Köznevelés, 2011 (67. évfolyam, 1-39. szám)
2011-09-30 / 29-30. szám
oktatói által kifejlesztett program fő célja, hogy a bevándorlók gyerekei is integráltan oktathatóvá, az iskolai tananyagban osztálytársaikkal „együtthaladó”-vá váljanak. A NAT négy műveltségterületéhez kötődve a segédanyag tartalomalapú, a tananyaghoz tematikusan kapcsolódó, ezért az év bármely szakaszában bekapcsolódhatnak az újonnan érkezett diákok a programba. A tanári munkát nagyban megkönnyíti a segédanyag azon jellemzője, hogy nyelvtanári végzettség nélkül is alkalmazhatja a tanórákon bármely szaktanár. Az Együtthaladó program amellett, hogy nyelvi és fogalmi szinten a migráns gyermekek igényeihez és tudásszintjéhez is illeszkedik, a kulcskompetenciákat is fejleszti. A migráns gyerekeket segítő programram kidolgozóival, Dr. Kecskés Judit projektmenedzserrel, a Miskolci Egyetem docensével, illetve Csereklye Erzsébettel, a projekt pedagógiai szakértőjével beszélgettünk. - Miért volt szükség erre a projektre? Dr. Kecskés Judit: Talán kevesen tudják, hogy a Magyarországra érkező, magyarul nem beszélő gyerekek az életkoruk szerint kerülnek be a rendszerbe. A nyelvi tudásszintjük általában különböző, ez pedig rendkívüli kihívás elé állítja a tanárokat. Ezért készítettünk a számukra olyan módszertani útmutatót, amelynek köszönhetően könnyebben meghatározhatják, milyen a diák nyelvi szintje. Emellett komoly segítséget kapnak arra vonatkozóan is, hogy a tanuló nyelvi szintjének megfelelően be tudják őt vonni a tanulási folyamatba. Csereklye Erzsébet: Azok a tanárok, akiknek az osztályába migráns gyermek kerül, eddig semmilyen felkészítést nem kaptak arra vonatkozóan, hogyan kell ezekkel a gyerekekkel minél hatásosabban tanítani. Ettől bizony sok esetben igen frusztráltá válnak. - Mi a jellemző a migránsok helyzetére Magyarországon? Csereklye Erzsébet: Nálunk más a helyzetük, mint Nyugat-Európában, hiszen itt nem tömbökben, hanem elszigetelten jelennek meg, az oktatásuk azonban sok tanárt érint. Külföldön, ahol nagy számban vannak migráns gyerekek, gyakran külön osztályt indítanak a számukra, kidolgozott módszerekkel. Magyarországon viszont általában az a helyzet alakult ki, hogy egy tanár az osztályában akár több olyan migráns gyermeket is taníthat, akik a világ különböző pontjairól érkeztek (például Dél-Amerikából és Ázsiából), ráadásul más nyelvi szinten állnak. Mi a módszer lényege? Hogyan „működik"? Dr Kecskés Judit: Mi teljes mértékben alkalmazkodunk a Nemzeti alaptantervhez, csak - ha lehet így fogalmazni - egy kissé alacsonyabb szinten, sokszor leegyszerűsítve a feladatokat. Kiemeljük azokat a nyelvi elemeket, amelyeket egy magyar anyanyelvű gyermeknek természetesen nem kellene külön elmagyarázni. A János vitézben például megmagyarázunk egyes mondatokat, röviden leírjuk a mű, az egyes fejezetek tartalmát, elmondjuk, mit jelentenek bizonyos szavak (például a csárda), mindezzel a szókincsüket fejlesztjük, ami azért is hasznos, mert a tanár számára is kiviláglik, mi az, amit konkrétan számon kérhető. Az európai nyelvvizsgák szintrendszeréhez alkalmazkodunk. Igyekszünk hangsúlyozni a magyar kultúrát, a képeket a hazai tájakról, épületekről választottuk ki, emblémafiguránk pedig egy puli, „aki” mindig rosszalkodik, például összekeveri az országokat, így bírva munkára a diákokat. - Hol próbálták ki a programot és milyen tapasztalatokkal? - A kőbányai Szent László Általános Iskolában és a Dob utcai iskolában fél éven keresztül tanítottak a segédkönyveinkből a kollégák. Összesen huszonhét, hét különböző országból érkezett gyermeket tanítottak így, megvalósítva a differenciált oktatást, hiszen a különböző nyelvtudású gyermekek ugyanazt a feladatot oldják meg, csak más-más szinten. A tanárok egybehangzó tapasztalata az volt, hogy a segédtankönyv rendkívüli mértékben javította a gyermekek bekapcsolását a tanulási folyamatba. - Mi a helyzet más, a migránsokhoz hasonló nyelvi csoportokkal? Esetleg nekik is segíthet ez az anyag? - A módszer természetesen bármilyen más jogi státuszú külföldi diákra alkalmazható, de mindenkinek rendkívül hasznos lehet, aki a magyar nyelvet nem megfelelő szinten beszéli. Ez a kör pedig már jóval szélesebb, nem csak a migráns, menekült gyermekekre vonatkozik, hanem például a szórványban élő magyarságra, vagy azokra a nálunk élő nemzetiségekre, kisebbségekre is, akiknek kulturális vagy szociális okokból nem megfelelő például a szókincse, nyelvismerete. El ii turáni 110111]... ...az Európai Bizottság által indított és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által is támogatott kezdeményezés. A díj célja, hogy innovatív helyi és országos projektek támogatásával elősegítse a nyelvtanítás színvonalának javítását Európa országaiban. A díj olyan kitüntetés, amellyel a nyelvtanulás és tanítás területén született új kezdeményezéseket, új nyelvtanítási módszerek kidolgozását és terjesztését jutalmazzák. Az Európai Nyelvi Díj is a jó gyakorlat terjesztésének egyik eszköze. A díj az oktatás és képzés minden területén adományozható, korcsoporttól és tanítási módszertől függetlenül. Fő szempontja a nyelvtanítás innovatív jellege. A díjat a rendszerben részt vevő valamennyi országban évente ítélik oda a leginnovatívabb nyelvtanulási projekteknek. Bár a koordináló szerv az Európai Bizottság, a díjat a tagországok működtetik, és nemzeti zsűri dönt részletesen kidolgozott kritériumok alapján odaítéléséről. Magyarországi pályázók 2002 óta vehetnek részt a díjért folyó versenyben. 67. évfolyam * 29-30. szám 2011. szeptember 30. XT •• mii mii Iliim 1 * K fl Koznpvpips ül NYELVOKTATÁS