Kutas Népe, 1993. december (19. évfolyam, 1-12. szám)
1993-01-01 / 1. szám
Most érdemes várni Nem darabolva, egyben jó a birtok Magam is nagyon fontosnak tartom, hogy mindenki tisztán lássa mi lett a sorsa a termelőszövetkezet által kezelt földterületnek - kezdte beszélgető partnerem, majd hozzátette. - Az elmúlt évtizedek együtt átélt nehézségei, a közös munkánk és az elért sikerek emléke - amelyekért a tagságnak így utólag is csak köszönettel tartozom - arra ösztönöznek engem, hogy az adott lehetőségek mellett továbbra is segítsem a földet szerető és abból megélni szándékozó embereket. Ezért is vállaltam el ezt az új feladatot, hiszen kötelességemnek tartom, hogy a jövőben - elfogadva a többség akaratát - mindig az igények szerint járuljak hozzá tapasztalataimmal és munkámmal az átalakult szövetkezet megerősödéséhez. Ehhez pedig az is kell, hogy az emberek egyértelműen el tudják fogadni azt ami körülöttük történik, amely persze nem megy a tények pontos ismerete nélkül. Ezért mindenekelőtt azt kell tudni, hogy a termelőszövetkezet 9 ezer hektárnyi földjéből mintegy 2 ezer 800 hektárt tesz ki a részarány tulajdonosok, tagok és a kivált személyek tulajdona. Lényegében ez korábban is az övéké volt. A részarány tulajdonosok földjét csak használhatta a tsz, a tulajdonosok ezért nem haszonbért, hanem földjáradékot kaptak. - A földvagyonnak azonban ez csak a szűk egyharmada, mi a helyzet a fönnmaradó 6 ezer 200 hektárral? - Ez a terület a szövetkezet tulajdonát képezte amelyet annak idején - a törvény értelmében - váltott meg a tsz. Részben úgy, hogy azokat korábban az állam a tulajdonába vette és használatba adta a tsznek, majd a ‘67-es törvény értelmében meg is lehetett azt vásárolni. Ezt követően pedig folyamatosan, akik földet örököltek és nem voltak a szövetkezet tagjai, azoknak a tulajdonát az állam megváltotta, a tsz-szel kifizettette és így került annak tulajdonába. A kárpótlási törvény megjelente után ezt a 6 ezer 200 hektárt meg kellett bontani mégpedig úgynevezett háromféle földalapra. A törvény egyrészt gondoskodott ugyanis azon tsz-tagokról, akik semmilyen földterülettel sem rendelkeznek. Részükre személyenként - a korábbi háztájinak megfelelő méretű - harminc Aranykorona értékű földet kellett tagi földalapként elkülöníteni, így a szövetkezet földjéből közel 700 hektár a tagok tulajdonába kerül, amelynek intézése most van folyamatban. Ezen kívül létezett egy kisebb földalap, amely állami tulajdonban volt. Ez nálunk nagyon kicsi, nem éri el az 50 hektárt, de ezt is önálló földalapként kellett kezelni. A végül is megmaradó 5 ezer 400 hektárt pedig a kárpótlási hivatal előírása alapján kellett kárpótlásra kijelölni. Ezzel viszont már el is fogyott a szövetkezet földje! Addig azonban amíg az árverések nem zajlanak le a kárpótlásra kijelölt területek nagy részét a szövetkezet műveli meg, de már nem mint tulajdonos. - Mindezekből viszont adódik, hogy a tagok többféle jogcímen juthatnak földhöz. Nem okoz ez zavart? - De igen. Lehet, hogy nem azonnal, ám később mindenképpen. Hiszen pontosan négyféle jogcímen lehet tulajdont szerezni: részaránytulajdonosként, továbbá megkaphatják a tagi földalapból a 30 Aranykoronát, kárpótlási