Kurír - reggeli kiadás, 1997. október (8. évfolyam, 268-297. szám)
1997-10-29 / 295. szám
10 KATONADOLOG ________gggj 1997. október 29. nEMsthető a belépő Magyarországnak évente 11,7 millió dollárt kell tagdíjként befizetni a szövetség kasszájába, ami forintra átszámítva 2,3 milliárdnak felel meg. Ismerve a cseh és a lengyel tagdíj mértékét, már biztosan állíthatjuk, nekünk kerül a legkevesebbe a belépő a friss jelentkezők közül. Persze a laikusban ebben az esetben is joggal vetődhet fel az a gondolat, hogy bizony ezt a 11,7 millió dollárt másra is el lehetne költeni. Erdélyi Lajos ezredest, a Honvédelmi Minisztérium szóvivőjét először arról kérdeztük, végül is sok-e erre ez az összeg, vagy el lehet viselni. Ha valaki csak magát a csupasz számot hallja, tehát azt, hogy 11,7 millió dollár, joggal tarthatja soknak az összeget. De ha hozzátesszük, hogy a jövőben az Észak-atlanti Szerződés Szervezete költségvetésének 96 százalékát a mostani 16 ország állja, s mindössze négy százalékát csak a NATO-gólyák, akkor már nem biztos, hogy a laikus soknak találja a tagdíj mértékét. Sőt, ha figyelembe vesszük, hogy forintra átszámolva a 2,3 milliárd az 1999- es belépésünkkor a védelmi kiadásainknak csupán egy százalékát teszi ki, akkor nyugodt szívvel mondhatja mindenki, a klubtagságért nem is kell elviselhetetlenül sokat fizetni. - Hogyhogy nekünk a legkevesebb a tagdíj? - Nem szeretném elemezni a NATO-országok döntését, illetve annak szempontjait, de biztos vagyok benne, hogy figyelembe vették a jelentkező országok és azok hadseregeinek nagyságát, valamint a nemzeti jövedelem mértékét. Szakértők szerint amennyiben nem csatlakozunk a szövetséghez, akkor háromszor annyit kell fordítani a fegyveres erők fenntartására korszerűnem egyéb, mint a kormány mézesmadzagja, amit elhúz a szavazók előtt. Pedig ez a számadat valós. Ha összehasonlítjuk a semleges és a NATO-tagországokat, láthatjuk, az előbbi kategóriába tartozók háromszor-négyszer többet költenek a védelemre, mint a szövetséges államok. De továbbmegyek: egy egységes légvédelmi rendszerhez való kapcsolódás - gondolom, elhiszik nekem - sokkal olcsóbb, mint egy önálló rendszer kialakítása, hiszen elég csak a vadászgépek óriási árát figye- Mert a meglévők öregek, nem a kor színvonalát képviselik. De hadd tegyem rögtön hozzá, ha nem lennénk NATO-tagok, korántsem biztos, hogy elég lenne harminc új vadászrepülőgép. Az Alba Kör szerint a most napvilágot látott számok hamisak. Vagy a HM hazudik, hiszen a Magyar Honvédség központi folyóiratának júniusi számában közölt hivatalos számítások szerint a csatlakozás összesen 468-630 milliárd forintba kerül, aminek 13 évre elosztott, egy évre eső hányada 36-48 milliárd forint. Ez a honvédelmi tárca költségvetésének - 1991-es kiadásait alapul véve - mintegy 31-50 százalékos növekedését jelenti. Először is a minisztérium hivatalos lapja a Honvédelmi Közlöny. Másodszor, és ez a fontosabb, arra vonatkozólag, hogy mennyibe kerül a NATO-tagság, nem lehet pontos, egzakt számokat mondani. Itt van például az a több tízezer, 20-25 éves honvédségi jármű, amely már csak kora miatt is megérett a cserére, NATO-tagságtól függetlenül. Ha valaki a szövetség ellen agitál, könnyen mondhatja, az erre szánt összeget bizony a NATO-csatlakozási költségekhez kell sorolni. De mondok egy másik példát is. Azt hiszem, hogy a harmadik évezred küszöbén minden laktanyában dukál, hogy legyen meleg víz. Ezt NATO- tagságtól függetlenül is meg kell oldani. - Hétfőtől