Köznevelés, 2010 (66. évfolyam, 1-41. szám)

2010-01-15 / 1. szám

M­­agyarországon eddig egyedülálló kezde­ményezésről olvastunk a sajtóban: a Fejér Me­gyei Közgyűlés nemrég klímastratégiát foga­dott el. A program az éghajlatváltozás hatásai­ról való tájékoztatás, az energiahatékony tech­nológiákkal kapcsolatos tanácsadás mellett rendkívül komoly szerepet szán a fogyasztói magatartás megváltoztatásának. Ezen törekvé­sében pedig leginkább az iskolákra számít. Tiborcz Péterrel, a Fejér Megyei Közgyűlés al­­elnökével, a klímastratégia kidolgozójával és el­indítójával beszélgettünk. Tiborcz Péter nem­csak politikusként, hanem magánemberként is elkötelezett az alternatív energiák, a környezet­tudatos szemlélet iránt, PhD-jére készülve is er­ről a területről választott témát, nemrég pedig Ausztriában képezte tovább magát.­­ Fontosnak tartja a az éghajlatváltozás kérdésé­nek iskolai megjelenítését­! - Az oktatás az egyik vesszőparipám. A környezetvédelemmel és a klímaváltozással kapcsolatos megfelelő szemléletet ugyanis már az iskolában, sőt akár az óvodában ki kell alakítani, ez egyben a legolcsóbb és leghaté­konyabb beavatkozás. A 3­1 éves gyerekeim például már rám szólnak, hogyha égve ha­gyom valahol a villanyt, ha nem szelektíven gyűjtöm a szemetet. - Hogyan született meg a klímastratégia ötlete? - A klímaváltozás szempontjából két terü­leten lehet fontos eredményeket elérni. Az egyik a technológia: a hatékonyság növelése (ezáltal a fogyasztás csökkentése), a fosszilis energiahordozók helyett alternatív, megújuló energiák használata. A másik pedig inkább el­méleti terület: a hozzáállás, a fogyasztói kultú­ra, a mentalitás megváltoztatása. Meg kell néz­ni, hol, miből és mennyit fogyasztok, hogyan használom fel az energiát. A világ számos or­szágában - többek között például Romániá­ban is - működnek úgynevezett klímaenergia­ügynökségek, nálunk azonban sajnos még nem. A megyei klímastratégiával ezt a hiányt szerettem volna pótolni. - Miért van erre szükség? - A klímaváltozásnak a tudósok egybe­hangzó véleménye szerint és a tapasztalt ter­mészeti jelenségek alapján (elég csak a jégsap­kák vagy a gleccserek olvadására, a globális felmelegedésre gondolni) rendkívül komoly hatása van már most is, de talán nem riogatás azt mondani, hogy a közeljövőben az eddigi­eknél sokkal súlyosabb gondokat fog okozni. A lakosságnak és az önkormányzatoknak is fel kell készülniük az egyre szélsőségesebb időjá­rásra. Olyan feladatokkal kell megküzdenünk, mint az élelmiszer-biztonság, vagy a megfele­lő víztartalékok kérdése. A klímastratégia, amelynek kidolgozásában részt vett Antal Z. László, a Klímabarát Települések Szövetségé­nek alapítója, segítséget kíván nyújtani a tele­pülési önkormányzatoknak, iskoláknak, ma­gánembereknek egyaránt. - Mit tartalmaz konkrétan a klímastratégia?