Köztelek – 1907. 1-50. szám
1907-02-27 / 17. szám
434 josolva lesznek. A földművelésügyi miniszter méltányolva az érdekelt körök által felhozott indokokat, a napokban kiadott rendeletével részletesen szabályozza az állatgyógyászatban használt védőojtó, gyógyító és a diagnosztizálásra használt szerek előállításának és forgalomba hozatalának állami ellenőrzését. Reméljük, hogy az állami ellenőrzés lényegesen hozzá fog járulni ahhoz, hogy az oltóanyagok iránt a bizalom minél szélesebb körben újból megszilárduljon. A rendelet értelmében állatok fertőző betegségei ellen való védekezésre, ilyen betegségek gyógyítására vagy végre bizonyos betegségek felismerésére szolgáló anyagok üzletszerű termelése és forgalomba hozatala a jövőben csakis a földművelésügyi miniszternek a belügyminiszterrel egyetértőleg adott engedélye alapján szabad. Olyan anyagokra azonban, amelyek állami kártalanítással egybekötött betegségek megállapítására vannak hivatva, miniszteri engedély nem adatik. Az engedélyezésen felül, a rendelet értelmében minden bakteriológiai szereket előállító és forgalomba hozó laboratórium állami felügyelet és ellenőrzés alatt áll. Az ojtóanyagok termelésére és forgalomba hozatalára engedély csak oly egyéneknek adatik, aki magyar állampolgár és tudományos képzettsége szerint ojtóanyagok előállítására képes, továbbá aki megfelelő bakteriológiai képzettségét tudományos intézetekben eltöltött munkával és komoly tudományos közleményekkel beigazolta. Társas vállalatoknál engedély csak az esetben adatik, ha neve és minősítése szerint megnevezett műszaki vezetője az előbb jelzett feltételeknek megfelel. Az ismertetett feltételeken kívül az engedély elnyeréséhez szükséges még, hogy az engedélyt kérelmező bakteriológiai szerek előállításához szükséges és minden tekintetben alkalmas eszközökkel berendezett és alkalmasan elhelyezett, lakásoktól megfelelően elkülönített laboratóriummal s a szükséghez képest a nagyobb állatok elhelyezésére megfelelő istállókkal is rendelkezzék. A rendelet értelmében belföldön készült kész anyagok bizományba nem adhatók s azoknak forgalomba hozatalából nem termelők feltétlenül ki vannak zárva. Külföldön készült bakteriológiai szerek forgalomba hozatalának engedélyezését belföldi termelő, vállalatok, kereskedők, gyógyszerészek és drogériák csak a következő feltételek mellett szerezhetik meg: 1. a szereknek elismert jónevű laboratóriumból kell származniok; 2. az engedélyes azokat csakis mint külföldi termékeket bocsáthatja forgalomba és ezt a kiszolgáltatott adagok czimkéjén feltüntetni tartozik; 3. külföldi immunizáló szérum csakis az eredeti töltésben és az eredeti laboratórium által hitelesen lezárt üvegekben hozható forgalomba; 4. amennyiben az engedélyes oly külföldi szereket kíván forgalomba hozni, melyek itthon még higítandók vagy tovább termelendők, az esetben az intézet vezetését illetőleg a fentebb már ismertetett feltételeknek is eleget tenni tartozik. Aki ojtóanyag termelésére és forgalomba hozatalára miniszteri engedélyt kapott, minden egyes szert csakis a földművelésügyi miniszternek külön engedélye alapján hozhat forgalomba, akár maga állította azt elő, akár külföldről hozta be. Amely szert az engedélyes mint sajátját hozza forgalomba azt elejétől végig, azaz az előállítás minden fázisában maga tartozik termelni. Minden forgalomba, hozandó szert, akár