megkezdték a kopogtatócédulák kézbesítését a november 16-i NATO-népszavazásra. Ön mivel győzné meg az esetleg még mindig kétkedőket, miért is jó nekünk a NATO-tagság? - Állami tisztségviselőként csak arra buzdíthatok, hogy mindenki vegyen részt a referendumon, aztán ki-ki a saját információi alapján voksoljon igennel vagy nemmel. Azt el tudom mondani, én miért szavazok majd igennel. Mindenekelőtt azért, úgy gondolom, hogy Magyarorszrszág magáénak vallja 11."" azokat is az értékeket, amelyeket a 16 NATO-tag-Hiszek az egyesülő Európában, méghozzá egy olyan Európában, amelyben minden ország megőrzi saját identitását, ugyanakkor minden tagország kész és képes gazdasági, politikai, biztonságpolitikai kérdésekben közös nevezőre jutni. SZILÁGYI BÉLA Amerikaiak •1 a csatlakozásrólHadi környezetvédelem A kormány eltökélt szándéka a november 16-ai NATO-népszavazás megtartása - nyilatkozta a minap Kovács László külügyminiszter, aki úgy ítélte meg, hogy az esetleges késlekedés sokat árthat Magyarország remélt csatlakozásának. Abból a szempontból mindenféleképpen, hogy a december elejére összehívott NATO-tanácsülés már a referendum eredményének ismeretében kíván dönteni Magyarország felvételéről. Ha a népszavazás csúszik, akkor késhet a NATO részéről a zöld jelzés megadása is. Ami persze azzal járhat, hogy a későbbiekben a 16 tagország parlamentje kétszer is meggondolja: ratifikálja-e Magyarország csatlakozását, vagy sem. Ugyanakkor nem sokkal a voksolás előtt az Országgyűlésben még mindig kemény vita folyik a népszavazásról. A hét elején ismét pengeváltás volt a koalíció és az ellenzék képviselői között. Ennek apropója: a Fidesz, az MDF és az FKGP a referendumot kibővítené, méghozzá úgy, hogy a NATO-csatlakozás mellett a földkérdést is szavazásra bocsátaná. Mindeközben egyre több neves külföldi kül- és biztonságpolitikai szakértő látogat el hozzánk, és számol be, hogyan látja a külvilág a szövetség bővítését, Magyarország lehetőségeit. Legutóbb az Amerikai Egyesült Államok Kelet- és Közép-Európa-szakértője, a magyar származású Charles Gáti történész-politológus az Akadémián arról beszélt, hogy Amerikában kevesen lelkesednek az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete bővítésének gondolatáért, de ellenzői ma már alig vannak. Mint hangsúlyozta, jelenleg szinte biztosra vehető, hogy jövő tavasszal a szenátusban megkapja a kétharmados többséget a bővítés, hiszen több markáns érdekcsoport is helyesli a szövetség kiszélesítését. Természetesen mind a mai napig éles viták vannak a három közép-keleteurópai ország felvételéről, leginkább a bővítés költségeiről. Az úgynevezett NATO-mentő euroatlantisták arról faggatják a kormányt, vajon a bővítés felhígítja, s ily módon gyengíti-e a szövetséget. A revíziópártiak arra várnak választ, mi lesz 1999 után, elvégre a jaltai rendszer felszámolása nem ér véget azzal, hogy három ország csatlakozik a NATO-hoz. Az oroszbarátok azt a kérdést vetik fel, a NATO és Oroszország közti megállapodás a gyakorlatban segíti-e Oroszország bevonását az európai vérkeringésbe. Az ellentábor viszont arra kíváncsi, az új tagokra lehet-e majd számítani akkor is, ha az orosz medve talpra áll, s birodalmi ambíciói újra előtérbe kerülnek. Vagyis az új tagok katonailag erősek, gazdaságilag stabilak és politikailag megbízhatók-e. Gáti leszögezte, a szenátus mindezen kérdések, felvetések ellenére csak két esetben kérdőjezné meg Magyarország, Csehország és Lengyelország felvételét. Egyfelől, ha az amerikai