Kutas Népe, 1983. december (9. évfolyam, 1-12. szám)

1983-01-01 / 1. szám

(Folytatás az 1. oldalról.) BERUHÁZÁSOK: házasunk. A gépek állomá­nya változatlan maradt, ugyanakkor az anyagok mint a termelőszövetkezet forgóeszközei, értéknöveke­dést mutatnak, aminek oka az utóbbi években bekövet­kezett ármódosítás. A for­góeszköz növekedés az el­múlt évhez képest 4 millió 30 ezer forint volt az elő­ző évhez képest, ez bizonyos értelemben nem többletter­méket, hanem az átértéke­lés miatti növekedést jelen­ti. A termelési érték-növe­kedésnél 13 százalékos po­zitívum figyelhető meg. A szűkített önköltséget vizs­gálva a kalászos gabona esetében pozitív változás történt, az állattenyésztési teljesítmények is nőttek, a tehén tejnél mintegy 50 fil­lér, a hízómarhánál mint­egy 6,7 forint, a hízóser­­ténél átlagosan 1,50 forint kilogrammonként. Ezek az ipari eredetű takarmányok árai már az elmúlt évben is növekedtek. Az értékesí­tési átlagárak alakulása kedvező volt számunkra. Mindössze a cukorrépa ma­radt el lényegesen a terve­zettektől. Ennek okáról ko­rábbi lapszámainkban már többször szóltunk. Ismere­tes, hogy a gyár mérése alapján jóval alatta maradt a várt cukorfok. A napra­forgó pedig mivel még ez­után kerül nagy mennyi­ségben értékesítésre, nem mutat reális tényeket. Je­lentős gépvásárlás sem tör­tént, mindössze egy trak­torral gyarapodott a közös, az átlag motorteljesítmény pedig 1 kilowattal lett több. A beruházásoknál első helyre kívánkozik, a sertés­telep bővítése. A 25 millió forintos program amely ál­lami támogatással valósul meg, már 1982-ben is 4 mil­lió 323 ezer kiadást jelen­tett. Ez a tervezési költsé­get foglalja magába, mint­egy másfél millió összeg­ben, a többi pedig az építés megkezdéséhez kellett. A megyei program keretében meliorációs tervezést is vé­geztünk, amely mintegy 70 millió forintos beruházást jelentene. De a sertés­prog­ram miatt erről úgy tűnik, egyelőre le kell mondani. A gázprogram megvalósítá­sa is égető lenne, azonban az előbb említettek miatt lehet, hogy ettől is el kell állnunk egy időre, örömmel jelenthetjük ki, hogy tava­lyi kisebb beruházásainkat önerőből tudtuk fedezni. Érdemes néhány szót ej­teni a munkabérek és mun­kaidő-felhasználás alakulá­sáról is. A munkaidő száma mintegy 5 százalékkal csök­kent, ugyanakkor a munka­bérek 6 százalékkal növe­kedtek. Természetesen 1981- hez képest. Ez azért való­sulhatott meg, mert növe­kedett a termelékenység, ugyanakkor jelentős volt a munkabérmegtakarításunk és a szabályozók is szá­munkra megfelelően alakul­tak. A cukorrépa felvásárlá­si árának csökkenése elle­nére a többlet­termés kö­vetkeztében a bevétel mintt­­egy 3 millió forinttal növe­kedett. A napraforgó 2 mil­lió 109 ezer forint többlet­jövedelemhez juttatta a gazdaságot. Jelentős még a lucernaliszt és pelet árbevé­tele, amely szintén jelentő­sen több a tervezettnél. Az állattenyésztés bevételei is növekedtek, ehhez járult a hízómarha, hízósertés és a tehéntejből származó több­let. Az ipari tevékenység­ből