Kutas Népe, 1979. december (5. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-01 / 1. szám
A SZÉKKUTASI ÚJ ÉLET TSZ ÜZEMI LAPJA Jól gazdálkodtunk 1978-ban Az esztendő végén az érdeklődés középpontjába mindig a zászászadó közgyűlés kerül: vajon mit mutat a mérleg? Hát, még nem készült el egészen. Azt megelőzően, a szokásos havi termelési tájékoztató keretében, Kovács Imre elnökhelyettes főagronómus összefoglaló tájékoztatást adott munkatársunknak 1978-ról. j Növénytermesztés — A most lezárult gazdasági évet 1977. végén alapoztuk meg — mondota Kovács elvtárs. — Az 1977. évi növénytermesztés előkészítéséhez jó minőségű őszi talajmunkákat végeztek a brigádok, s hogy ezerötszáz mássá kálium-műtrágyát a tavasszal kellett kijuttatnunk, ez nem rajtuk múlt, hanem azon, hogy ősszel nem állt a rendelkezésünkre. A déli és a kora tavaszi időjárás azonban kedvezett a munkáknak, a talaj szerkezetváltozásának és a növények kezdeti fejlődésének is. A tavaszi munkákat időben elkezdtük. Sajnos, a tavasz aztán problémákat okozott később. Belvizek miatt 115 hektáron nem tudtuk elvégezni a vetést; 143 hektáron károsodott az őszi kalászos; 230 hektáron a napraforgó, amelyből 95 hektár teljesen kipusztult; 97 hektáron a kukorica, amelyből 30 hektárt pusztított ki a belvíz. Ezekért a károkért megfelelő térítést kaptunk az Állami Biztosítótól. Szépen kikelt a cukorrépánk, azonban abból a május 4-i szélkát miatt 220 hektárt újra kellett venni. A növénytermesztők dicséretére: ezt a feladatot sikerült időben és gyorsan elvégezni. Ez természetesen bizonyos pluszkiadással járt együtt, amelyhez az Állami Biztosító hozzájárult. Ami a kalászosokat illeti, a károsodás ellenére, gazdaságunkban eddig a legmagasabb terméseredményt értük el. A kalászosok hektáronként átlagosan 46,8 mázsával fizettek, 15 ezer mázsával többet, mint amennyit terveztünk. A szalmabetakarítás úgy történt, miként terveztük. A közös állomány részére 21 ezer mázsa, a háztáji igények kielégítésére pedig 11 ezer 440 mázsa bálázott szalma készült. 300 hektáron végeztünk húzatásos kazalozást. Ugyancsak a tervezettnek megfelelően, 256 hektáron telepítettünk új lucernást; a beállottsága jó. A betakarított lucernatermésből 15 ezer mázsával több készítmény és szénaelőállítás történt mint amennyit terveztünk. 87 hektáron történt magfogás, a termést 150 mázsa tisztított magra becsüljük. A szárítóüzemre 10 ezer mázsa silókukorica-pellet készítését terveztük, de e termékünk iránt csökkent a kereslet, ezért csak 6 ezer mázsát gyártottunk. Piac hiányában maradt el a tervezett kukoricaszár-pellet készítése is. De a szárítóüzem termékei közül értékesítési nehézségek mutatkoznak a lucerna készítménynél is. A cukorrépa és a gyógynövényágazat az elemi kár ellenére szép eredményt ért el. A cukorrépa termésátlaga az idén 460 mázsa hektáronként, a cukortartalom pedig 17 százalék felett van. Ezért mázsánként 5,2 forint prémiumot kap termelőszövetkezetünk. A gyógynövénytermesztés összességében a tervnek megfelelően jövedelmezett, a lestyán telepítése ugyan nem sikerült, de a tárkonyból származó többletbevétel ellensúlyozta a kiesést. A kukorica- és napraforgóágazatban az előző évekhez képest előrelépés jelei mutatkoznak. A betakarítás után hektáronként átlagosan 72 mázsás termésátlagot mértünk. Napraforgóból 12,4 mázsa a termésátlagunk, a vetett területre számolva. A termést sikerült értékesítenünk, hozzászámolva a biztosító által fizetett térítési, a tervezett ágazati bevételt teljesítettük. Egyik legnagyobb gondunk minden évben az állatok tömegtakarmányának biztosítása. Arra törekszünk, hogy fél évre előre legyen meg a szükséges készlet. Ez évben 46 ezer mázsa silókukorica, 18 ezer mázsa kukori kaszár és leveles répafej silókészítése történt meg, és továbá 40 ezer mázsa leveles répafejet zsombolyáztunk. Az őszi munkák keretében, a jövő évi termelés megalapozásaként kijuttattuk a szükséges műtrágyákat a földekre. Két műtrágyaféleséggel voltak szállítási gondjaink; a nitrogén- és foszfortartalmú műtrágyák hiánya, illetve étkezési problémái miatt a saját szállító gépjárműveink is részt vettek a szállításban. 