gazdaság válságjegyeket mutatna, másfelől, ha újabb vérontás kezdődne a Balkánon. A magyar származású tudós szerint a NATO további bővítése illuzórikus. (SZILÁGYI) Írtel^Alembe '£•ven sítésére, mint NATO-tagként. Sokak szerint - Akkor miért akarunk mégis darabonként 20-30 millió dollárért harminc gépet venni? ( 1I ■ s A NATO-ba integrálódásunk okán kevés szó esik környezetvédelmi szempontokról, pedig a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium odaadóan ápolja kapcsolatait az Észak-atlanti Szövetséggel. Mint Lányi Gábor helyettes államtitkárral, a KTM stratégiai irodájának vezetőjével folytatott beszélgetésünkből kiderül: e viszonyból többféle megközelítésben profitálhatunk. A NATO tevékenységében az utóbbi években hangsúlyos a környezetvédelem szerepe, ecseteli Lányi. Egyre nagyobb figyelmet fordítanak a katonai tevékenység következményeinek elhárítására, a tönkretett területek, a talaj, a vizek megtisztítására, a szennyezés terjedésének megállítására. Újabban elsődleges a megelőzés, az lényegesen olcsóbb, mint az elhárítás. A katonai területek kijelölése előtt például feltétlenül folytatnak környezetvédelmi hatásvizsgálatokat. Hadgyakorlat nem indulhat anélkül, hogy ne dolgoznának ki pontos, minden részletre kiterjedő környezetvédelmi intézkedési tervet. Néhány éve Magyarországon is így működik, a Magyar Honvédség kebelében létrehozott Környezetvédelmi Igazgatóság koordinálásával. Az igazgatóság környezetvédelmi kiadványokat jelentet meg, s az általa kiadott intézkedések előírják: a katonai feladatok milyen környezetvédelmi szempontok figyelembevételével oldandók meg. Lányi Gábor tényekre alapozott véleménye szerint rengeteget változott a mentalitás. Tíz éve a világ legtermészetesebb dolgaként engedték ki a fáradt olajat a repülőkből a gyepre, ami ma elképzelhetetlen. Jelentős a környezetvédelmi biztonság nemzetközi összefüggéseinek szerepe, a tengertől a légtérig. Az ezredvégen nem használhatóak vegyi és biológiai fegyverek. Vigyázni kell a vizekre, az erdőkre; a harci eszközök, repülőgépek, harckocsik konstruálásánál a műszaki szabályozás tekintetében szigorú paramétereket állapítanak meg. Ami a Magyarországon az elmúlt évtizedekben mind a szovjet csapatok, mind a magyar alakulatok által okozott károkat illeti: elhárításukban nagyon sok tapasztalattal segít a NATO. A magyar Országgyűlés által egyhangúlag elfogadott nemzeti környezetvédelmi programba tartozó kármentesítési teendőkhöz már eddig is kaptunk támogatást, integrálódásunk után pedig a módszerek természetes módon hozzáférhetővé válnak. Ezek nagy része a civil szférában is hasznosítható. Ezenkívül a NATO jó mecénás. Abban az értelemben, hogy nemzetközi tanácskozásokat, szakmai konferenciákat szerveznek, amelyeken rengeteget okulhat a magyar környezetvédelem. A szervezet által felhalmozott tudás ilyképpen direkt és közvetett módon egyaránt hasznosítható. A NATO-ban érvényes bizonyos környezetvédelmi követelményrendszer - ha úgy tetszik, egyfajta példaadás, de általában az adott ország határozza meg a területén követendő szabályokat. Kérdésünkre, miszerint a hazánk területén állomásoztatandó NATO-csapatok okozta károkat kinek a kötelessége mentesíteni, az irodavezető elmondta: a megoldás a fogadó ország szempontjaiból kiinduló, korrekt összehangolást kíván. Egy példa: a most Boszniában vagy akár Taszáron állomásozó SFOR-alakulatok után nem maradhat hulladék. Sőt a szemét elszállítását szigorú nemzetközi egyezmények szabályozzák. G. A.