkosságáról, aki akkor vetett véget életének, amikor megtudta, hogy felvették a gifui fogorvosi iskolába. Mint a szüleinek hátrahagyott leveléből kiderült, a fiú nem akarta, hogy kiskeresetű szülei teljesen eladósodjanak az öt millió jen beiratási díj miatt. Mivel a felsőoktatásban az intézmények hetvenöt százaléka magánkézben van, leírhatatlan verseny folyik a jóval olcsóbb állami egyetemek korlátozott férőhelyeiért. A japán közoktatás súlyos problémáit jellemzi a virágzó korrupció, hiszen a magánoktatásban a tehetséget vagyonnal lehet ellensúlyozni. A japán tanárok szerint a közoktatás szellemét meg kell változtatni, hogy ne a rentábilitás, hanem az ifjúság nevelése legyen az oktatás legfőbb célja. BARACS ÁGNES