1,esztendő során végül is 64—65 ezer mázsa műtrágyát szórtunk ki a földekre és kihordtunk 709 hektárra 241 ezer mázsa szerves trágyát is. A talajmunkák — a különböző növények letakantása után — ütemesen haladtak, és lényegében az őszi munkákat most már teljesen befejezettnek mondhatjuk. Amikorra e sorok megjelennek, az utolsó gépek is bevonulnak a gépparkra. Állattenyésztés Szarvasmarhaágazat. A tervben meghatározott feladatokat teljesítettük, az eddigi eredmények alapján az 1978. évben a tehenenkénti fejési átlag 3600 liter. Hízómarha értékesítési tervét is teljesíti az ágazat. A szakosított sertéstelepen ez évben is dinamikus volt a fejlődés. A tervhez képest, a szaporulati átlag 9 százalékkal, a hízósertés ér-,tékesítés 18 százalékkal több az elképzeléseknél. A takarmányozási költségekben is megtakarítást értünk el. De a hagyományos telepeken ez évben sem jutottunk előbbre. A tervhez képest 10 százalékos lemaradásunk van. A szaporulat és a felnevelési eredmény a tervezett alatt maradt. Javulást várhatunk az 1979-re tervezett ágazati szakosodástól. Ez évben ezer db hízótöbblettel számolunk. A juhászat nem fejlődött. Férőhelyproblémáink vannak, és hiányos a tenyésztői munka is. Gyapjútermelési tervünket túlteljesítettük, de a bárányszaporulat és a hizóbárányértékesítés a tervezett szint alatt maradt. Az ágazat a bevételi tervét teljesíti. A szolgáltató ágazatok megfeleltek az elvárásoknak, az igényeket kielégítették. A termelés részére az erő- és munkagépeket időben és jól kijavították, a kampánymunkák idején a műszaki kiszolgálást nagy figyelemmel és a jó eredménnyel végezték. A főagronómus kiemelten hangsúlyozta, hogy a növényvédelem az idén különösen jól összehangolt munkával, szakszerűen látta el feladatát, és — a sok szempontból nem kedvező időjárási viszonyok között! — idei jó termelési eredmények ennek is köszönhetők. — Egyelőre ennyit — mondotta befejezésül a főagronómus. — A mérleg készül, a zárszámadás ideje közeleg, rövidesen minden tisztázódik, és akkor tételesen is láthatjuk majd, ki hogyan, a közösség egésze milyen eredménnyel dolgozott, gazdálkodott 1978-ban. Kovács Imre elnökhelyettes végül is a vezetőség nevében kifejezte köszönetét termelőszövetkezetünk tagságának az egész évi derekás helytállásért. Előzetes a zárszámadáshoz H a Sikerekben gazdag, boldog új évet, a munkában, a nagy családban és a magánéletben is jó helytállást, megérdemelt elismerést, nyugalmat, elégedettséget, igaz emberi örömöket s mindehhez erőt, egészséget kíván mindenkinek a vezetőség. Ifjúsági parlament Az Ifjúság közéleti tevékenységének fokozása, valamint a fiatalok tájékoztatása érdekében a munkahelyeken, a nevelési és oktatási intézményekben — a KISZ és az illetékes szakszervezet (szövetkezeti szerv) segítségével — legalább kétévenként ifjúsági parlamentet kell tartani.” A kormány határozata az ifjúsági törvény végrehajtásáról, I. fejezet, 11. pont.) Termelőszövetkezetünk vezetősége december másodikára hívta össze a most már hagyományos ifjúsági parlamentet, amelyet a tsz politikai és gazdasági vezető szerveinek nevében Lencse Imre, a tsz párttitkára nyitott meg. Bereczki János, termelőszövetkezetünk elnöke tartott vitaindító előadást az ifjúságpolitikai intézkedési terv végrehajtásáról, amelyet elhangzása után kiegészített Marton István parlamentvezető és T. Kovács László, KISZ-alapszervezetünk titkára. Rendezvényünk rangját emelte, hogy Lencse elvtárs személyesen köszönthette a parlamenten a felettes politikai, közigazgatási vezetőszervek valamint a felettes hatóságok képviselőit, közöttük Szabó Zoltánt, az MSZMP járási bizottságának osztályvezetőjét. A vitaindítóból kiderült, hogy az ifjúsági parlament csak kevés munkahelyen lehet indokoltabb, mint nálunk, hisz termelőszövetkezetünk 720 fős (dolgozó) közösségének több, mint egyharmada fiatal, s a 242 harminc éven aluli fiatal között leány illetve asszony 51 tsz-tag. Ehhez képest milyen kevesen jelentek meg a parlamenten! Jellemző, hogy a résztvevők többsége nő volt... Lám, e néhány tény önmagában is elegendő