Kutas Népe, 1993. december (19. évfolyam, 1-12. szám)

1993-01-01 / 1. szám

Most érdemes várni Nem darabolva, egyben jó a birtok Magam is nagyon fon­tosnak tartom, hogy mindenki tisztán lássa mi lett a sorsa a termelőszövetkezet által kezelt földterületnek - kezdte beszél­gető partnerem, majd hozzátet­te. - Az elmúlt évtizedek együtt átélt nehézségei, a közös munkánk és az elért sikerek emléke - amelyekért a tagság­nak így utólag is csak köszö­nettel tartozom - arra ösztö­nöznek engem, hogy az adott lehetőségek mellett továbbra is segítsem a földet szerető és abból megélni szándékozó embereket. Ezért is vállaltam el ezt az új feladatot, hiszen kötelességemnek tartom, hogy a jövőben - elfogadva a többség akaratát - mindig az igények szerint járuljak hozzá tapaszta­lataimmal és munkámmal az átalakult szövetkezet megerő­­­södéséhez. Ehhez pedig az is kell, hogy az emberek egyértel­műen el tudják fogadni azt ami körülöttük történik, amely persze nem megy a tények pontos ismerete nélkül. Ezért mindenek­előtt azt kell tudni, hogy a termelőszövetkezet 9 ezer hektárnyi földjéből mint­egy 2 ezer 800 hektárt tesz ki a részarány tulajdonosok, tagok és a kivált személyek tulajdona. Lényegében ez korábban is az övéké volt. A részarány tulaj­donosok földjét csak használ­hatta a tsz, a tulajdonosok ezért nem haszonbért, hanem földjá­radékot kaptak. - A földvagyonnak azonban ez csak a szűk egyharmada, mi a helyzet a fönnmaradó 6 ezer 200 hektárral? - Ez a terület a szövetkezet tulajdonát képezte amelyet annak idején - a törvény értel­mében - váltott meg a tsz. Részben úgy, hogy azokat ko­rábban az állam a tulajdonába vette és használatba adta a tsz­­nek, majd a ‘67-es törvény értelmében meg is lehetett azt vásárolni. Ezt követően pedig folyamatosan, akik földet örö­költek és nem voltak a szövet­kezet tagjai, azoknak a tulaj­donát az állam megváltotta, a tsz-szel kifizettette és így került annak tulajdonába. A kárpótlási törvény megjelente után ezt a 6 ezer 200 hektárt meg kellett bontani mégpedig úgynevezett három­féle földalapra. A tör­vény egyrészt gondoskodott ugyanis azon tsz-tagokról, akik semmilyen földterülettel sem rendelkeznek. Részükre szemé­lyenként - a korábbi háztájinak megfelelő méretű - harminc Aranykorona értékű földet kellett tagi földalapként elkülö­níteni, így a szövetkezet föld­jéből közel 700 hektár a tagok tulajdonába kerül, amelynek intézése most van folyamatban. Ezen kívül létezett egy kisebb földalap, amely állami tulajdon­ban volt. Ez nálunk nagyon kicsi, nem éri el az 50 hektárt, de ezt is önálló földalapként kellett kezelni. A végül is meg­maradó 5 ezer 400 hektárt pedig a kárpótlási hivatal előírása alapján kellett kárpótlásra ki­jelölni. Ezzel viszont már el is fogyott a szövetkezet földje! Addig azonban amíg az árve­rések nem zajlanak le a kár­pótlásra kijelölt területek nagy részét a szövetkezet műveli meg, de már nem mint tulaj­donos. - Mindezekből viszont adódik, hogy a tagok többféle jogcímen juthatnak földhöz. Nem okoz ez zavart? - De igen. Lehet, hogy nem azonnal, ám később minden­képpen. Hiszen pontosan négy­féle jogcímen lehet tulajdont szerezni: részaránytulajdonos­ként, továbbá megkaphatják a tagi földalapból a 30 Aranyko­ronát, kárpótlási jeggyel is lehet területet vásárolni. A tulajdon­hoz jutás negyedik módja pedig a földtörvény által biztosított azon lehetőség - amely re­mélem nem változik meg az elkövetkezendő időben - , hogy az árverések után megmaradt, azaz nálunk az erre kijelölt 5 ezer 400 hektár föld, ha nem kel el, akkor a tagok között azt az üzletrészek arányában fel kell osztani. Ezért az érintetteknek célszerű addig várni, amíg az összes