Köztelek – 1923. 1-50. szám

1923-03-22 / 22. szám

254 szág dohányimport állammá válna. Itt csak kis jóakarat kell az intézőkörök részéről. Farkas Géza (alsóőrs) kéri, hogy az előrehaladott időre való tekintettel „Nemzetközi dohánykiállítás, aukció és ki­sérletügyi kongresszus" című elődását máskor tarthassa meg. Elnök a bizottság hozzájárulásával Farkas Géza kérelmét teljesítve, az ülést berekeszti. A­ lótenyésztési bizottság gyűlése. (1923. március hó 16.) Jelen voltak Andrássy Sándor gróf elnöklete alatt: Baditz József, Baranyovits Rezső, Bauer Ottó, Beliczey Géza, szo­morjai Buzássy Barnabás, Czillinger Kálmán, Csemez István, Csipkey Károly, Debrecziny Endre, Dezsényi Béla, farkas­falvi Farkas Géza, Floch-K­eyhersberg Alfréd dr., Gál Lajos, Gerébi János, Geisti Gyula, Graefl Jenő, Gyérey Richárd, Horváth János, Hunkár Antal, Istvánovits Béla, Jeszenszky Károly báró, Jurenák Dezső, Jurenák Lajos, Károly Rezső dr., Karsay József, Kneusel Károly, Kokas Miklós, Kovács-Sebestény Endre, Leidenfrost Károly, Liptay Béla, Lukácsy Imre, Marsai Jenő,Mártonffy Barna, Mérei Ernő, Mihály István, Molnár Pál, földeáki Návay László, Némethy Béla Lajos dr., Neumann Antal, Purgly János, Raáb Elemérné, Raáb­ Ervin, Ráth Józsefné, Ráth József, Remenyik István, Schandl József dr., Schauer Vilmos, Scheffer Vilmos, Szánvay László, Széchenyi Géza gróf, Szilágyi Kálmánné, Szilágyi Kálmán, Szontágh Sándor, Tallián Istvánné, Tallián István, Thomka Zoltán, Tóthvárady-Asbóth István, Unger Lajos dr., Urbán Iván báró, Urbán Péter báró, Vermes Imre, Witt­mann Ferenc egyesületi tagok és vendégek ; az OMGE tiszt­viselőkara részéről Szilassy Zoltán igazgató, Fabricius Endre és Rothmeyer Imre titkárok, Rédly Gyula fogalmazó. Távol­maradását kimentette : Döhrmann Henrik és Malatinszky Ferenc. I. A bizottság újjáalakulása. Beliczey Géza, az OMGE alelnöke melegen üdvözölte a megjelent tagokat és vendégeket, javasolja, hogy újból vá­lasztassák meg a bizottság eddigi érdemes elnöke, Andrássy Sándor gróf. (Helyeslés és taps.) Határozatilag kimondja, hogy a bizottság az eddigi elnököt egyhangúlag újból meg­választotta és felkéri Andrássy Sándor gróf bizottsági elnö­köt a tárgyalás további vezetésére. Andrássy Sándor gróf elfoglalva az elnöki széket, köszö­netet mond az ismételten megnyilvánuló bizalomért, "kijelenti, hogy iparkodni fog annak megfelelni és részéről a bizottság tagjainak élénk közreműködését és hathatós támogatását kéri. (Éljenzés.) Majd felkéri Ráth József földbirtokost elő­adásának megtartására. II. Félvér lótenyésztésünk feladatai és fejlesz­tésének eszközei. Ráth József előadó az ország félvér lótenyésztésének minőségi és mennyiségi leromlását ismertetve, kifejti, hogy nézete szerint félvér lótenyésztésünk csak ugy szerezhetné vissza régi hirét és piacait s csak ugy lehetne tovább fej­leszteni, ha a kisbéri és mezőhegyesi félvér, továbbá a Nonius és Gidrán törzsiéi véralapjaiból kiindulva, másrészt vérfelfrissités céljából kismértékben a telivért alkalmazva a magyar félvért három főirányban : hintós, hátas és ügető­jelleg irányában fejlesztjük tovább. A jellegek kitenyésztése céljából az országot megfelelő tenyészkörzetekbe kellene osztani és elvül volna kimondandó, hogy a körzet