származó bevételeink is növekedtek, ki kell emelni a gépipari szolgáltatás több mint 2 és fél millió forintos növekedését. Ez a többlet­megrendelés és a kapacitás jobb kihasználása miatt kö­vetkezett be. Az energiagaz­dálkodási részeknél is je­lentős többletbevétel mutat­kozik. Az egyéb tevékeny­ség árbevétele a tervnek megfelelően alakult. A kiadásaink a tervezett­nek megfelelően valósultak meg. A tervezett 210 millió forintos kiadással szemben 211 millió 300 ezerrel való­sult meg, ez mindössze 0,7 százalék. Ez azt jelenti, hogy tervszerűen gazdál­kodtunk. Többletkiadás mindössze anyagvásárlásnál volt, s ez összefügg a gép­ipari szolgáltatás árbevéte­lével és az idő közben ho­zott áremelkedésekkel, ör­vendetes, hogy jelentős energiamegtakarítást értünk el, ez fűtőanyagban mintegy 100 ezer litert jelent. Mégpe­dig úgy, hogy mintegy 10 ezer mázsával több lucernaszénát és 10 ezer mázsával több kukoricát szárítottunk, mint az ezelőtti gazdasági évben. Ennek elsődleges oka ter­mészetesen a kedvező idő­járással magyarázható. Je­lentős volt még a sertéste­lep bővítésénél jelentkező többletkiadás. Tehát a ked­vező bevételek, a kiadás ro­vat nem jelentős túllépése, valamint a készletérték nö­vekedésben bekövetkezett változások lehetővé tették, hogy a számított nyereségét a tsz 56 millió 852 ezer fo­rintban mutassa ki. Pozití­vum, hogy a sertéste­lep bővítésére az 1983-ban kötelező saját hozzájárulási alapot már 1982-ben tarta­lékoltuk. Továbbá lehető­ségre áll a tagoknak 777 ezer forint lakásépítési­ és a 14 százalékos részesedési alap. Az idei tervről röviden csak annyit, a növényter­mesztés területén különö­­sebb változtatást nem terve­zünk. Az állattenyésztésben sem várható eltérés. Jelen­tősen megnő viszont az ipa­ri tevékenységen belül az építőipari árbevétel. Ennek oka a sertéskombinát bőví­tése. A kooperációs üzem árbevétele mintegy 4 millió forinttal növekszik. Az egyéb szolgáltató üzemek­nél mindössze azt az árbe­vételt tudjuk tervezni, ame­lyet 1982-re is vártunk. A tejtermelési prémiumot sem tervezhetjük, hiszen ehhez csak akkor juthatunk ismét, ha túlteljesítjük az 1982-es eredményeinket. S ez pedig nem várható. Az üzemanyag dotációtól is el kell tekintenünk, mivel az megszűnt. Nem tervezhetjük továbbá az Állami Biztosí­tónál 1982-ben jelentkező pluszbevételt sem. Kiadása­ink közül mindössze a vető­mag-vásárlás nem változik, ugyanakkor jelentősen nö­vekszik az ipari és a mező­­gazdasági takarmány költ­sége, mivel január 1-től új elszámolási árakat vezettek be. Jelentős növekedés vár­ható a műtrágyáknál, a nö­vényvédőszereknél, a villa­mosenergiánál, de úgy hisz­­szük el kell tekintenünk az idén a kedvező ősztől is. Segéd és egyéb anyag vá­sárlásnál szintén ármódo­sítást várunk. Növekedés mutatkozik a munkabérek­nél, amelyet a jogszabályok biztosítanak. A költségve­tést illetően a bevételek és kiadások különbözete az el­múlt évhez képest jelentő­sen csökkenni fog, de a készletérték-változás ki­egyenlíti egymást. Tehát a várható nyereség 1983-ban sem lesz több, de kevesebb sem. A tervezett beruházá­sokra 9 millió forint KTA- kölcsönt vettünk fel.