Községi Jegyzők Közlönye, 1873 (5. évfolyam, 2-25. szám)
1873-06-03 / 22. szám
makói kir. járásbíróságtól a nagylaki kir. járás- bírósághoz osztatott be. Az idézett rendelet folyó 1873. évi julius hó-vel lép életbe. — Folyó évi junius hóban az ezüst-árke-letpótlék valamennyi, — ennek beszedésre jogosított, és e jogot igénybe vevő vasutakon a ma- gyar korona területén 7///o-ka l lesz számítandó. Vasuti és hajózási m. k. felügyelőség. — A békés-csabai gazdászati, kereskedelmi és hitelintézet alapszabályai i. é. 6963. szám a. s a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministerium által a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. — A „segélyző-pénztár Pesten“ czim alatt alakult egylet alapszabályai i. e. 6063. sz. a. a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministerium által a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. — Pestmegyében a soroksári m. kir. államtávirdai állomás, csekély forgalma következtében bezáratott. A Folyó évi április 24-dikétől május 1-ig beérkezett hivatalos jelentések szerint a keleti marhavésztől Magyarország egész területe ment. Horvátország és Slavóniában a horvátországi kormány folyó évi április 21-ig terjedő tudósítása szerint a keleti marhavész Fiume megyében : A.Piket és Briber községben; Zágrábmegyében: Sisek, Dugosello, Grancari, Obrez, Jelsa és Barkovic községben; Varasd megye : Skaricevo községében uralgott; Zágráb megye: Lazina, Neu-Cice és Brodarci községében a vész kiütött. A határőrvidéken a katonai parancsnokság folyó évi ápril 24-ig terjedő tudósítása szerint : az ottocani határezredben: Unterkosinj, Kers, Mlakva, Oberkosinj, Pecane, Ottocac, Babinpotok és Dubrave községeiben; a gróf Jelacic I. báni ezred : Brubno, Glina, Prekopa, Marskopoljane, Tertnik, Dolnji-Sienicac és Jukinac községeiben; az ogulini határezred Drubave és Militar-Stubica községében, a sluini határezred Dugaresa községében és a Ferencz József császár likkai határezred kerületében a rész uralgott. Ellenben az ottocani határezred: Biljevine, Tuzevac, Oltáré és Krasno községeiben megszűnt. Az osztrák tartományokban a bécsi cs. kir. belügyi ministeriumnak folyó évi április 28-ig terjedő tudósítása szerint: Krajnában: Radmansdorf, Krainburg, Prase, Flödnng, Javorovica és Klane községeiben; Karinthiában : Villach és Spital kerület Ober-Hüttendorf, Radlach községeiben; Dalmatiában : Cattaro kerület Boghisic és Kovac községében uralgott. Ellenben Galicziában : Brody kerület Brody, Gajcstarobodzky és Folwarkie községeiben; Karinthiában : Tarvis és Villach kerületek Greuth és Raibl községében megszűnt. Az alsó-austriai és siléziai helytartóságok, folyó évi április 19-én kelt körözvényei szerint a Magyarország területén megszűnt keleti marhavész következtében Alsó-Austria, illetőleg Silézia felől fennállt határzárt beszüntették és igy a közlekedést újból megnyitották; ellenben Horvátország és a határőrvidékre nézve a marhavész uralkodása tartamára a határzárlatokat fenntartani elrendelték. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi magy. kir. ministeriumtól. — Szatmármegyei Olcsva-Apáthi község, törvénykezési tekintetben, folyó évi május hó 26-kán 17,303. szám alatt kelt igazságügymiinisteri rendelettel, a szatmár-némethi kir. törvényszékhez tartozó fehér-gyarmathi kir. járásbíróságtól a nagy-károlyi kir. törvényszék területén lévő mátészalkai kir. járásbírósághoz osz■atott be. Az idézett rendelet folyó 1873. évi julius 1-vel lép életbe. Budapesten, 1873. május hó 26-án. Az igazságügyministeriumtól. — Bártfa és Krynicza fürdőhelyek közt Tarnón át f. évi junius 1-től sept. végéig naponkinti küldöncz-kocsipostajárat rendeztetvén be, az a következő rendben fog forgalmazni: Indul: Érkezik: Kryniczáról reg. 5 órak. Tarnóra reg. 8 órak. Tarnóról déli 12 „ Bártfára d. u. 1 „ Bártfáról d. u. 2 „ Tarnóra „ 3 „ Tarnóról „ 4 , Kryniczára esti 7 „ — Nyitramegyében kebelezett Tardoskedd községe részére m. évi 10,201. sz. a. kelt rendelettel évenkint márczius 20., július 25., sept. 21. és november 11-re engedélyezett országos vásárok megtartásának határideje akként van megváltoztatva, hogy ezen vásárok azon hét hétfőjén és keddjén fognak megtartatni, melyben Benedek, Jakab, Máté és Márton napjai előfordulnak. — A török-kanizsai kerületi takarékpénztár alapszabályai f. évi máj. 23-án 7653. sz. alatt a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. k. ministerium által a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. — A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. minister, a bécsi nemzetközi kiállítás alkalmával máj. 31.—jan. 9. tartandó szarvasmarha-, juh- és sertéskiállításhoz a nemzetközi bíráló bizottság (jury) tagjaivá a következő urakat kérte fel: Szarvasmarhákra : Berzeviczy Egyed, Cséry Lajos, Forster János, Gyipko Szilárd, Jurenák Sándor, Kenessey Kálmán, Lónyay Gábor, Máday Izidor, dr. Masch Antal, Szendrey Ignácz, Tormay Béla, Trautman Károly. Juhokra • Czilchert Róbert, Egan Ede, Engelbrecht Károly, gr. Festetich Pál, Havas Dezső, Otocska Ignácz, Tanárky Gyula. Sertésekre : Aczél Péter, Schuszter János, Okányi Schwarz. Ezen felkérésről a t. felnevezettek azon megjegyzés mellett értesittetnek, hogy az írásbeli felszólítás egyúttal útnak indíttatott. A m. kir. igazságügyminister által 16,650. sz. a. kiadott körrendelet az összes e. f. kir. bíróságokhoz. Felmerült kételyek eloszlatása czéljából értesítem a királyi bíróságokat, hogy a bélyeg- ss illetékek tárgyában alkotott f. évi IX. törvényczikk határozatai által, az illetékszabás 13. tétele I 16. pontjának jegyzetében foglalt azon szabály, mely szerint a keresetlevélnek csak három példánya szerelendő fel a szabályos bélyegjegygyel, s annak többi példányai pedig a felzetekre szabott bélyegilleték alá esnek, még pedig csak az első ívet illetőleg, a többi ívek illetékmentesek, fel nem töröltetett, és ezen szabály továbbra is teljes érvényben fentartottnak tekintendő az említett törvényczikk 1. §-a alapján, Budapesten, 1873. évi május hó 13-án. Dr. Pauer Tivadar, s. k. A magyar kir. pénzügyministerium 18.743. sz. a. körrendelete valamennyi pénzügyigazgatóságnak és vámhivatalnak. Felmerült kétely folytán a m. kir. kereskedelmi ministeriummal, valamint a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok cs. k. pénzügyi- és kereskedelmi ministeriumaival egyetértőig kijelentetik, hogy a bivalyok, nemük és korukra való tekintettel, vagy mint ökrök és bikák a vámjegyzék 15. a), illetőleg az 1868-diki márczius 9-én kelt kereskedelmi és vámszerződés A) mellékletének 4. a) tétele, vagy mint tehenek és tinók a vámjegyzék 15. b), illetőleg TÁRCZA. Természettudományi társulat. (Szakgyűlés május 24-dikén az akadémia palotájában.) Krenner József, műegyetemi tanár terjeszte elő utazási jelentését a dobsinai jégbarlangról. A társulat nevezetesen megbízta Krenner urat, hogy a dobsinai jégbarlangot, mely hazánk természeti ritkaságai közt csak most kezd helyet foglalni, szakértőleg tüzetesen vizsgálja meg s rajzolja le. E czélra — úgymond előadó — a legközelebbi húsvéti szünidőt használtam fel, midőn is Stürzenbaum F. tanársegéd ur társaságában a hires bányavárosra, Dobsinára utaztam. Innen dr. Fehér Nándor ur kíséretében, ki szives volt a vezetői szerepet magára vállalni, hosszú meredek hegyeken megindultunk a jégbarlanghoz. A felfelé kígyózó út átvágja a triás- és kőszénképlet homokkő- és palarétegeit, s a gabbrót, mely agyagpalákkal váltakozik. A kis völgybe érve, a kristálytiszta csörgedező patak halk moraja lassankint elenyészik magával a patakocskával együtt. Beszivárog az a mészmeder repedéseibe, száraz medret hagyva maga előtt, hogy