­­ Először is megfogalmazzuk, mi a klíma­­változás, mire számíthatunk, ha nem változta­tunk a hozzáállásunkon. Leírjuk, hogy a klíma­­változás mely területekhez kapcsolódik, hi­szen ez nemcsak környezetvédelmi, hanem nemzetbiztonsági, gazdasági, oktatási, szociá­lis, közlekedési kérdés is egyben. Rávilágí­tunk, hogy az egyes területek hogyan hatnak egymásra, milyen kapcsolatban vannak. A klí­mastratégiában konkrét segítséget is nyújtunk az önkormányzatoknak abban, hogy mit te­hetnek a szemléletformálásért. Ennek a prog­ramnak kiemelt része az oktatás. A marton­vásári általános iskola, amely egyben kész­ségfejlesztő speciális szakiskolaként, illetve diák- és gyermekotthonként is működik, hosz­­szú évek óta kiérdemelte az Ökoiskola címet. Nem véletlenül. A gyerekek komposztálnak, újrahasznosítják a hulladékot. Ez az intéz­mény lett a klímastratégia részét képező Suli Co­ntrolnak nevezett program mintaiskolája, koordinátora. - Suli Co­ntrol? - Igen, ahogy az elnevezés is mutatja, az a célunk, hogy a gyerekek maguk is éljék meg az energiahatékonyság témáját az iskolában. Öt-nyolc fős csoportok pályázhatnak a vezető tanárral együtt. Az első feladatuk, hogy mérjék fel az iskolákat, mennyi energiát fogyasztanak, mennyit fizetnek érte, milyen technológiával készült az épület, a fűtési rendszer. Fontos, hogy minél több adatot, információt gyűjtse­nek össze. Ezután indul az „energiavadászat”, amelynek során a gyerekeknek az iskolában járva össze kell írniuk a pozitív és negatív fo­gyasztási szokásokat. Gondolok például az ok nélkül bekapcsolva hagyott faxgépekre, a ki nem húzott mobiltöltőkre, az indokolatlanul égő lámpákra, az értelmetlenül fűtött helyisé­gekre stb. Végül a tapasztalataik alapján egy ta­nulmányt kell készíteniük arról, hogyan képze­lik el 2020-ban az iskola energiaellátását. Sze­retnék összehozni egy neves zsűrit klímanagy­követekkel és közéleti személyiségekkel. Szponzorokat is keresünk az ajándékokhoz, hi­szen az a célunk, hogy minden résztvevő kap­jon valamilyen anyagi támogatást. - Kik vehetnek részt a versenyben? - A versenyben két csoport, a 10-14, illet­ve a 14-18 évesek vehetnek részt, januártól. Minden külön elektronikus felületen, saját weboldalon lesz követhető, reményeim sze­rint a résztvevők között szorosabb kapcsolat is kialakulhat, virtuális és valós közösségek jö­hetnek létre. - Milyen más céljai vannak még a klímastratégia­- Az iskolák, közintézmények és az egyhá­zi intézmények a példamutatás centrumában vannak. Az emberek közgondolkodását erő­sen befolyásolja pozitív irányba, ha azt látják, hogy az iskola, a polgármesteri hivatal, vagy esetleg a templom, a plébánia tetején napkol­lektort szereltek fel. Éppen ezért a klímastra­tégia másik célja, hogy előbb-utóbb alternatív energiákkal lássuk el az iskolákat, polgármes­teri hivatalokat. - A közgyűlés hogyan fogadta a kezdeményezé­sét, nem voltak ellenzői a tervnek? - A legnagyobb örömömre a megyei köz­gyűlésben pártpolitikai szemponttól függetle­nül, egyhangúlag támogatták a felvetésemet, sőt számos más pártba tartozó politikustársam is személyesen biztosított a támogatásáról. Úgy látom egyébként, hogy több megye veze­tőségét is igen élénken foglalkoztatja ez a kér­dés, és szerencsére én csak egy vagyok a sok tenni akaró politikus közül. Ezen a területen nem szabad a rövid távú, egy választási ciklu­son belül megtérülő, elsődleges hasznot néz­ni, hiszen a támogatások másodlagos gazdasá­gi motorokat indítanak be. Ezt nyomon követ­hettük például Németországban, ahol a kör­nyezetvédelmi ipar jelentősen hozzájárult ah­hoz, hogy az ország elkezdjen kilábalni a gaz­dasági válságból. Reméljük, hamarosan mi is követjük ezt a példát Bez­nak? Subi Co­ntrol vetélkedő: klímastratégia az iskolákban SB. évfolyam * 1. szám * 2010. január 15.

Next