jeggyel is lehet területet vásárolni. A tulajdonhoz jutás negyedik módja pedig a földtörvény által biztosított azon lehetőség - amely remélem nem változik meg az elkövetkezendő időben - , hogy az árverések után megmaradt, azaz nálunk az erre kijelölt 5 ezer 400 hektár föld, ha nem kel el, akkor a tagok között azt az üzletrészek arányában fel kell osztani. Ezért az érintetteknek célszerű addig várni, amíg az összes igényüket egyszerre tudják érvényesíteni. Ha ugyanis az egyik jogcímen járó földet már megkapja valaki, a többit nem valószínű, hogy mellé tudják mérni, mivel időközben mások is kérték a nekik járó területrészt. A birtokok ilyen okok miatti szétdarabolódása viszont igen kellemetlenül érintheti majd a tulajdonosokat, így olyan szélsőséges helyzet is előfordulhat, hogy a négy jogcímen kapott föld négy helyen lesz! Ezért javasolnánk, hogy az emberek egyelőre ne méressék ki végleges helyre a tulajdonrészüket. Hiszen még azt sem tudhatja senki, hogy mennyi lesz majd a maradék föld, ezért előbb mindenki igyekezzen megszerezni a kívánt tulajdonjogot és utána kérje a birtok helyének végleges kijelölését. Ezt sokan nehezen értik meg, attól félnek, hogy ha nem rendezik le azonnal az ügyeket, akkor elveszik a földjük. Tulajdonképpen nem is róható fel nekik ez a gondolkodás, hiszen eddig oly sokszor csalódtak már. De hangsúlyozni szeretném, most nincs mitől tartaniuk. Csupán csak a saját gondjaikat növelik majd meg, ha nem fogadják el a jótanácsot, mivel földcserére nagyon kicsi az esély, ugyanakkor egy szétaprózódott birtok megművelése számtalan nehézséget rejt magában. - Mi lett a sorsa a háztáji földeknek? - Azt is tudni kell, hogy a törvény értelmében 1993-tól megszűnt a háztáji föld és ez nem a szövetkezetek kényétőlkedvétőlfüggött így egy egészen új helyzet állt elő. Eszerint minden szövetkezeti tag annyi földet használhat, amennyije van, illetve amekkorát abból akar, de a tulajdonában kévénél nem többet! Vagyis akinek például 350 Akja van részarányban és úgy gondolja, hogy ő ezt maga használja, megteheti. Egyrészt úgy - ahogy egyelőre nem ajánlom - kiméreti és megmunkálja. De dönthet úgy is, hogy bérbeadja a szövetkezetnek és megjelöli mekkora területrészen milyen kultúrát kíván termeltetni. Ennek költségeit megfizeti, a terménnyel pedig vagy maga rendelkezik, vagy annak értékesítését is a szövetkezetre bízza. Minderről azonban kinek-kinek a családjával egyeztetve, magának kell döntenie, de minél előbb, mert a szövetkezetnek rövid időn belül tisztában kell lennie azzal, mekkora földterület beművelése vár rá. Ám aki három, vagy öt évre bérbe adja a földjét, az jövőre nem gondolhatja meg magát. Ezen időszakban már nem dönthet úgy, hogy növeli, vagy csökkenti a saját művelésű földterületét, mert most éppen az lenne a kedvezőbb neki. Lényegében tehát nem lehet a régi háztáji fogalomban gondolkodni. - Öt évre előre látni viszont elég nehéz. - Tudom, de mégis a hoszszabb időre szóló szerződés tekinthető megfelelőnek. Az ötéves szerződés azért jogosabb, mert többek között a trágyázás eredményessége sem csak azonnal mutatkozik meg. Ezért rövidebb távra senkinek sem érné meg, hogy pénzt áldozzon a drága tápanyag