Kurír - reggeli kiadás, 1992. október (3. évfolyam, 270-299. szám)
1992-10-16 / 285. szám
4 1ti: FRISS PÁRIZSI Helyszíni tudósításunk a francia autószalonról A közös Európára csak kínkeservet kimondott francia igen után, az autók szerelmesei most szélesre tárták Párizs kapuit. És nemcsak a régi rivális németek, angolok, olaszok, spanyolok és svédek előtt, de még a folytonos exportoffenzívával fenyegető japánok előtt is. Az e hét végéig nyitva tartó Párizsi Autószalonon nem érződik a bezárkózás igénye: 180 ezer négyzetkilométeren, 30 országból 853 autócéget látnak vendégül. Egyre azért gondosan ügyeltek: a szalon legnagyobb „bombáját” a francia állami gépkocsigyár, a Renault robbantotta az új Twingóval. Látnivaló persze ettől függetlenül is akad, bár a konkurensek poénjaikat szinte kivétel nélkül már jó előre elsütötték. Pierre Bérégovoy francia miniszterelnök a sikeres házigazda önbizalmával nyitotta meg múlt csütörtökön az 1992. évi Párizsi Autószalont. Tehette, mert az ez évre célul kitűzött 3,3 millió személygépkocsiból a gallok a premier napjáig 2 millió 172 ezret legyártottak, s ennek a tengernyi négykerekűnek a 64 százalékát sikerült is elsütniük az európai és a tengerentúli exportpiacokon. Pestiesen szólva nem semmi, amikor a patinás autógyárak termelést kénytelenek csökkenteni, üzemeket bezárni, és munkásokat ezerszámra utcára tenni. Ráadásul a nagy rivális németeknél, a tavalyihoz képest 9 százalékkal több, konkrétan 410 ezer francia kocsit adtak el, a Mercedesek, a BMW-k és az Opelok árnyékában. Jóhírüket egyébként ebben az évben az autósport terén is megvetették a franciák: a Renault Nigel Mansellel Forma-1-es világbajnokságot nyert, a Peugeot sportautó világbajnokságot, a Citroen pedig Párizs-Peking-szupermaratonit. Ezek után nem is csodálkozhatott senki rajta, hogy a Szajna-parti vásárváros legcsillogóbb standjain a trikolór lengedezett. A legnagyobb parádé természetesen a Renault kiállításán zajlott, ott, ahol bemutatták a következő húsz év (!) sikervárományosát, a Twingo névre elkeresztelt új kiskocsit. Egy minibusz és egy nőiesen bájos autócska keveréke a Twingo, 1200 köbcentiméteres, fürge és igénytelen motorral, és „se szeri, se száma” szellemes megoldással. A tervezők játékos kedvében foganhatott az új mini-Renault, ám nagyon is átgondolt koncepció alapján. Példaképnek az ötvenes évek 4 CV-modelljét, a harminc évet megélt R-4-est, a stíluskorszakot nyitó Renault 16-ost, és pár évvel ezelőtti „űrautójukat”, az Espace-t tekintették. Valamennyi génjét fel lehet fedezni a Twingóban, ami rekordidő alatt, pontosan 33 hónapos fejlesztése után kerül most a piacra. A szalon alkalmából már az árát is nyilvánosságra hozták: 55 ezer frankba kerül, vagyis jó tízezerrel drágább, mint például a Fiat Uno. Ettől függetlenül nagy piacra számíthat, mert ahogy mondani szokás, sokkal többet tud az olasz riválisánál. Természetesen hamarosan hozzánk is megérkezik, s mint a Renault Hungária Párizsban járt vezetőitől hallottuk, a várható hazai ár egymillió forint alatt lesz, vagyis kesztyűt akarnak dobni a magyar Opel Astrának. A Citroen piros és fehérben pompázó, városrésznyi kiállításán nem akadt hasonló horderejű nóvum, ők most a tavaly debütált ZX-modellcsaládot gyarapították egy újabb, sportos taggal. A 2 literes, ZX 16-V jelzésű kupé nemcsak minden eddiginél erősebb, 150 lovas motort kapott, de némileg a karosszériáját is átrajzolták. Az oldalsó ablakvonal középen felkanyarodik, a tető hátrafelé erősebben lejt, a kerékdobok pedig kiszélesedtek. A szerény formai retus eredménye mindenesetre szép, s biztos, hogy jó sok lóerővadász kegyeit elnyeri majd, pláne most, amikor a „nagyobbik testvér”, a szintén ZX-jelzésű „ralimonstrum” megnyerte az évszázad maratoniját Párizstól Pekingig. A tisztelt publikum egyébként ezt a sok vihart átélt versenyautót is megcsodálhatja a Citroën-stand főhelyén, amúgy porosan, sárosan, száz sebbel borítottan, ahogy befutott a Mennyei Béke terére. A harmadik nagy francia autóscég, a Peugeot ezúttal semmi igazi újdonságot nem tudott kitenni a kirakatba. Meg lehetett tapogatni viszont a sportautóvilágbajnokságot nyert 905-Evolution nevű „betonvasalót”, és megcsodálni a Kis 106-osból fabrikált elektroautót, ami állítólag már nemcsak a jövő zenéje, hiszen 1995-től bekerül a rendes gyártási programba. Motorja egyébként 20 KW-os egyenáramú „villanymotor”, ami percenkénti 1500-as fordulaton 127 Nm-t produkál, maximális