Krassó-Szörényi Lapok, 1935. július-szeptember (57. évfolyam, 49-74. szám)
1935-07-04 / 49. szám
Csütörtök, 1935 julius 4. ARA 3 LEJ LVII. évf. 49. sz. & 12 ikOfflZSTSS URH: Egy via ...... 200 Itj. a Negyed évre..................50 laj. Fél évre...................100 laj. I Egy hóra .....................17 laj. Kallóldra negyedóránként 100 laj Magyarországon negyedévenként 3*25 Pengő egyes szám érdekés. POLITIKAI LAP. Felelős szerkesztő: Arató Andor. nigistenitt minőm csütörtákib *» w*símp Szerkesztőség is kiadóhivatal: IiUSQS Regele Ferdinand I, 36. sz. TELEFON 10*. (A magyar Hiúság útja A magyar ifjúság kötelességeiről már szólottunk , amikor örömmel állapítottuk meg, hogy kétségbeesésre egyáltalán nincsen ok, hiszen a magyar ifjúság lassanként mindenütt beáll abba a törhetetlen falankszba, amely egyedül alkalmas népisége, faji kultúrája és azon belül egyéni érdekei megvédésére, ugyanakkor szükségesnek látjuk feltárni az utat azok előtt, akik még el nem indultak, vagy még csak a haborok gárdájának egyre ritkuló soraiból szemlélik a már elindultakat, a már lelkesen munkálkodókat. Országszerte alakulnak meg az Országos Magyar Párt helyi tagozatainak kebelében az ifjúsági szakosztályok, amelyek mögött nem szabad holmi gyengécske ifjúsági önképzésköri szereplési vágyat elképzelni, amint azt eleinte némely megcsontosodott „öregek“ kicsinylő kézlegyintés kíséretében megállapítgatták. A ma ifjúsága nem lovagol álomparipákon, a ma ifjúsága komoly értéket jelent, amely komoly eredményeket produkál országszerte elismerésre fölöttébb érdemes munkásságával. Különösen áll ez a megállapítás a kisebbségi ifjúságról, amelynek minden egyes tagja kettőzött munkát végzett már az iskolák padjaiban, hogy odaérhessen, ahová eddig eljutott. Hasonlóan kettőzött erővel, kettős rátermettséggel, kettőzött komolysággal kell megküzdenie maholnap az ország kisebbségi iparosifjúságának is, ha biztosítani akarja a maga számára a mindennapi kenyeret és munkájának valódi értékelését. Hála Istennek itt sem kell félnünk, hiszen csak a küzdésben megedződött lelkek képesek nagy, dicséretes és minden ember elismerését kiérdemlő tettekre. Az ország különböző városaiban eddig megalakult ifjúsági tagozatok eddigi munkássága arról győzte meg még a kétkedőket, még a lekicsinylőket is, hogy igenis ezek az ifjúsági tagozatok vannak hivatva az országban a kisebbségi magyarság egész jövőjének kialakítására. Ez az ifjúság már nem a múlt tradícióiban nőtt fel. Ez az ifjúság már a mai adottságok tiszta képével és az ezekben az adottságokban szerzett ismereteivel ítéli meg a helyzetet. Ez az ifjúság az új érában nevelkedve új ismeretei birtokában, fajiságának teljes megvallása mellett bátran állhat oda a küzdőtérre. Az ő fegyverei nem szúette, rozsdamartalomtári fegyverek, hanem a modern tudomány, a mai élet harci eszközei. S ha ez a munkás, fajáért áldozatos tettekre kész ifjúság, közben igyekszik összeegyeztetni modern s ha néha talán kissé hevessé váló harcmodorát az „öregek“ tapintatos, magasabbról látó elképzeléseivel, nem kell féltenünk a magyar jövőt, bármily nehéz is lesz annak az útja. Szabályozzák az állami hivatalok munkarendjét Pop igazságügyminiszter elnökletével ülést tartott Bucurestiben az állami gépezet leegyszerűsítésének előmunkálatait végző bizottság. Az ülés napirendjén az állami hivatalok munkarendjének új szabályzata szerepelt, melyet a bizottság már nagy vonalaiban elkészített. Az új szabályzat a közhivatalokat úgy akarja átszervezni, hogy a benyújtott kérvényeket a legrövidebb időn belül elintézhesse az illető ügyosztály, vagy az ügy kivizsgálásával megbízott hivatalnok. Egy másik fontos rendelkezése bevezeti a hivatalnokok felelősségét, vagyis a jövőben minden állami alkalmazott egyénileg is felelős lesz a hozzá kerülő ügy elintézéséért. Harmadsorban biztosítani fogják a hivatali főnökök hathatós ellenőrzését. Az új szabályzatot kísérletképpen egyelőre csak a munkaügyi és a közlekedésügyi minisztérium egy-egy ügyosztályán fogják alkalmazni. Ha beválik, akkor valamennyi minisztériumra kiterjesztik. Románia mezőgazdasági termékeinek kivitele az 1930-1934. években Románia kivitele 1930 óta 28 és fél milliárd lejről 1931- ben 22.2 milliárd lejre, 1932- ben 16.7 milliárd lejre 1933- ban 14.1 és végül 1934-ben 13.6 milliárd lejre csökkent. A külkereskedelem aktív egyenlege ugyanezen években 5,47 millióról 5,17 millió lejre csökkent. Románia külkereskedelmi mérlegének e leromlása legsúlyosabban az ország mezőgazdaságát érintette, mert az ország gazdasági életében a gabonaneműek mindig döntő szerepet játszottak. Míg 1927-ben a mezőgazdasági termékek az egész kivitel értékének 63°/0-át tették, ez az arány 1931-ben 54°/0-ra, 1932-ben 46°/0, 1933- ban 34°/0, 1934-ben pedig 32,5°/0-ra csökkent. Értékben a mezőgazdasági termékek kivitele 1929-ben 13.219 millió, 1932-ben 7728 millió, 1933-ban 4828 millió, 1934- ben pedig 4442 millió lej volt. A legnagyobb visszaesés az állatexportban jelentkezett, amennyiben az 1929-évi 1993 millió lej értékű kivitellel szemben 1933-ban csak 404 millió volt a kivitt állatok értéke. 