­ ­ Eredményesen gazdálkodtunk A KÖLTSÉGVETÉS ALAKULÁSA Bevételeink évről évre emelkedtek: az 1981-i 100 mil­lióval szemben a növénytermesztés tavalyi bevétele 127 milliónál több volt. Növénytermesztő ágazatunk 1983. évi terve 125 millió. Ebből kiemelve takarmánygabonáink ta­valyi bevétele meghaladta a 30 és fél milliót, a cukorrépa 30,6, a napraforgó 12,8 milliós bevételt hozott. 1983-ban a terv takarmánygabonából 35,5, cukorrépából 28,8, napraforgóból 11.5 milliós bevételt ír elő. Szárítóüzemünk tavalyi 17,2 milliós bevételével szem­ben az idei terv 13,2 millióval számol. Táveladásból tavaly 31.3 milliót értünk el, ebben az évben terveztünk 32 mil­liót. Állattenyésztésünk bevétele tavaly meghaladta a 77.8 milliót. 1983-ra tervezünk 75.8 milliót. Főből kiemelve a hízómarha értékesítés bevétele tavaly több, mint 8.2 millió volt, erre az évre a terv előírás: 7­9 millió. Tőrből tavaly valamivel több, mint 12,2 milliós bevételt értünk el, ez év­re tervezünk 12 milliót. Hízósertés bevételünk 1982-ben 54,6 millió volt, idei tervünk célja 53,1 millió. Figyelemre méltó az ipari tevékenység: tavaly 24,2 mil­liós bevételével szemben ebben az évben tervezünk 36­8 milliót. A gumiüzem megközelítőleg megismétli a tavalyi 4 milliós bevételt a gépipari munkában a­z elmúlt évi 13­5 millióval szemben idén 17,5 milliós bevétel a cél. Ugyan­csak emelkedik az építőrészleg bevétele, amely tavaly 5,1 milliót produkált bevételben és 1983-ra a terv előírás 14 milliós. Természetesen egyéb tevékenységgel is foglalkoztunk, ezt is folytatjuk. Például a háztáji lebonyolításból 1.6 mil­liós bevételt értünk el és erre az ívre megközelítőleg azo­nos a terv előírás. A háztáji bemunkálás bevétele 3,2 millió volt, és a terv 3,3 millió. Volt még néhány fontos tétel: (tej ártámogatás, prémium stb.) A nem gazdálkodásból származó bevétel tavalyi összege 9,8 millió. Erre az évre ezen a rovaton 4,8 milliót ír elő a terv. A bevételek vég­összege 1981-ben: 229 millió 667 ezer forint volt.. 1982-ben 257 millió 994 ezer forint. 1983-ra a terv előírás: 258 millió 633 forint bevételt. Kiadásaink összegéről: 1981-ben a kiadás meghaladta a 205.8 milliót, tavaly 211.3 millió volt és 1983-ra a terv: 229 milliós kiadással számol. A bevételek és a kiadások különbözete 1981-ben közel 24 millió volt, tavaly 46 millió 68­ ezer forint. Mindent egybevetve erre az évre 29,5 milliót ír elő a terv. 1982. év 1983. év ___________t­ény__________________terv / m. Ft­­m Ft ÉPÍTÉS: s. telep bővítésre 4323 12 273 meliorációra (tervezés) 727 — Gázprogram — 2000 Gépberuházás 10 237________________ 11 500______ ÖSSZESEN: 15 287 25 773 Pénzügyi fedezete: Amortizáció 12 839 13 500 Tárgy évi jövedelemből 2448 — Előző évi fell. alap képzés — ■­ 4273 KTA. kölcsön_____________________________— 8000 15 287 25 773 SZÁMÍTOTT NYERESÉG ÉS FELOSZTÁSA: 1982. évi ezer Ft ___________tény__ Nyereség 56 852 Községfeji. adóra 