talán hosszabb földalatti pályafutás után ismét napfényre jusson, így haladva a Gölnitz-völgybe érünk, hol épen a patak eltűnéséről nevezett Sztraczena (eltűnni) helység áll. E helységen túl a völgy két oldalát regényes szépségű óriási mészsziklák alkotják. A völgy későbben kitágul, s egy lejtős rét szélén feltűnik az erdészlak, melylyel szemben áll ama deszka kunyhó, a mely épen utazásunk czélpontja. Közvetlen a bunyó mellett van a barlang nyílása. A 19 lépcsőn át a barlangba lépünk, hol mindjárt kifelé áramló hideg szellő érint. Majd a szép tiszta jégbe vágott 18 lépcsőn lejebb ereszkedünk, s egy tágas, boltozott térbe jutunk, s melynek falait szabályos csillogó jégkristályok díszítik. Lábunk alatt fényes jégparquette, mely a tetőzettel két nagy jégoszlop által van kapcsolatban. A jobbra és balra vágott két lépcsőn át a barlang főürébe, a jégsalonba jutunk. Nagyszerű látvány. A bejárás felé tekintve, látjuk a jégtükörből a boltozatig emelkedő két jégoszlopot, mely egészen tiszta jégbuborékok miatt alabástromos jégből áll; a jégsík a sziklafalhoz erősen simul, nem hagyva tért maguk közt, s az egész pompásan tündöklő jégdiszítményekkel is van ékítve. A barlang mélyebb üregeibe a jégbe tört nyíláson jutunk. Egy gyönyörű fagyott víz- zuhatag felett elmenve, 150 lépcsőn az alsó üregbe érünk, hol a jég nem hajolván egészen a sziklafalig, egy hosszú folyosó áll elő. E folyosó keleti része hegyes szögben gazdagon ékített kápolnában végződik, hol ajégfal a sziklával találkozik. A balfelőli, úgynevezett Ruffing folyosóban a viszonyok ugyanolyanok, mint a jobbfelőliben. Különös hatást gyakorol itt egy jégszálakból szőtt lúgos, melyhez lépcső vezet, s melynek belsejét nagy csillogó, áttetsző jegeczek díszítik. A barlang hőfoka általában 0° körül ingadozik ; a nedvesség több a felső emeleten, mint az alsóban. E barlang mindenesetre kimosási barlang, hol az emeleteket a beomlások idézték elő, s nem más, mint természetes jégverem, melynek tartalma folyvást nőni látszik. Előadó a jégbarlang részletes rajzait bemutatván, felemlíti azon tényezőket, melyek e barlang létezhetésének feltételeit képezik, s okadatolva a fehér és zöldes színű jég képződését Uyndel szerint, úgy véli, hogy amaz a gyors megfagyás, a zöldes pedig a lassú megfagyás eredménye. __________ A magyar tudományos Akadémia ünnepélyes közgyűlése máj. 25-én. Korán reggel nyílt meg az akadémia díszterme az évi ünnepélyes közülés megtartására. 10 órakor Lónyay Menyhért gróf akadémiai elnök a közülést a következő beszéddel nyitotta meg: Tekintetes Akadémia! Az akadémia alkotóinak egyik bölcs intézkedése az, hogy az akadémia minden rendű tagjai évenként összegyűljenek nagygyűlés tartása végett. Ezen alkalommal, devégeztetvén a szokott általános teendők, egy nap a közlésnek van szentelve, melyen az akadémia ünnepélyesen megjelen a nagyközönség előtt, hogy számot adjon egy évi munkásságáról; hogy kihirdethesse azoknak neveit, kiknek művei pályadijakra érdemeseknek ítéltettek; hogy tekintettel az irodalomban mutatkozó hézagokra, újabb dijakat tűzzön ki és ez által versenyt ébreszszen és némi ösztönt nyújtson azoknak is, kik az akadémia körén kívül a tudományok művelésére szentelik igyekezetöket. Folytonosan rokonszenvvel kisérte a közönség, sőt az egész nemzet az akadémia működését. Azon mostoha korszakban, midőn hazánkban a nyilvános élet szünetelt, minden szó, mely az akadémia termeiben kimondatott, egy jobb jövő zálogául tekintetett, minden eszme, mely itt megfogamzott, átrezgette a nemzetet és életet nyert. Kazinczy nevét elég volt megemlíteni, és születésének százados évfordulóját az egész hazában mindenütt megülték; elég volt az elnöki székből kimondani, hogy az akadémiának a fővárosban nincs háza, és e díszes palota emelkedett egyesek nagylelkű adományaiból, sőt az ala- 170