Köznevelés, 2010 (66. évfolyam, 1-41. szám)
2010-01-15 / 1. szám
Magyarországon eddig egyedülálló kezdeményezésről olvastunk a sajtóban: a Fejér Megyei Közgyűlés nemrég klímastratégiát fogadott el. A program az éghajlatváltozás hatásairól való tájékoztatás, az energiahatékony technológiákkal kapcsolatos tanácsadás mellett rendkívül komoly szerepet szán a fogyasztói magatartás megváltoztatásának. Ezen törekvésében pedig leginkább az iskolákra számít. Tiborcz Péterrel, a Fejér Megyei Közgyűlés alelnökével, a klímastratégia kidolgozójával és elindítójával beszélgettünk. Tiborcz Péter nemcsak politikusként, hanem magánemberként is elkötelezett az alternatív energiák, a környezettudatos szemlélet iránt, PhD-jére készülve is erről a területről választott témát, nemrég pedig Ausztriában képezte tovább magát. Fontosnak tartja a az éghajlatváltozás kérdésének iskolai megjelenítését! - Az oktatás az egyik vesszőparipám. A környezetvédelemmel és a klímaváltozással kapcsolatos megfelelő szemléletet ugyanis már az iskolában, sőt akár az óvodában ki kell alakítani, ez egyben a legolcsóbb és leghatékonyabb beavatkozás. A 31 éves gyerekeim például már rám szólnak, hogyha égve hagyom valahol a villanyt, ha nem szelektíven gyűjtöm a szemetet. - Hogyan született meg a klímastratégia ötlete? - A klímaváltozás szempontjából két területen lehet fontos eredményeket elérni. Az egyik a technológia: a hatékonyság növelése (ezáltal a fogyasztás csökkentése), a fosszilis energiahordozók helyett alternatív, megújuló energiák használata. A másik pedig inkább elméleti terület: a hozzáállás, a fogyasztói kultúra, a mentalitás megváltoztatása. Meg kell nézni, hol, miből és mennyit fogyasztok, hogyan használom fel az energiát. A világ számos országában - többek között például Romániában is - működnek úgynevezett klímaenergiaügynökségek, nálunk azonban sajnos még nem. A megyei klímastratégiával ezt a hiányt szerettem volna pótolni. - Miért van erre szükség? - A klímaváltozásnak a tudósok egybehangzó véleménye szerint és a tapasztalt természeti jelenségek alapján (elég csak a jégsapkák vagy a gleccserek olvadására, a globális felmelegedésre gondolni) rendkívül komoly hatása van már most is, de talán nem riogatás azt mondani, hogy a közeljövőben az eddigieknél sokkal súlyosabb gondokat fog okozni. A lakosságnak és az önkormányzatoknak is fel kell készülniük az egyre szélsőségesebb időjárásra. Olyan feladatokkal kell megküzdenünk, mint az élelmiszer-biztonság, vagy a megfelelő víztartalékok kérdése. A klímastratégia, amelynek kidolgozásában részt vett Antal Z. László, a Klímabarát Települések Szövetségének alapítója, segítséget kíván nyújtani a települési önkormányzatoknak, iskoláknak, magánembereknek egyaránt. - Mit tartalmaz konkrétan a klímastratégia? Először is megfogalmazzuk, mi a klímaváltozás, mire számíthatunk, ha nem változtatunk a hozzáállásunkon. Leírjuk, hogy a klímaváltozás mely területekhez kapcsolódik, hiszen ez nemcsak környezetvédelmi, hanem nemzetbiztonsági, gazdasági, oktatási, szociális, közlekedési kérdés is egyben. Rávilágítunk, hogy az egyes területek hogyan hatnak egymásra, milyen kapcsolatban vannak. A klímastratégiában konkrét segítséget is nyújtunk az önkormányzatoknak abban, hogy mit tehetnek a szemléletformálásért. Ennek a programnak kiemelt része az oktatás. A martonvásári általános iskola, amely egyben készségfejlesztő speciális szakiskolaként, illetve diák- és gyermekotthonként is működik, hoszszú évek óta kiérdemelte az Ökoiskola címet. Nem véletlenül. A gyerekek komposztálnak, újrahasznosítják a hulladékot. Ez az intézmény lett a klímastratégia részét képező Suli Controlnak nevezett program mintaiskolája, koordinátora. - Suli Control? - Igen, ahogy az elnevezés is mutatja, az a célunk, hogy a gyerekek maguk is éljék meg az energiahatékonyság témáját az iskolában. Öt-nyolc fős csoportok pályázhatnak a vezető tanárral együtt. Az első feladatuk, hogy mérjék fel az iskolákat, mennyi energiát fogyasztanak, mennyit fizetnek érte, milyen technológiával készült az épület, a fűtési rendszer. Fontos, hogy minél több adatot, információt gyűjtsenek össze. Ezután indul az „energiavadászat”, amelynek során a gyerekeknek az iskolában járva össze kell írniuk a pozitív és negatív fogyasztási szokásokat. Gondolok például az ok nélkül bekapcsolva hagyott faxgépekre, a ki nem húzott mobiltöltőkre, az indokolatlanul égő lámpákra, az értelmetlenül fűtött helyiségekre stb. Végül a tapasztalataik alapján egy tanulmányt kell készíteniük arról, hogyan képzelik el 2020-ban az iskola energiaellátását. Szeretnék összehozni egy neves zsűrit klímanagykövetekkel és közéleti személyiségekkel. Szponzorokat is keresünk az ajándékokhoz, hiszen az a célunk, hogy minden résztvevő kapjon valamilyen anyagi támogatást. - Kik vehetnek részt a versenyben? - A versenyben két csoport, a 10-14, illetve a 14-18 évesek vehetnek részt, januártól. Minden külön elektronikus felületen, saját weboldalon lesz követhető, reményeim szerint a résztvevők között szorosabb kapcsolat is kialakulhat, virtuális és valós közösségek jöhetnek létre. - Milyen más céljai vannak még a klímastratégia- Az iskolák, közintézmények és az egyházi intézmények a példamutatás centrumában vannak. Az emberek közgondolkodását erősen befolyásolja pozitív irányba, ha azt látják, hogy az iskola, a polgármesteri hivatal, vagy esetleg a templom, a plébánia tetején napkollektort szereltek fel. Éppen ezért a klímastratégia másik célja, hogy előbb-utóbb alternatív energiákkal lássuk el az iskolákat, polgármesteri hivatalokat. - A közgyűlés hogyan fogadta a kezdeményezését, nem voltak ellenzői a tervnek? - A legnagyobb örömömre a megyei közgyűlésben pártpolitikai szemponttól függetlenül, egyhangúlag támogatták a felvetésemet, sőt számos más pártba tartozó politikustársam is személyesen biztosított a támogatásáról. Úgy látom egyébként, hogy több megye vezetőségét is igen élénken foglalkoztatja ez a kérdés, és szerencsére én csak egy vagyok a sok tenni akaró politikus közül. Ezen a területen nem szabad a rövid távú, egy választási cikluson belül megtérülő, elsődleges hasznot nézni, hiszen a támogatások másodlagos gazdasági motorokat indítanak be. Ezt nyomon követhettük például Németországban, ahol a környezetvédelmi ipar jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az ország elkezdjen kilábalni a gazdasági válságból. Reméljük, hamarosan mi is követjük ezt a példát Beznak? Subi Control vetélkedő: klímastratégia az iskolákban SB. évfolyam * 1. szám * 2010. január 15.