944 Jövedelemadóra 19 341 Köt. tart. a. 2418 Feji. alap felh. 20 022 Lakásépít. alapra 777 Részesedési alap képzésre 4761 Biztonsági alap felhaszn. — Bizt. alap nov. 6589 Szoc. alapra 2000 MUNKAIDŐ ÉS MUNKABÉR FELHASZNÁLÁS ÁGAZATONKÉNT: megnevezés 1981. évi munkaóra tény munkaifér m/Ft 1982. évi munkaóra tény munkahét m Ft _ Javítóműhely 281 360 4755 319 126 6050 Segédüzemek 224 920 4946 224 030 5485 Növénytermelés 165 340 2854 148 230 2940 Állattenyésztés 164 420 6718 359 719 7029 Melléktevékenység 1­57 840 2419 102 820 2118 Alapterv. kiv. tev. 338 370 5836 305 371 5696 Gazd. ált. költs. 218 520 3451 196 077 3657 Tagsági pótlék 1390 1605 Fizetett szab. 2736 2963 ÖSSZESEN: 1 730 770 35 105 1 655 373 37 543 A TSZ-EN KERESZTÜL FORGALMAZOTT ÁLLATOK ÉS ÁLLATI TERMÉKEK: 1981. évben__________________1982. évben Sertés 6727 db 6497 db Vágómarha 295 db 351 Bárány 115 db 447 Tej 1 150 000 liter 1 014 640 liter Háztáji lebonyolítás értéke: 40 746 mFt 42 670,mFt JÖVEDELEMTÖMEG ÉS JÖVEDELEMSZÍNVONAL: 1980. évi 1981. évi 1982. évi m Ft m Ft m Ft tény tény tény Munkád, tömeg 36 644 36 377 38 723 Ny­ereségrész: 4358 5815 4761 ÖSSZESEN: 41 002 42 192 43 484 Létszám fő 798 786 777 Jöv. színv. 1 főre 1 évre 51 381 Ft 53 679 Ft 55 964 Ft A VP7PfhCPfll illPC az első napirendi pontban a IbLblUdbyi UIGO tagfelvételi kérelmekkel foglal­kozott. Összesen 19 fő kérte tagfelvételét, ebből a vezető­ség az alább felsorolt személyek tagfelvételi kérelmét tár­gyalta meg és fogadta el. Mihály Ferencné Székkutas Le­nin u. 32. Bacsa Józsefné Székkutas, Marx u. 6. ifj. Bozó István Székkutas IV. 46. Csemer Albert Székkutas II. 38. Csengeri Ferencné Székkutas IV. 55. ifj. Gregus Imre Székkutas Kossuth u. 34. Gubcsó Zoltán Székkutas Jókai u. 12. ifj. Gyöngyösi Sándor Székkutas Ady E. u. 2. Lász­­lai Istvánné Székkutas Hámán K. u. 8.. Sápi Nagy Gyöngyi Székkutas III. 56. ifj. Nagy Mátyás Székkutas Lenin u. 38. Fekovics János Székkutas Hámán K. u. 4. ifj. Prágai Imre Székkutas Kun B. u. 7. Szabó Miklósné Székkutas Bacsó B u. 1. Szántai Imre Székkutas Marx u. 11. ifj. Turda László Székkutas VII. 48. Kóródi Antal Székkutas I.­ 32. és Krajnyák István Székkutas II. 114. sz. alatti lakosok tagfelvételi kéremét a vezetőségi ülés elutasította, mert jelenlegi fegyelmi eljárás hatálya alatt állnak. Gubcsó Ferenc Székkutas Vorosilov u. 11. sz. alatti la­kos tagfelvételi kérelmét is elutasította a vezetőség, mivel nevezett korábban is tagja volt­ a tsz-nek, és kilépett anél­kül, hogy ezt előzetesen bejelentette volna. Döntés: dolgoz­zon alkalmazottként, és egy év múlva kérje­ újra tagfelvé­telét. A vezetőség a továbbiakban megtárgyalta Domján Mihályné Székkutas VII. 72. sz. alatti lakos gyes-kérelmét és azt elfogadta gyermekének 3 éves koráig. Lakásépítési kölcsön kérelmek ügyében is döntött a vezetőség. Ennek alapján elfogadta Nagy József gépkocsi­­vezető lakásépítési kölcsön kérelmét 60 ezer forint összeg­ben, valamint Horváth Imre Orosháza Birkás I. oktv. 2. sz. alatti lakás.