Közút, 1999 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1999-02-01 / 1. szám

Szakmatörténet Közút, 1999. február A közútkezelés negyven évének képe pontosabbá, szervezeti buktatói érthetőbbé válhatnak azzal, ha a számvetést legalább vázlatosan kiterjesztjük a közúti igazgatóságok megalakulását megelőző tíz évre is, különösen igaz ez olyan megyék esetében mint Nógrád, ahol a szervezet önálló működése az ünnepelt negyven évben is többnyire csak ábránd, hamvába holt kíván­ság maradt. A szervezet átalakításának napjainkig nem szűnő folyamata 1950. január 1-jé­­vel indult útjára, amikor a közútfenntar­tást 1868 óta csaknem változatlan elvek szerint házilagosan végző államépítészeti hivatalokról a Népgazdasági Tanács 339/XVIII./1949. számú határozata, va­lamint a Minisztertanács 340/1949. szá­mú rendelete alapján leválasztották, és a munkák megvalósítására minden megye­­székhelyen útfenntartó vállalatokat hoz­tak létre. Nógrád megyében ekkor ala­kult meg a Balassagyarmati Útfenntartó Nemzeti Vállalat. Személyzetét és felsze­relését részben az államépítészeti hivatal­tól örökölte, és az útfenntartáson túl az útépítés is a profiljába tartozott. A mun­kák ellenőrzése az átalakulást követően rövid időre még az államépítészeti hiva­taloknál maradt. Majd 1950. augusztus 1-jén a tanácsrendszer kiépítésével az ál­lamépítészeti hivatalokat a 143/1950. (V. 18.) MT. számú rendelet alapján meg­szüntették, valamint felszámolták a köz­­úthálózat addigi háromszintű hierarchiá­ját, a teljes közúthálózat szakmai irányí­tását, finanszírozási felügyeletét a megyei tanácsok vb közlekedési osztályainak ha­táskörébe utalták. Ez a szervezeti felépítés szakmailag irányíthatatlannak, így rövid életűnek bizonyult, 1954. április 1-jével, a Város- és Községgazdálkodási Minisztérium megalakításakor szétválasztották a helyi (tanácsi) és az állami közúthálózatot. A Minisztertanács 517/IV./1953. számú határozatával az állami közutak és tarto­zékaik­ felügyelete ismét a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium irányítása alá került, s ezzel egyidejűleg a megyei ta­nács közlekedési osztályai megszűntek. Az említett határozat ugyan előírta, hogy az ország közútjait állami, megyei és köz­ségi (városi) utak csoportjába kell beso­rolni, de a gyakorlatban csak két kezelői osztályra bontás történt meg. Az állami közutak igazgatására a KPM, az országban 12 Közúti Kirendelt­séget szervezett, Nógrád megye az Egri Közúti Kirendeltség illetékességi terüle­tére került. A kirendeltségekkel azonos területi tagozódás, két ütemben végbe­ment a vállalatoknál is, először 1954. ja­nuár 1-jétől a megyei tanácsok felügyele­te alól a 19 útfenntartó vállalatot minisz­tériumi felügyelet alá rendelték, majd 1954. október 8-án a 381/XIX./1951. NT. számú rendelettel, ezek összevonásá­val 12 Útfenntartó Teherautó Fuvarozási Vállalatot hoztak létre. A vállalatok ne­vét 1955. január 1-jével Közúti Kőanyag Szállító Vállalatra változtatták. A vállalatok neve és szállítmányozási profilja jól tükrözi, hogy ekkor az útépí­tés, fenntartás legfontosabb alapanyaga a kő volt. A technológiai fejlődés során a vizes makadámburkolatok helyreállítása mellett a bitumenes kötőanyaggal törté­nő hengerlés lassan tört előre és megkez­dődött a makadámutak olajos portalaní­tása. A munkák stratégiai célja ebben az ideiben az volt, hogy a megyeszékhelyek a fővárossal, illetve a járás­ székhelyekkel pormentes úttal legyenek összekötve. A megyében 1956 végére az ún. „1000 tonnás napi forgalom” lebonyolítására al­kalmas pormentes utak hossza elérte a 70 km-t, ennek hatására a vizes maka­dámutak aránya 90%-ra, a kiépítetlen földutaké 3%-ra csökkent. A megyében készült munkák közül kiemelkedik a 21. számú hatvan—salgótarjáni főközle­kedési út átépítése. Az útfenntartási munkák racionáli­sabb végrehajtása, jobb szervezése, vala­mint a szakmai felügyelet színvonalának emelése szándékával a KPM 1958. évben a közúti kirendeltségek és a szállítmányo­zó vállalatok állományából változatlan székhellyel 12 közúti igazgatóságot, vala­mint közúti üzemi vállalatot hozott létre. 1958. május 1-jén alakult meg a KPM Egri Közúti Igazgatósága, melynek mű­ködési területe a Salgótarjáni kirendeltsé­gen keresztül Nógrád megyére is kiter­jedt. Az igazgatóságok saját hatáskörben végezték az utak, úttartozékok fenntartá­sát és szerezték be a makadám útpályák fenntartásához szükséges fedanyagot. 1960-ban megkezdődött az útfenntartás kisgépesítése. A közúti igazgatóság létre­jöttét követően Nógrád megyében a ma­kadám­utak korszerűsítési üteme érezhe­tően felgyorsult. 196 [UNK] végére a gépkocsi­közlekedésre alkalmas portalanított utak hossza 264 km-re növekedett, a vízzel kö­tött makadámutak aránya 70%­ alá csök­kent. A kedvezőtlen starthelyzet miatt az országos ütemet meghaladó növekedése ellenére Nógrádban, a portalanított utak aránya csak 27,6%-os volt, szemben az or­szágos 51,3%-kal. Sorrendben a 16. he­lyet elfoglalva a nógrádinál csak Tolna, Bács és Baranya megyék mutatója volt rosszabb. A statisztikai adatok változásából 1968 év elejére az a következtetés volt le­vonható, hogy az igazgatósági székhellyel rendelkező megyék úthálózata jellemzően kedvező­bb állapotba került, melynek az érintett megyék először az akkor szokásos megyei feladategyeztető tárgyalásokon adtak hangot. A gazdaság ebben az idő­ben szabadult ki a központi tervutasításos rendszer béklyójából és „az új gazdasági mechanizmus” decentralizációs törekvé­seinek vonulatában az igazgatósággal nem rendelkező megyék egyre türelmet­lenebbül követelték hátrányos helyze­tük megszüntetését. Nógrád megyében 1969-ben élesen vetődött fel, hogy az Eg­ri Közúti Üzemi Vállalat Nógrád megye területén működő építésvezetőségeiből a megyei tanács irányítása alatt alakuljon önálló vállalat. Ezzel szerették volna elér­ni, hogy a megye közútjainak felújítása és az új utak építése Nógrádban se szoruljon háttérbe. A megyei napilap, „Utak, de milyenek?” címmel nagy visszhangot ki­váltó cikkében követelte az önálló megyei hatáskörű szervezet létrehozásának, ki­emelve, hogy „addig nem lesz jobb ná­lunk a helyzet, míg a megye mostohagye­reke az Egri Közúti Üzemi Vállalatnak. Történések és tanulságok a közúti igazgatóságok negyven évéhez

Next