terü­letére, csakis jellegének megfelelő községi vagy bérmént ad ki az állam. Az állami lótenyésztést az eddigi tenyész­tési és felnevelési elveknek fenntartásáról a tenyészkivá­lasztás és kipróbálás szakszerű szervezése által a hintós, hátas és ügetőjellegek kitenyésztése céljának érdekében kellene beállítani. Az előadó továbbá félvér hátast, hintóst és ügetőt tenyésztő egyletek és azok országos szövetségének megalakítását hozza javaslatba, melyek megfelelő tenyész­körzet területén működve az állam hathatós támogatása mellett volnának hivatva a fentnevezett félvérjellegek kitenyésztésének ügyét szolgálni.* Az előadó nem kívánja a bizottság állásfoglalását befolyásolni csak általánosságban óhajtott rámutatni félvér lótenyésztésünk legégetőbb kér­déseire és a fejlesztés egy módját javasolja. Végül a követ­kező határozati javaslatot terjesztette elő : 1. Az OMGE lótenyésztési­ bizottsága szükségesnek tartja a "magyar félvér hátas, hintós és ügető lójelleg kitenyész­tését tervbe venni, amely jellegnek véralapjait a kis­béri és mezőhegyesi félvér, valamint a Nónius, illetve a Gidrán törzsek képeznék. 2. E cél elérésére félvértenyésztő-egyletek s ezek szö­vetségének alapítását kivánja, melyek a jellegszerű félvér felvételére, törzskönyvezésére, selejtezésére s egyéb, a félvértenyésztés elősegítésére irányuló intézkedések megtételére hivatottak. 3. Szűkebb bizottságot küld ki az egyletek s a szövet­ség alapszabályai, munkaterve és területi beosztásának kidolgozására. 4. Feliratban fordul a m. kir. földművelésügyi minisz­ter úrhoz, melyben felkéri, hogy : a) támogassa az egyletek és a szövetség megalakulá­sára irányuló mozgalmat s képviseltesse magát az előké­szít­ő­ bizottságban ; b) képviseltesse magát az alakítandó szövetség vezető­ségében ; c) a kisbéri és mezőhegyesi törzsek tenyésztésének irá­nyát, a kipróbálás és tenyészki­választás rendszeresítése által hátas, hintós és ügető irányban fejlessze tovább ; d) az országban hátas, hintós és ügető tenyészkörzeteket alakítson s végül e) rendelje el a zugmének kötelező herélését. 5. Feliratban fordul a m. kir. honvédelmi miniszter úrhoz, melyben felkéri, hogy : a) támogassa az egyletek és szövetség megalakítására irányuló mozgalmat; b) képviseltesse magát a megalakítandó szövetség veze­tőségében és végül c) a lovastisztikart a tenyészanyag kipróbálásának fel­adatára vonja be. 6. A bizottság ez év folyamán egy tenyészlóvásár ren­dezését tartaná szükségesnek, amennyiben ez magasabb szempontokba nem ütköznék ; ennek rendezésére az OMGE tenyészállatvásárrendező-bizottságot kérné fel. (Éljenzés.) Elnök a szakosztály nevében őszinte köszönetet mond az előadónak a nagyon érdekes és tanulságos előadásért, amelynek időszerűséget ad az a körülmény, hogy félvér lótenyésztésünk fejlesztése szükséges. Felszólítja a jelenlevő­ket, hogy az előadásra észrevételeiket tegyék meg. Graefl Jenő hangoztatja, hogy jó félvéranyag Magyaror­szágon — kivéve egy-két magántenyésztő tulajdonában levő anyagot — jóformán nincsen, az állam tulajdonában levő anyag sem megfelelő. Az ország lóállománya ma, sajnos, össze van keverve, leromlott, mert nincs törvény, amely megakadályozza a zugmének használatát. Javasolja, hogy kérje a bizottság a kormánytól a zugmének