-tsz tag — 40 ezer forint lakásépítési köl­csönkérelmét azzal a kikötéssel, hogy úgy kell már ren­delkezniük az építési engedéllyel, az összes OTP. iratok­kal, hogy az építési kölcsönt még 1992-ben felvehessék, mert ellenkező esetben újra kell kérnünk az építési köl­­csönt­­ A továbbiakban a vezetőség fegyelmi ügyeket tár­gyalt. Elsőként Szuromi Imre Székkutas V. 10. sz. alatti lakos ügyét. Szuromi Imre tsz. tag munkavezetője bejelentette a vezetőségnek, hogy neve­zett számos alkalommal nem jelent meg munkahelyén il­letve megjelenésekor ittas állapotban volt, vagy munkaidő alatt részesedett le. Szuromi Imre a keverő üzemben dol­gozik, ahol különösen megengedhetetlen egyrészt a mulasz­tás is, de az ittasság is. Utóbbi nagyban fokozza a baleset­veszélyt. Minderre tekintettel a vezetőség a körülmények gondos Miről tárgyalt a vezetőség? 1982. december 21-én mérlegelése során a rendelkezésre álló adatok alapján hoz­ta meg határozatát. A fegyelmi vétkességet a tsz. tv. 73. paragrafusában megjelölt fegyelmi vétség elkövetésében megállapítja, s őt a tv. 75. paragrafus (1) bek. e. pontja alkalmazásával eddigi munkaköréből a növénytermelési munkakörbe, határozatlan időre áthelyezi. Megvizsgálta a testület Kórodi Antal Székkutas I. 32. sz., Krajnyák István Székkutas II. 114. sz. és Korom József Székkutas IV. 38. sz. alatti lakosok kártérítési ügyét is. Be­jelentés érkezett a vezetőséghez, amely szerint a tsz ker­tészetéből eltűnt 9 láda és abban 210 kg. I. osztályú alma. A láda értéke egyenként 72 Ft, az alma értéke 7 Ft/kg. Együttesen 2118­­ Ft volt a kár. A vizsgálat során meg­állapítást nyert, hogy Kóródi Antal és Krajnyák István tsz. dolgozók november 10-én, a kertészeten keresztül vezették Korom József szamárfogatát. Az eltűnt 9 láda alma a kert­ben volt lerakva. Hiányát Bozó Istvánné észlelte és annak keresésére indult, így vezettek el a nyomok Kóródi Antal­hoz és társaihoz, akik az almát és a ládák eltulajdonítását részben beismerték. Az eljárás során 3 ládát visszahoztak és 70 kg. alma értékét 490 — Ft. értékben befizették. Meg­­teríthetetlen maradt viszont 1412 — Ft, amely a 6 láda és a 140 kg alma ellenértéke. Kóródi Antal és társai csupán 3 láda alma eltulajdonítását ismerték el ,a fegyelmi eljárás során. De az a tény, hogy a kertből 9 láda alma tűnt el minden kétséget kizáróan bizonyítást nyert. A tsz. tv. 80 paragrafusa (7) bek. értelmében a tag teljes kár megtérí­téséért felel, na a kárt szándékosan okozta. Kóródi Antal és Krajnyák István a tsz. tulajdonát ké­pező tele almás ládákat szándékosan rakták fel a kocsira, s ennek egy részét Korom Józsefnél rakták le. Korom Jó­zseftől az almáért ellenértéket nem kértek, de azt sem kö­zölték vele hogy a ládákat vissza kell vinni Korom Jó­zsefnek tudnia kellett azt, hogy Kóródi Antal és társa­i az el­lenérték nélkül otthagyott almát és ládákat nem fi­zették ki, azt jogellenesen szerezték meg. A közös károko­zásból eredően kellett úgy rendelkezni, hogy a megtéríté­si­e­ vd­om­os. A vezetőség úgy