utánpótlásra. Mindezt pedig a föld sínylené meg. Ezért kell a szerződést az említett feltétellel megkötni, amelynek pontos idejét majd a törvény szabja meg. A lényeg most az, hogy minden tulajdonos mérlegelje, hogy mit akar a földjével. Természetesen ebben nem lehet tanácsot adni. A mezőgazdaságban ugyanis köztudottan döntő tényező az időjárás, ami nem befolyásolható, sőt az sem garantálható, hogy mekkora költségigénnyel termelhető meg egy-egy kultúra és miként lehet majd azt értékesíteni. N. R. J. Sokszor elhangzott az elmúlt időszakban, hogy a kárpótlási és a földtörvény következtében nem marad föld a szövetkezet tulajdonában. Mivel vannak akik még most is értetlenül állnak szemben ezzel a ténnyel, úgy gondoltuk tájékoztatást, választ kérünk arra kérdésre hová is lett a tsz földje? Ezért az újjáalakult szövetkezetben felkerestük az ebben legilletékesebb személyt, a földügyekkel foglalkozó Bereczki Jánost. MEGÉRI A FÁRADSÁGOT! ÜZLETÜNKBEN MINDIG TÖRTÉNIK VALAMI! BÚTOR- ÉS LAKBERENDEZÉSI ÁRUHÁZ Hódmezővásárhely, Andrássy út 33. „ALFÁTÓL AZ OMEGÁIG AKCIÓS ÁRUK BOLTJA Hódmezővásárhely, Andrássy út 33. KÖNYV- ÉS AJÁNDÉKBOLT Hódmezővásárhely, Deák F. u.-Szegfű u. sarok Részletfizetési kedvezmények Nemcsak kamatozik, de kényelmes és gazdaságos is! Keresse fel kirendeltségünket! Vásárhelyi út (volt Lenin u.) 5/A. Tel: 341-289 A takarékosság jegyében: Még a munkájukért járó bért is maguk határozzák meg Nem átlagos esztendőt kezdtek meg ez év januárjában a szövetkezetek, köztük az újjáalakult Székkutas Új Élet Mezőgazdasági Szövetkezet sem. Hiszen a bekövetkezett változások miatt most a drukkerek és az ellendrukkerek egyaránt jobban odafigyelnek majd arra, miként tud a módosult feltételek mellett talpon maradni a szövetkezet. Ennek nyilvánvaló feltétele - a tagság lelkiismeretes munkáján túl - az örökölt vagyon, illetve adósság nagysága és esetleg a működési körülmények átszervezése. Minderről a szövetkezet régi-új főkönyvelőjét, Kertész Erzsébetet kérdeztük. - Mekkora vagyonnal rendelkezik ezen túl az Új Élet Mezőgazdasági Szövetkezet? - A vagyonosztás után 517,5 millió forint értékű tiszta vagyon maradt. Ebből ma még 6 millió 712 ezer forint a föld értéke. Ezzel azonban nem számolhatunk, mert a kárpótlási igények kielégítésekor majd le kell írnunk a vagyonból, így lényegében 510 millió körül lesz az a végleges vagyon, amelynek kezelését az igazatóság felvállalta. A tagság megbízásából ennek működtetése a feladatunk, úgy, hogy eredményt is produkáljunk, vagy legalábbis garantáljuk a szintentartást. - Lát ön esélyt arra, hogy a szövetkezet az elvárásoknak megfelelő eredményt produkáljon? - Ezt nehéz megjósolni, de azt mindenképpen el kell érni, hogy ne éljük fel a meglévő vagyonunkat. Ugyanakkor számolnunk kell bizonyos érdekütközésekkel. Egyik részről ugyanis, aki működteti a vagyont több munkabért szeretne biztosítani, mert ez egyre fontosabb kérdés lesz. A másik oldalon a vagyontulajdonosok állnak, ők viszont az osztalékban érdekeltek. Ezt az ellentétet csak akkor lehet kiküszöbölni, ha a szövetkezet olyan jól működik, hogy egy elfogadható bérszínvonal mellett megfelelő osztalékot is tud majd fizetni. - Gondolom az