kivágásának el­rendelését, mert addig, amíg zugméneket használnak, nem lesz megfelelő lótenyésztésünk. Az állami ménesek is gyengék, véleménye szerint egyedül a­­bábolnai anyag a megfelelő. Addig nem lehet semmit tenni, míg a zugmének nincse­nek kiirtva, ennek végrehajtása után szükséges lenne a kancák szelektálása. A farkasfalvi Farkas Géza egyetért az előtte szóló vélemé­nyével és megjegyzi, hogy a lóanyag rosszaságának oka ma részben a nem megfelelő mének alkalmazása és a mén­hiány. Szintén kifogásolja, hogy a zugmének használata ellen nincsenek kellő erélyes intézkedések. Az előadóval szemben egyes vidékeken az arabs anyagot tartja megfe­lelőnek. Lipthay Béla rámutat arra, hogy lótenyésztésünk fejlő­dése megakadásának oka az, hogy nincsenek megfelelő mének és állomások. Lehetővé kellene tenni megfelelő mén­állomások feállítását, a zugménkérdésnek rendezése is egyik legégetőbb kérdése lótenyésztésünknek. Az előadó javasla­tának, a különböző körzetek felállítását tárgyaló részével nem ért egyet, más pontokra vonatkozólag osztja az előadó nézetét és egyetért a határozati javaslattal. Jeszenszky Károly báró szerint az előtte elhangzott fel­szólalások csak alátámasztják az ő régen kialakult vélemé­nyét, mely szerint fedeztetési állomások nélkül nincs és nem is lehet megfelelő lótenyésztés. Az állam szerény anyagi eszközökkel rendelkezik s ennek dacára mindent elkövet a kérdés helyes megoldása érdekében. Megfelelő fedeztetési állo­mások felállítása óriási anyagi áldozatot kiván. A mén­hiányra vonatkozó felszólalásra megjegyzi, hogy a románok kivonulása után csak 609 drb ménünk volt s ma már 1700 drb van. A mezőhegyesi és kisbéri anyag leromlott, mindent el­követnek ennek javítására s ezt bizonyítja az is, hogy jövő évben már szép anyag fog beosztásra kerülni. Mezőhegyesen pedig jelenleg már 148 drb csikó van. A zugmének haszná­latának megtiltásáról és szigorú büntetéséről ment már ki a hatóságokhoz megfelelő rendelet, azonban a végrehajtás a közigazgatási hatóságok lángba működése következtében eddig nincs meg. (Éljenzés.)" Floch-Reyhersberg Alfréd dr. az egylet létesítését szük­ségesnek tartja és melegen üdvözli a tervezetet, mert or­szágunk lóállománya annyira kevert és leromlott, hogy fel­tétlenül tervszerű beavatkozásra van szükség. Szükségesnek tartja az angol vér mellett az arabsnak a felhasználását is. Ráth József a zárszó jogával élve, válaszol az elhangzott felszólalásokra. A lótenyésztésünk pusztulását hangoztató felszólalások is igazolják azt, hogy az anyagot fel kell javí­tani. A ménhiányon is segítene részben a javaslat elfoga­dása és végrehajtása, mert az állam hiányzó ménanyagát az egyletek által kitenyésztett anyag pótolná, illetve kiegé­szítené. A körzetek létesítése előmozdítaná a körzetjelleg kifejlődését, mert az anyag jelenleg nagyon kevert. Ha a­­ állam együttműködne az egyletekkel, úgy a körzetbeosztás megfelelő lesz. A végeredmény ugyanaz, a részletkérdéseket úgyis a szűkebb bizottság határozza meg. Jeszenszky Károly báró örömmel üdvözli a javaslatot és rámutat arra, hogy már a háború előtt is voltak körzeti beosztások, ezek azonban a háború után felborultak. Most újra kezdenek ezek a kerületek talpra állani, így pl. Békés­csaba vidékén a Nonius és