folyadék, akár szárazanyag legyen az, akként kell az azt magában foglaló üvegbe vagy papírba elzárni, hogy az utóbbinak érintetlen volta, illetőleg megtörtént felnyitása felismerhető legyen. A forgalomba bocsátott minden szer tartályán a szer műszaki számát, nevét, adagját, hatályának időtartamát, továbbá az előállítás időpontját és az állatfaj nevét, melynek számára készült, világosan fel kell tüntetni. Ezenkívül minden küldeményhez a benne foglalt szer alkalmazására vonatkozó kormányhatóságilag jóváhagyott utasítás mellékelendő. A szelídített fertőzőanyagot, mikrobát tartalmazó és folyékony ojtóanyagokból egy üvegcsében 25 adagnál többet kiszolgáltatni tilos. Ha azonban esetleg kártérítési felelősség megállapítása czéljából megrendelőnek a beojtandó állatok számarányához mérten feles ojtóanyagra is van szüksége s ezt megrendelésénél kinyilvánítja, abban az esetben ezen ojtóanyag csak több egyenlő nagyságú tartályban adható ki. Az engedélyes felelős azért, hogy forgalomba hozott szerei az engedélyezésnél általa bemondott tulajdonságoktól lényegesen el nem térnek. Ha az ellenőrzés alkalmával a szerek bemondott tulajdonságaiktól (a szabványtól) lényegesen eltérők, vagyis lényegesen gyengébbek, illetőleg hatástalanok vagy ellenkezőleg túlerősek, vagy szennyezettek és végül, ha a használati utasítás eltér az engedélyezettől, az esetben az államkincstár javára fizetendő 2000 koronáig terjedő pénzbírságolásnak van helye. Ha a szakszerű vizsgálat megállapítja azt, hogy a forgalomba hozott szer állatok tömeges megbetegedését vagy pedig akár egy állatnak is elhullását okozta, az esetben az engedély tulajdonosa az okozott kárt megtéríteni tartozik. Az oltóanyagtermelő intézetek állami ellenőrzését két tagú bizottság teljesíti. A bizottságnak egyik tagja Budapest székesfőváros területén a ker. m. kir. állatorvos, vidéken az illetékes törvényhatósági m. kir. állatorvos, a másik tagja pedig a földmivelésügyi miniszter kiküldöttje. A rendeletben elő van írva, hogy az ellenőrző bizottság az ellenőrzést miképpen köteles végezni. Az ellenőrzés alkalmával beszerzett minták megvizsgálás végett az állatorvosi főiskola bakteriológiai intézetének küldetnek meg. A külföldön készült bakteriológiai szerek forgalomba hozatalát Budapest székesfőváros területén szintén a ker. m. kir. állatorvos, vidéken a városi, illetőleg járási m. kir. állatorvosok ellenőrzik. Az ellenőrző szolgálattal szemben a felügyeletet Budapest székesfőváros területén a m. kir. állategészségügyi felügyelő, vidéken a törvényhatósági m. kir. állatorvos gyakorolja. A rendeletnek az előadottakon kívül egyik szintén fontos intézkedése az, hogy a rendelet hatályba lépte után bakteriológiai készítményeket csakis állatorvosi rendeletre szabad kiszolgáltatni. A rendeletnek ezen intézkedése, tekintve a veszélyt, amelylyel a bakteriológiai készítmények nem megfelelő s nem eléggé elővigyázatos kezelése járhat, nagyon is indokolt. A rendelet egyik szakasza szerint az állami intézetekben termelt oltóanyagok forgalomba hozatala iránt a földművelésügyi miniszter szabadon határoz. A rendeletnek ezen intézkedése, azt hisszük, összefüggésben van a földmivelésügyi miniszternek a földmivelésügyi tárca költségvetése alkalmával a képviselőházban mondott beszédével. A földmivelésügyi miniszter ugyanis, az állategészségügyi vonatkozású kérdések között az oltóanyagok