alaptevékenységek erre csak részbeni garanciákat biztosíthatnak. De akkor mi lehet a megoldás? - Valóban a fő alaptevékenységekből, a növénytermesztésből és az állattenyésztésből kihozható jövedelmek nagyban függnek az időjárástól illetve a felvásárlási áraktól. Ugyanakkor minden nagyon drága, az energia, a gázolaj, a vegyszerek és nem tudni azt sem, nem emelik-e még tovább ezek árait. Azaz az sem biztos, hogy az értékesítéskor visszakapjuk a ráfordítási költségeket, nemhogy még fiasznunk legyen rajta. Ezért minden eddiginél fontosabb lesz ebben az esztendőben a takarékosság. - Miként kívánják rászorítani erre az itt dolgozókat? - A gazdálkodás semmiképpen sem maradhat meg a jelenlegi formájában, mivel így nehezen ellenőrizhető. Ezért önelszámoló egységeket kívánunk létrehozni, amelynek tagjai maguk számolják majd ki milyen költséggel tudják megoldani feladataikat, munkájukért mennyi pénzt kaphatnak, így mindenki érezheti tevékenysége anyagi súlyát. Az elképzelések szerint ezzel megvalósulna ugyan az egymás közti szolgáltatás, értékesítés is, de ez nem jelentheti azt, hogy továbbra is ne csak egy szövetkezetre gondoljunk, hiszen az adóbevallást és a mérleget már összesítve készítjük el. Csupán házon belül szeretnénk megoldani ezen egységek önállóságát és az egymás közötti elszámolások nyilvántartását. Ezeknek a csoportoknak egyébként március 1-jére kellene felállniuk és mielőbb ki kell dolgozniuk a saját tervüket és ezek alapján meg kell határoznunk a szövetkezet termelési, gazdálkodási koncepcióját is. Terv nélkül ugyanis nem juthatunk hitelhez, pedig ez fontos lenne, különösen az első félében, mert árbevételeink nem fedezik a szükségleteket. A takarékosság, a pénzkérdés most abban is megmutatkozik, hogy amíg korábban minden egyes gépkocsi, traktor fél időben bekerült a műhelybe és ott ha úgy ítélték meg, hogy valamelyik alkatrész nem tökéletes akkor azt azonnal kicserélték, pedig lehet, hogy még fél évet is kibírt volna. Akkor azonban erre volt pénz, jelenleg viszont nincs. Ezzel magyarázható, hogy például most kevesebb traktorost, illetve gépkocsi vezetőt tudunk alkalmazni a karbantartási munkák során. Természetesen őket az idény beindulásával újra foglalkoztatni kívánjuk. Az eddig felsoroltakon kívül milyen fontos tennivaló vár még önökre? Új bérszabályzatot is készíteni kell, mert az eddigi érvényét vesztette az új törvény megalkotásával, amely megszüntette a tagsági pótlékot. Elképzeléseink szerint, mint már utaltam is rá, ezt is az egységek maguk dolgoznák ki, persze nem felügyelet és segítség nélkül. Viszont ők határozhatják meg, hogy mekkora bért szándékoznak kifizetni egy-egy munkáért és mérlegelik ennek másik oldalát is, azt, hogy van-e erre keretük. A munkabér ugyanis mindig súlyponti kérdés volt és az marad a jövőben is. Reményeink szerint azonban a közös egyeztetések lehetővé teszik, hogy mindenki elfogadja majd az így kialakult bérezési formát. N. R. J. ...hogy ne a gondja, hanem a pénze szaporodjék! NYISSON SZÁMLABETÉTET! Amíg Ön dolgozik, pénze évi 10-18%-kal kamatozik! Ha... útba esik a SZÉKKUTAS ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET! Hódmezővásárhely, Mártély, Mindszent, Székkutas.