Dunántúl a félvértájfajta van meg. Hivatkozik a Tolna megyei Félvér Lótenyésztő Egyesület működésére, amely jeles munkát végez és mintegy a későbbi állami fedeztetések alapanyagát készíti elő. Az előadó javas­latával kapcsolatban új vidéki egyesületek létesítését tartja szükségesnek, amelyek egy központi szervbe tömörülnének. Elnök rámutat, hogy az előadó javaslata alapot ad a kiküldendő szűkebb bizottságnak a tárgyalásokra. Ajánlja a szűkebb bizottság tagjainak a következőket: Beliczey Géza, Döhrmann Henrik, farkasfalvi Farkas Géza, Graefl Jenő, Gyérey Richárd, Liptay Béla, Jeszenszky Károly báró, Lo­sonczy Elemér, Purgly Emil, Ráth József, Tóthvárady-Asboth István, Wellmann Oszkár dr. (Helyeslés.) A javasolt tagok megválasztását egyhangú határozatként kimondja. Javasolja, hogy az­ elhangzott panaszok feliratban közöltessenek a kor­mány illetékes tényezőivel azzal a kéréssel, hogy azok or­voslása végett megfelelő szigorú intézkedések történjenek. (Helyeslés.) Jeszenszky Károly báró bejelenti, hogy a lótenyésztés emelésének érdekében megfelelő rendeletet adtak ki a mén­vizsgálás szigorúbb végrehajtása tárgyában és hogy a fedez­tetési állomások ügyében a földművelésügyi minisztérium értekezletet fog tartani. Az elnök megköszönvén a bizottság nevében Jeszenszky Károly bárónak megjelenését és szives felvilágosításait — más tárgy nem lévén — a gyűlést bezárja. m­­­i [«1 ss ej ROZIT ASZ­FA­LT-6 KÁTRÁNY­KOMPOZN33VA1. WCrOKf &2AorrAiAM BORFEDEULEMO ERÖ5 TAPTOS VIHARTALS falelszigetelőlemez, facement, carboni­neum, vaslakk és kátrányfestékeket szállít és mindennemű tetőfedési munkálatokat vállal, több évi jótállás mellett Budapest, II., Kádár­ utca 4. Telefon: 67-96 FEDELLEMEZ :jjBRoziL­.. gardos oszkar * Az előadó javaslatát és tervezetét folytatólagos cikkek alakjában a ,Köztelek" 1923. évi 3, 6, 10, 11 és 13-ik számaiban részletesen ismertettük. Szerk. KÖZTELEK, 1923. ÁPRILIS HÓ­­ 24— 25. SZÁM 33-IK ÉVFOLYAM, A földreformnovella. Ennek a cikknek nem az a célja, hogy a meg­levő földreform törvény helyességét, szükségességét, várható eredményeit és jövőre való kihatásait taglalja, vagy bírálat tárgyává tegye. A „Köztelek" hasábjai immár esztendők óta nagy szakértelemmel, régi gyakorlati tapasztalattal, hivatott ügyismerettel fog­lalkoznak ezzel a kérdéssel, sokirányú és oldalú hozzászólás és vita után megállapíthatóan leszűrve azt a véleményt, hogy ennek a tág magyarázatokat engedő törvénynek kellő megfontolás, óvatosság, mérséklet nélkül a gyakorlatba való átvitele és alkalmazása a termelés folytonosságának veszélyeztetését, a sok­szor hangoztatott többtermelés tönkretételét fogja helyrehozhatlan eredményként maga után vonni; komoly hozzászólások után leszűrődött az az alap­igazság is, hogy e törvény és annak végrehajtása nem lehet politikum, ennek nem diktálhat sem tempót, sem irányt a változó napi politika, hanem az alkalmazás módját és értékét a pártcélokon, a politikai változásokon felülemelkedő és az egész törvény fundamentális céljául kitűzött az érdek­ irányíthatja csupán. Ennek a cikknek nem célja tehát de lege lata tárgyalni, hanem de lege ferenda, a hozandó novella egynémely vonatkozásaira kíván kitérni. Bár a kérdés már régebben van szőnyegen, a részletekre

Next