állami ellenőrzés alá vételének kérdésével is foglalkozott, mely kérdést a most ismertetett rendelettel meg is oldotta s ezzel kapcsolatban azt a kijelentést tette, miszerint az az óhaja, hogy az ojtóanyagok államilag termeltessenek s az ojtások következtében előforduló elhullásokért a gazda megfelelő kártalanítást kapjon. A földmivelésügyi miniszternek ezen kijelentése az érdekelt körökben mindenütt nagy megelégedést keltett s bizalommal várják az ojtóanyagtermelés kérdésének a jelzett módon való megoldását. Értesülésünk szerint már előkészületek is létettek az ojtóanyagoknak államilag való előállítása iránt s hisszük, hogy e nagyfontosságú kérdés mielőbb megoldást is fog nyerni. Különösen nagy fontosságot ad e kérdésnek az, hogy a miniszter az ojtóanyagok állami termelését a kártalanítás kérdésével kapcsolatosan szándékozik megoldani. A kérdésnek ily módon való megoldása esetén a védőojtások az állategészségügy s az állattenyésztés nagy előnyére igen nagy elterjedést fog nyerni s a kártalanítás kérdésének megoldásával a kényszer védőojtások kérdése is szabályozást nyerhet, amiről egy más alkalommal fogunk szólni. Végül a miniszteri rendelet intézkedései közül meg kell említenünk azt, hogy az oltóanyag termelésre adott engedélyt a földművelésügyi miniszter megvonhatja a termelőtől vagy a külföldi anyag elárusítójától abban az esetben, ha akár a műszaki vezetés megbízhatóságában változás állott be, akár a munkaüzem, a készítmények minősége vagy azok tenyésztési módja (illetlen és megtévesztő reklám) kifogás alá esik és ha a kiszabott bírságot vagy a megítélt kártalanítási összeget a kitűzött határidőn belül meg nem fizeti. Alapos ok fenforgása esetén egyes szerek előállítására, illetőleg forgalomba hozatalára adott engedély is visszavonható. Az ismertetett miniszteri rendelet 1907. évi julius 1-én lép életbe. Fokányi L. KÖZTELEK, 1907. FEBRUÁR HÓ77. 17. SZÁM 17-IK ÉVFOLYAM. NÖVÉNYTERMESZTÉS. Rovatvezető: Kerpely Kálmán. A katáng-gyökér termesztéséről. ii. A katáng-gyökér termesztéséhez, mint szőnyegen levő közérdekű tárgyhoz, én is, mint aki termesztését éveken át figyelemmel és gyakorlati tapasztalatokkal kísértem, kívánnék hozzászólani, hogy gazdatársaimnak ezáltal némikép hasznára lehessek. A Franck Henrik és Fiai közismert osztrák gyári cég mintegy 14 éve, hogy Kassán pótkávé-gyárat létesített, a hazai pótkávé-szükséglet fedezésére. A nyersanyag külföldről hozatott be, de a gyár arra törekedett, hogy a katánggyökér termesztését ugy a nagy-, mint a kisbirtokkal megkedveltesse. A munkás mig olcsóbb volt s a gyár magas árakat fizetett, ugy hogy a czikória-termesztés elterjedt Abauj és Zemplén vármegye vasutmenti és a gyárhoz közel levő alkalmas fekvéseiben. De ezen felbuzdult a gyár és leszállította az árakat előbb 20, aztán 30, aztán újra 20 fillérrel és így tovább, ötletszerűen, ahogy épp neki tetszett, diktálta az árakat. A munkabérek emelkedtek, közbejött néhány rossz termés, úgyannyira, hogy az érdeklődés alábbszállt. És a gyár intencziója, hogy a belföldi termesztés födezze a kassai gyár szükségletét, meg nem valósult, sőt attól még jó messze van, talán Alapíttatott 1873. Erőtakarmány és műtrágya nagykereskedés Alapíttatott 1873. GRIGOCZ. ««««««««« r——7———— ——1 BUDAPEST, Váczi-körut 74. „»i.f«..t»... — l Mintázott flontfrajinlatokkal kíszsiggel szolgilunk, J t.«.f..„»« .«•-••.