nyomaték gyanánt. Az áramforrás húsz darab nikkel-kadmium akkumulátor, összesen 120 V-os feszültséggel. A konnektorból tankoló, hangtalan városi Peugeot csúcssebessége 90 km óránként, hatósugara pedig egy tízórás töltés után valamivel több mint 100 kilométer. Az apró és igénytelen városi kisautók divatja egyébként itt, Franciaországban kapott ismét életre. A nálunk többnyire ismeretlen nevű gyártók (kivéve talán a Forma- 1-ben is szereplő Ligier-t), megszagolván a nagy üzletet, hatalmas választékban kínálják a kéthengeres, 300 köbcentiméteres benzinmotorral, vagy 4-500 köbcentiméteres dízellel, illetve villanymotorral szerelt „zsebcirkálókat”. A jómódú francia nők imádják ezeket, hiszen ott is lehet velük parkolni, ahol még egy kis középkocsival se próbálná meg az ember a kilátástalan tortúrát. A versailles-i városkapunál elterülő kiállításon, a tíz belföldi miniautó-gyártó egy hatalmas külön pavilont töltött meg csupa ilyen „guruló szatyorral”. A legérdekesebbet egyébként a Renault és a Matra közös standján láthattuk, igaz ezt még csak mint a jövő zenéjét harangozták be. A Zoomnak elnevezett furcsaság egy kizárólag két személyre méretezett városi autó, aminek a meghajtásáról hibridmotor gondoskodik. Az apró robbanómotor és az elektromos erőforrás között teljesen automatikus az átkapcsolás: az előző csak felgyorsít, az utóbbi viszont zaj- és füstmentesen „fuvaroz”. És hogy a csoda teljes legyen, a Zoom még a méretét is képes változtatni. Folyamatos haladásnál „kiterpesztenek” a kerekei, parkolásnál viszont a teljes hátsó futóművet maga alá húzza, és ezzel egynegyed résznyivel megrövidül. No de kanyarodjunk vissza az álmok világából a valósághoz, a most megvásárolható korszerű, robbanómotoros személyautókhoz, amelyek már „zöldnél is zöldebbek”, s még haláluk után se szennyezik a természetet, mert minden porcikájukban „visszaforgatható” anyagokból készülnek. Csupán egy bajuk van: egyre nagyobbak és egyre drágábbak. Az általános súlygyarapodás és teljeítmény-hízókúra okai éppen az előzőekben keresendők, és ez végeredmény természetesen az árban jelenik meg. Az egyre tökéletesebb biztonságtechnika, a „szalonképes” motor és a bőségesen alkalmazott elektronika ugyanis sokba kerül. Lassan-lassan ezért tűnnek el a patinás nagy gyártók standjairól is az olcsó, és szerény komfortigényt kielégítő kocsik. És mik jönnek helyettük? Például olyan „remekművek”, mint a Párizsban is bemutatott, Európa számára kitalált Toyota Carina E, ami 1600 köbcentiméteres robbanótérből 115 lóerőt présel ki, és magától épphogy csak gyereket nem nevel! No de kínál ilyet a Honda, a Mazda, sőt a Nissan is, amelyik cég éppen itt Párizsban „avatta” legújabb Micra modelljét, ami persze már szintén alig hasonlít a valamikori szerény kiskocsikra, mert 16 szelepes, elektronikus vezérlésű stb., stb. Az általános lóerő-eszkalációtól különben nem mentesek a „józan európaiak” sem. Az immár magyar márkának is számító Opel például a párizsi szalonon csupa még nagyobb és még erősebb modellt vonultatott fel. Láthattuk az 1993-ra kínált 16 szelepes turbó-Vectrát, a 24 szelepes V-6-os ECOTEC erőforrását és az új terepjárócsaládot, a Monterey-t, sok szép, nagy étvágyú motorral. Még szerencse, hogy a teljesítményhajszolás közben jutott energiájuk a biztonsági megoldások fejlesztésére is. Bemutatójuk egyik főhelyén az új, úgynevezett air-bag, azaz ütközés ellen védő légzsákprogramot láthatta a nagyérdemű. Jövőre, felárért állítólag már a mi Astráinkhoz is meg lehet rendelni ilyen szupervédelmet. Az előkelő „kékvérűekbe” már eleve bekerül mindez. A Mercedes standján parádézó új 600 SL roadsterben például a 12 hengeres, 395 lóerős motor mellé dukál az „air-bag” és minden elképzelhető védelem, de hasonló felszereltséggel kínálták a stuttgarti márka 300 SD és 300 LE és 350 GD Turbo modell újdonságait is. És ha a Párizsi Autószalon látogatói ezzel sem érték be, akkor átsétálhattak az „XL”-részlegbe, ahol Ferrarinál és Lamborghininél kezdődött a sor és a komplett őrületeknél fejeződött be. Az egyik ilyet nemes egyszerűséggel Mega Tracknak hívták. Képzeljenek el egy teherautó-méretű, sportautót (kicsiben tán még szép is lenne), 400 lóerős, 12 hengeres turbómotorral, 6000 köbcentiméterrel, 5 méter 7 centis tengelytávval, elöl-hátul 20 colos kamionkerekekkel és 300 kilométer körüli végsebességgel. Ára kétmillió frank volt, és mint a rajta díszelgő tábla hirdette, lábon elkelt. TAR ANDRÁS SZERKESZTI: TARANDRAS