ok lehetne arra, hogy elidőzzünk és vitatkozzunk egy kicsit, s („ha a hegy nem megy Mohamedhez”) hát természetesen a munkahelyeken. A sültgalambról meg azokról, akik szeretik, de leginkább csak lesik, hogy jön-e már. A közélet ügyeiről meg a szenvedélyes szurkolókról és kendőzetlenül a „pálya szélén” zsunnyogókról. De most csak maradjunk inkább a parlamentnél. A helyzet megközelítően sem olyan rossz, mint december másodikén a művelődési házban a külsőségek sejtették. A vitusfilditóból az is kiderülik, higz a, gazdaságunkban met tett szaktanfolyamokon összesen 51 fiatal szerzett szakmunkásbizonyítványt. Lám az ifjúságpolitikai párthatározat és az ifjúsági törvény végrehajtásának egy másik mutatója egészen mást mond, mint az előbbi tények és ennek bizony tényleg örülhetünk. Kár, hogy a jó példát követni kívánók egy részének nincs meg az alapja a folytatáshoz, ami egy ideig még a dolgozók általános iskolájával való fokozott törődést sürgeti! A fiatalok tényleg nem rekedtek ki az üzemi közéletből és a közéleti tevékenységből. Íme egy másik adat: a tsz vezetőségében 10—12 százalék a fiatalok aránya, de a többiek is jobbára a „helyükön” vannak. Az összes fiatal 40 százaléka a korszerű technikával, illetve ahhoz szorosan kötődő munkaterületen és beosztásban dolgozik, adminisztratív munkakörben mindössze tizennyolcan. Termelőszövetkezetünk életéről, szinte valamennyi munkaterületről bármikor írhat jót az újságíró, ha akar. Ezt nemrég a földeken szóvá is tette az egyik fiatal szerelő (kár, hogy nem a parlamenten!), merthogy aki naponta belülről nézi, mert maga is benne él, tudja, hogy vannak azért negatív dolgok is. Nos, most maga az elnök, Bereczki János egészítette ki a szerelőt a vitaindítóban, elmarasztalva a fiatalokat a kulturális és sporttevékenység területén tapasztalható sovány igény miatt, megmutatva a kiutat is: az I-es és a II-es üzemegységben már van röplabdapálya (és használják is!), hasonló lehetőségek másutt is kínálkoznak, csak hozzá kellene látni és megépíteni. Egy szó, mint száz: sajnálhatják, akik távolmaradtak a jeles fórumról, hisz csupa olyan dolgokról volt szó, ami a fiatalokat, konkrétan a tsz ifjúságát közvetlenül érdekli, benne személyesen érdekelt, mint a pályakezdő fiatalok Véhmb erkölcsi anyafej indíttatása az életben és eme indíttatás kellékei: lakás, családalapítás, perspektíva a tsz-ben, közművelődésünk helyzete ma, és a jövője, a falupolitika aktuális és jellegzetes ifjú,sági kérdései stb. Nos, ilyen témákat vitattak a parlament résztvevői, az előadók s a felszólalók, közöttük Juhász András, aki több munkahelyi problémára (politikai oktatás, újítómozgalom, klubélet) okkal, de nem minden vonatkozásban helyesen igyekezett irányítani a közérdeklődést. Tagadta a politikai oktatás létjogosultságát, a felszólalása viszont éppen azt indokolta, hogy bizony, nagyon kell! Félreértés ne essék: jobb így, hogy kinyitotta a lelkét, s hogy ott tette, ahol a helye van annak, mintha pecsétes titokként hét lakatra zárva, otthon tartotta volna azokat, mint sokan tették. Juhász András felszólalása (így is felfoghatjuk) több szempontból felad a meghatározó is: .. szorít még mindig az a bizonyos cipő?... Az állattenyésztésben a fiatalok aránya nagyon alacsony. Szabó Gyula erről és ennek okairól beszélt, sürgetve a szociális ellátás és a munkahely megközelítésének javítását. Ugyancsak munkahelyi gondokról szólt Gulyás Ferenc, bizonygatva, hogy a gépműhelyt kinőtték a szerelők, a gépjavítók meg a korszerű technika; nagyobbítani kellene, és ebben bizony ugyancsak sok igazság van. Legalább annyi, mint az anyagi okokban, amelyek e kérés megvalósítását egyelőre elnapolják. Szabó Zoltán elvtárs arra hívta fel a fiatalok figyelmét, hogy az ifjúsági törvény nemcsak jogokat, hanem kötelezettségeket is sorol, mint amilyen például a tankötelezettség. A részt vett fiatalok közül felszólaltak még: Mucsi Zoltán és Lencse Katalin, a vendégek közül Ludányi István, aki a járási KISZ-bizottságot képviselte a parlamenten. A vita során feltett kérdésekre Bereczki János és LeninSS JVg .elv.uknak válaszoltak