Krassó-Szörényi Lapok, 1931. április-június (53. évfolyam, 27-52. szám)
1931-04-02 / 27. szám
Csütörtök, 1931 április 2. ARA 4 LEJ Lil. évf. 27. sz az CbonteTéS ŐRE: Egy évre.................... 200 lej. 1 Negyed évre...............50 lej. Pel évre....................100 lej. 1 Egy bóra.....................17 lej. Külföldre negyedévenként 100 lej. Magyarországon negyedévenként 3*25 Pengd elves szám Erb *•- ben. POLITIKAI LAP. Felelős szerkesztő: Arató Andor. Ilvgyeküik minden cifilírtörtör, és vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KU603 -----Regele Ferdinand I. (Bonnaz)-ucca 20. sz.------TELEFON lél. Hiller József a tartalékos ősziek ügyében A kamara 1931 március 16-iki ülésén Willer József magyar képviselő a tartalékos tisztek ügyében a következő beszédet mondotta : Van szerencsém a hadügyminiszter úrral közölni, hogy a tartalékos tisztek a katonai szabályok szerint minden év március havában a hadkiegészítő parancsnokságoknál jelentkezni kötelesek századosig bezárólag 55 éves korig katonai könyvük láttamozása végett. A hadkiegészítő parancsnokságok felhívást tettek közzé, hogy a jelentkezés egyenruhában, a lovas hadosztályokhoz tartozóknál pedig tábori felszereléssel kell történjék. A hirdetmény szerint azok a tartalékos tisztek, kiknek nincsen egyenruhájuk, a garnizon szabóműhelyeinél rendelhetik meg saját költségükre. Minden országban a tartalékos tiszti felszerelésre megfelelő átalányt adnak. Nálunk ez nincs így. Az átalány nélkül pedig képtelenség a mai megélhetési viszonyok mellett a saját költségen való beszerzésre kötelezni, hiszen az a felszerelés súlyos összegbe kerül. Ez olyan megterheltetés, melyet nem lehet előírni, legkevésbbé azokkal szemben, kik a román hadseregben szolgálatot nem teljesítettek. Egyébként is a legnagyobb igazságtalanság volna a világháborúban résztvett több ezer tartalékos tisztet nagy kiadásokra kényszeríteni, mikor köztudomású, hogy az impérium változása idején a katonai hatóságok házról-házra járva kardot, revolvert, tábori látcsövet, térképtáskát, ruhát, ruhaszövetet, csizmát, nyeregfelszerelést stb. Összerekviráltak azoktól is, akik a saját tulajdont, illetve a saját pénzükön való vásárlást szabályszerű iratokkal igazolták. A felszerelés és egyenruha kötelezettsége csak azokkal szemben lehet indokolt, kik a román hadseregben önkéntesek voltak, tiszti rangot ott nyertek, katonai gyakorlatokat ugyanott végeztek. De 55 éves korig uniformisokat készíttetni minden átalány nélkül, olyan teher, mely alól kivételt kell tenni. Különben is nem egészen logikus, hogy az állam törvénye az állalkalmazottaknál 57 évre kényszernyugdíjazást ír elő, mint munkaképtelenekre, a két évvel fiatalabb tartó tiszttől pedig hadnagyi egyenruhát követel. Jól tudom, hogy a sérelmes rendelkezést a törvény írja elő. Ámde a törvény normális viszonyokat tartott szem előtt, most pedig a legnagyobb mértékben abnormális viszonyokat élünk. Törvény írja elő a hivatali és tiszti fizetések és nyugdíjak pontos folyósítását is, az állam mégsem képes ezt a törvényt betartani és hónapokig várakoztatja a szörnyen ráutaltakat, mert nem állnak rendelkezésre a szükséges összegek. Hogyan lehet ilyen súlyos viszonyok között a puszta megélhetésért küzködő polgárokat ilyen teljesen fölösleges és teljesen időszerűtlen költekezés címén elviselhetetlen adósságokba kényszeríteni ? Kérve kérem a hadügyminiszter urat, ne erőltesse a dolgot, ne feszítse tovább az amúgy is pattanás előtt álló húrt. Függessze föl legalább három esztendőre a kérdéses törvényszakasz hatályát, engedje meg a civil ruhában való jelentkezést és értesítse erről lehetőleg még ma táviratilag az ország összes hadkiegészítő parancsnokságait. regulázott palesztinai hivatalnokság bosszműve volt és a zsidó munka ellen irányult, de MacDonald angol miniszterelnök egy hónap előtt kelt levelében, melyet dr. Weizmannhoz, a zsidó világszövetség elnökéhez intézett, ezen „Fehér könyvet“ megsemmisítette. Ezen levél azonkívül ígéreteket és utasításokat tartalmaz a közigazgatás javítására, a zsidó bevándorlás és kolonizáció előmozdítására vonatkozólag. Az 1929. évi zavargások a zsidók kolonizációs munkáját a legszebb fejlődésében érték, rugóik pedig a feudalisztikus rendszert fenntartani akaró arab effendik voltak, akik mohamedán szentélyek elpusztításának meséjével fanatizáltak és a zsidók ellen hecceltek néhány primitív elemet és így akarták a zsidó terjeszkedést megtörni. A kísérlet azonban nem sikerült. Ma már az arab nép nagy része is az ilyen effendi politikusok önző, egoista érdekei ellen fordul és a zsidókkal karöltve keres utat és módot a békés együttműködés és megértés kimélyítésére. A harc ma már csak az újságokban létezik, zsidók és arabok közösen munkálkodnak, kölcsönösen segítik egymást. Az arab nép nyugalmat és munkát kíván, a zsidók pedig munkaalkalmat