1934-ben már jelentékenyebb javulás áll be a közel keletre, Görögország és Palesztina felé megindult és biztatóan fejlődő állatexport révén. A gabonaneműek kivitele azonban állandó esést mutat. 1929-ben még 8954 millió lejt képvisel, 1932- ben már csak 5730, 1933- ban 3257, 1934-ben pedig 2379 millió a kivitel értéke. A román búza 1932 óta teljesen eltűnt a világpiacról. A román árpaexport 1928- 1932. években még az első helyet foglalta el a világpiacon, a román tengerikivitel pedig a második helyen állott. Ma a román árpa helyét az argentiniai árpa foglalja el, míg a tengerikivitelben Jugoszlávia került Románia helyére. Igen nagy visszaesést mutat a tojásexport is. Az 1930 - 31. években kivitt évi 2000 vagonnal szemben 1932-ben 1855 vagon, 1933-ban 962 vagon, 1934-ben pedig 864 vagon volt a kivitel. Románia mezőgazdasági termékeinek kivitelében beállott súlyos visszaesés főokai, a tengerentúli konkurencia és az egyes államokba való bevitel kontingentálása. Emellett igen hátrányosan befolyásolja a román gabonaneműek kivitelét a kiviteli rezsim folytonos módosítása is, ami megnehezíti az exportőrök részére a valószínűségi kalkulációt, valamint a belföldi árak magas volta, ami az ínséges megyék ellátásának szüksége miatt állott elő. Ami a román tojásexporttot illeti, ennek főpiaca 1933- ig Németország volt. A német nemzeti-szocialista gazdasági rendszer azonban a tojásbevitel métermázsánkénti vámját 5 márkáról előbb 30, majd pár nap múlva 70 márkára emelte fel. Később a német kormány elrendelte, hogy márciustól augusztusig csak 55 - 60 gr. súlyú tojás vihető be. Ez a korlátozás is a legérzékenyebben érintette a román tojáskivitelt, mert a román exporttojás átlag súlya 50- 55 gr. csupán. Románia, mint főkép mezőgazdasággal foglalkozó ország agrártermékeinek, exportálásában beállott katasztrófális visszaesést ma a petróleumtermékek exportja által ellensúlyozza, ami az utolsó 10 év alatt megháromszorozódott és ma egymaga a kivitel 65°/0-át teszi ki. Kérdés azonban, hogy elegendő lesze a petróleum a mezőgazdasági termékekben folyton rosszabbodó kiviteli lehetőségek mellett Románia külkereskedelmi mérlege aktív szaldójának fenntartására ? C. P. Is nemzetközi munkaügyi értekezlet tanácskozásai A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal szervezeti szabályzatai szerint minden évben összeül e hivatal közül a nemzetközi munkaügyi értekezlet. A Népszövetség társintézménye a Munkaügyi Hivatal, s a vezetése alatti értekezletek a népszövetségi közgyűlésekhez hasonlatosak. A Népszövetség a dipomácia nemzetközisége, a Munkaügyi Hivatal és annak értekezlete a gazdaságtársadalmi feladatok intézésére akar valami új diplomáciát létrehozni. A Népszövetség a múlt vitakérdéseit akarja felszámolni, a Munkaügyi Hivatal a jövő kérdéseit akarja feldolgozni. A folyó évi nemzetközi munkaügyi értekezlet június 10-ike óta tartotta ülésezéseit, s a múlt héten be is fejezte azokat. Az értekezlet szabályzatai szerint minden ország munkásainak és munkaadóinak a szervezetei, továbbá az országok kormányai képviseltetik magukat az évi gyűléseken. A gyűlések határozatai alapján a Munkaügyi Hivatal törvényjavaslatokat dolgoz ki a munkaviszonyokra és általában a termeléssel összefüggő kérdésekre. E törvényjavaslatokat megküldi az egyes országok parlamentjeinek, hogy azok határozzanak, vájjon elfogadják-e az illető ország saját törvényeként. Romániában is ilyen módon jöt létre a napi nyolc órai munkaidőről szóló törvény. Most a nemzetközi munkaügyi értekezlet ismét leginkább a munkaidő kérdésével foglalkozott, s a heti 40 órás munkaidő eszméjét vette nagy megvitatás alá. Nyolcórás napi munka mellett a heti 40 óra azt jelentené, hogy a hét öt munkanapból és két pihenőnapból állana. A munkaügyi értekezlet mostani ülésezései alkalmával a munkacsoportok és a országkormányok képviselői a 40 órás munkahétben a munkanélküliség egyik legjobb orvoslását vélték megtalálni. Abból a felfogásból indultak ki, hogy a megrövidített munkaidő több munkás alkalmazását teszi szükségessé.