határozott, hogy Kóródi Antal, Krajnvák István és Korom József a je- T­en határ w+. inee­nro emelkedőből számított 15 rmon be­lül fizessenek be 1412­­ Ft-ot Kóródi Antal személyi alap­börét 3 hónppi időtartamra 15 százalékkal Krajnvák István alapbérét 3 hónapi időtartamra 10 százalékkal csökkenti a vezetőség végül Korom József tanot megrovás fegyelmi büntetőében részesíti­ a vezetőség Lencse Ernő Székkutas IV., 119 sz. alatti lakos fegyelmi ügyét és a lefolytatott eljárás során megállapította , nevezett mun­kahelyi vezetője, Horváth Gyula, több alkalommal élt a tsz. vezetőihez bejelentéssel, amelyben előadta hogy Len­cse Ernő munkahelyéről számos alkalommal távol maradt, szóbeli figyelmeztetés ellenére magatartásán nem változta­tott. 1982. június 9-én írásban is figyelmeztették, ez is eredménytelen maradt. Fentiek miatt a vezetőség elrendel­te nevezett ellen a fegyelmi eljárás lefolytatásai Lencse Ernő azonban a fegyelmi tárgyalásra a meghívás ellenére nem jelent meg. A vezetőségi ülésre is megidézték közölve, hogy ellene fegyelmi eljárás van folyamatban az­onban ek­kor sem jelent meg. Ezt a magatartást úgy tekintette a ve­zetőség Lencse Ernő védekezni nem kíván, és elfogadta a bejelentés helyességét. Ebből eredően állapította meg neve­zett fegyelmi vétkességét és őt a tsz. tv. 73 paragrafusában megjelölt fegyelmi vétség elkövetése miatt a Tv. 75 parag­rafus (1) bek. e. pontja alkalmazásával — eddigi hízómar­ha-telepi gondozói munkakörből — határozatlan időre — alacsonyabb munkakörbe, a tsz. növénytermelési munka­körbe helyezi át. A vezetőség továbbá tárgyalta ifj Gulyás Pál Székku­­tas IV., 66. sz. alatti lakos tsz tag fegyelmi ügyét. Nevezett 1982. október 13-án a K-700 A tip. 2-es számú erőgéppel nekihajtott a tsz. területén levő és a tsz. tulajdonát képező WC. épületnek és az összedőlt. Megf­alaoítást nyert az is, hogy nevezett ittas állapotban volt. Gulyás Pál a sze­mélyes meghallgatás során lényegében elismerte a cselek­mény elkövetését. Előadta hogy munkaideje ''épén történt az ügy, amikor már fáradt is volt, fáradtsága mellett még egyéb családi okokra is hivatkozott. Előadta ami a való­ságnak meg­felel hogy az épületet napokon belül rendbe hozta. Védekezését azonban a vezetőség nem fogadta el. Gulyás Pál Székkutas IV 66. sz­­akos fegyelmi vétkességet a TSz. Tv. 73 paragrafusában megjelölt fegyelmi vétség el­követésében megállapította, s nevezett munkádásának 3 hó­­napos és m­rotékos csökkentésével sújtja. A VPZRtnCPn­iilPQ ül. napirendi pontként tárgyal. a­VGlGlIiaCtJl Ulca­t az 1982 szeptember hónap­ban a Csongrád megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági és Élel­mezési Osztály által tartott általános felneveli vénalét alkalmával készült jegyzőkönyvben rögzített hiányosságok megszüntetésére készített „Intézkedési terv”-et. Elfogadta a vezetőségi ülés a tervben előírt hiányosságok megszünteté­sére megállapított határidők pontos betartását valamint, a hiányosságok megszüntetésére kijelölt felelős személyeket.

Next