teremtenek az arabok részére is. A gazdasági helyzet Palesztinában jobb, mint máshol általában. Egész sor új telepítés létesült az utolsó évben, a régi telepek pedig új részekkel bővültek. Többszáz épület épült és 15.000 dinam úi föld lett narancsfákkal beültetve. A narancsexport nagyon fellendült és a szőllő és mandulaszüret is kitűnő volt. A tej- és baromfigazdaságok is nagy fejlődésnek indultak. A fejlődésben az ipar sem maradt vissza. A nagy elektromos művek az egész országra kiterjedő hálózattal most készültek el. Most épül a haifai kikötő, a Bagdad-haifai vasútvonal, az Oil Pipe Line olajcsatorna Mosultól Haifáig. A Holttengeri vegyi művek is nagy erővel dolgoznak. Az utolsó tíz évben 100.000 zsidó vándorolt be Palesztinába. A következő tíz évben a duplája kell bejöjjön. Ehhez azonban pénz kell, hogy az új bevándorlók részére munkaalkalmakat teremthessenek. Ezen pénzt a világ zsidósága adja össze a Keren Hajessod javára történő önmegadózásokból, melyből a lugosi zsidóság is méltó módon kiveszi a maga régiszét." Palesztinai építőmunka Dr. Helfmann M. jeruzsálemi szemorvos, ki ezidőszerint az egyik zsidó országépítő alap - a Keren Hajessod - megbízásából propaganda körútján városunkba érkezett, múlt szerdán este a zsidó hitközség nagytermében ismét előadást tartott, mikor is a következő érdekes dolgokat mondotta: Az utóbbi évek folyamán Palesztina az egész világ politikai érdeklődésének középpontjába került, aminek külső jele az, hogy az öszszes nagyhatalmak képviseleteket akkreditálnak ott. A közigazgatás nem mindig működött a mandátum szerint és ezért a Népszövetség figyelmeztette az angol kormányt, hogy Angliának a Népszövetséggel szemben vállalt kötelessége a zsidó építőmunkát aktív módon támogatni. A tavalyi „Fehér könyv" az igy meg Angol lap kritikája a romániai gazdasági helyzetről Amint ismeretes, az angol banktőke, amely Görögországnak egymaga nagyobb kölcsönt folyósított, teljesen távol tartotta magát a román kölcsönjegyzéstől. Ennek okát megtaláljuk abban a cikben, amelyet a „Times“ irt a romániai viszonyokkal kapcsolatosan. A „Times" terjedelmes cikke foglalkozik a romániai gazdasági helyzettel és a közállapotokkal. A politikai válság - írja az angol vezető lap - demoralizáló hatása nemcsak a belföldön, de a külföldön is és aláássa Romániában a hatóságok tekintélyét, felkorbácsolja népének már amúgy is ideges hangulatát. A lakosság ugyanis súlyos gazdasági nehézségekkel küzd, az adókat nem tudják fizetni, e mellett a román kormány elkövette azt a hibát, hogy elárulta a nagy kölcsönszerzéssel, hogy mennyire szükségük van a pénzre. Most itt a pénz - írja a „Times" - csak gazdálkodjanak vele helyesen és okosan! A közállapotok és a gazdasági helyzet felszabadításával pedig állítsák vissza Romániában a fejlődés lehetőségét. Anglia veszettül ismer minket. Tatsi-Papi Hon-selyem méterje Lel 150*20 EPSTEIN-nál. Egy képrámát önnek is kell nálunk csináltatni! Nálunk jó,ízléses és olcsó munkát kap. Hecker Gábor fivegő és porceslány kereskedése Lugoj, Strada Principele Carol No. 3. 6 * Ezaculoriuanban beszerezhetők modern szemüvegek, csiptetők, borgnettek. 3 si boráloti vasárnapi munkaszünete ellen foglaltak állást a közmunkaügyi miniszterhez benyújtott memorandumban a lugosi borbélyok. A memorandumban rámutattak arra, hogy a munkaszüneti törvény eme rendelkezései fejlesztik ki a kontárok működését. A regát városaiban és községeiben az egyetlen Bukarest kivételével nincs táskázó borbély, mert nem akad számukra vendég. Ha a vendég higiénikus kiszolgálást kap vasárnap délelőtt is a rendes fodrászánál, nincs szüksége a táskázó kontárra. Ez a kényelem pedig minden munkaszüneti törvény ellenére is kijár a regáti városoknak, mert a régi királyság területén csak Bukarestben tartják be a vasárnapi munkaszünetről szóló törvényt... A gyakorlat, ami a munkásmozgalom nyomása alatt hozott törvény paragrafusai ellenére a régi királyság területén kialakult, fényesen beigazolta, hogy a törvény megbukott. A mi iparunknak, amely nem árut termel, hanem vendéget szolgál ki, nem a munkásai egész vasárnapi munkaszünetjéhez, hanem a vendég életkörülményeihez kell alkalmazkodnia. Kinek jut eszébe, hogy pl. a munkások kulturális és egészségügyi vasárnapja miatt minden héten egy egész napon keresztül tartsanak bezárva a vendéglők, ne működjön a telefon, táviró, vasút, posta? Senki sem gondol erre, mert abszurdum. És éppen ilyen lehetetlen kívánság a borbélyok és fodrászok kötelező egész vasárnapi munkaszünetre is. Fájlaljuk, hogy még a törvényt sem mérik szép hazánkban egyformán. Hogy ami szabad Ploestiben, szigorú pénzbírságot jelent Aradon, Brassóban, vagy Csernovicban. Mert Erdély, Bánság és Bukovina területén szigorúan betartják a vasárnapi munkaszüneti törvényt. Legújabb moziszínészlapok kaphatók Husvéth és Hotter papírkereskedésében.