igényüket egyszerre tudják érvényesíteni. Ha ugyan­is az egyik jogcímen járó földet már megkapja valaki, a többit nem valószínű, hogy mellé tudják mérni, mivel időközben mások is kérték a nekik járó területrészt. A birtokok ilyen okok miatti szétdarabolódása viszont igen kellemetlenül érintheti majd a tulajdonosokat, így olyan szélsőséges helyzet is előfordulhat, hogy a négy jog­címen kapott föld négy helyen lesz! Ezért javasolnánk, hogy az emberek egyelőre ne méressék ki végleges helyre a tulajdon­­részüket. Hiszen még azt sem tudhatja senki, hogy mennyi lesz majd a maradék föld, ezért előbb mindenki igyekezzen megszerezni a kívánt tulajdon­jogot és utána kérje a birtok helyének végleges kijelölését. Ezt sokan nehezen értik meg, attól félnek, hogy ha nem ren­dezik le azonnal az ügyeket, akkor elveszik a földjük. Tulaj­donképpen nem is róható fel nekik ez a gondolkodás, hiszen eddig oly sokszor csalódtak már. De hangsúlyozni szeret­ném, most nincs mitől tarta­niuk. Csupán csak a saját gond­jaikat növelik majd meg, ha nem fogadják el a jótanácsot, mivel földcserére nagyon kicsi az esély, ugyanakkor egy szét­aprózódott birtok megművelése számtalan nehézséget rejt ma­gában. - Mi lett a sorsa a háztáji földeknek? - Azt is tudni kell, hogy a törvény értelmében 1993-tól megszűnt a háztáji föld és ez nem a szövetkezetek kényétől­­kedvétől­­függött így egy egészen új helyzet állt elő. Eszerint minden szövetkezeti tag annyi földet használhat, amennyije van, illetve amek­korát abból akar, de a tulaj­donában kévénél nem többet! Vagyis akinek például 350 Ak­­ja van részarányban és úgy gondolja, hogy ő ezt maga használja, megteheti. Egyrészt úgy - ahogy egyelőre nem ajánlom - kiméreti és megmunkálja. De dönthet úgy is, hogy bérbeadja a szövetke­zetnek és megjelöli mekkora területrészen milyen kultúrát kíván termeltetni. Ennek költsé­geit megfizeti, a terménnyel pedig vagy maga rendelkezik, vagy annak értékesítését is a szövetkezetre bízza. Minderről azonban kinek-kinek a család­jával egyeztetve, magának kell döntenie, de minél előbb, mert a szövetkezetnek rövid időn belül tisztában kell lennie azzal, mekkora földterület beművelése vár rá. Ám aki három, vagy öt évre bérbe adja a földjét, az jövőre nem gondolhatja meg magát. Ezen időszakban már nem dönthet úgy, hogy növeli, vagy csökkenti a saját művelésű földterületét, mert most éppen az lenne a kedvezőbb neki. Lényegében tehát nem lehet a régi háztáji fogalomban gon­dolkodni. - Öt évre előre látni viszont elég nehéz. - Tudom, de mégis a hosz­­szabb időre szóló szerződés tekinthető megfelelőnek. Az ötéves szerződés azért jogo­sabb, mert többek között a trágyázás eredményessége sem csak azonnal mutatkozik meg. Ezért rövidebb távra senkinek sem érné meg, hogy pénzt áldozzon a drága tápanyag utánpótlásra. Mindezt pedig a föld sínylené meg. Ezért kell a szerződést az említett feltétellel megkötni, amelynek pontos idejét majd a törvény szabja meg. A lényeg most az, hogy minden tulajdonos mérlegelje, hogy mit akar a földjével. Természetesen ebben nem lehet tanácsot adni. A mezőgaz­daságban ugyanis köztudottan döntő tényező az időjárás, ami nem befolyásolható, sőt az sem garantálható, hogy mekkora költségigénnyel termelhető meg egy-egy kultúra és miként lehet majd azt értékesíteni. N. R. J. Sokszor elhangzott az elmúlt időszakban, hogy a kárpótlási és a földtörvény következtében nem marad föld a szövetkezet tulajdonában. Mivel vannak akik még most is értetlenül állnak szemben ezzel a ténnyel, úgy gondoltuk tájékoztatást, választ kérünk arra kérdésre hová is lett a tsz földje? Ezért az újjáalakult szövetkezetben felkerestük az ebben legilletékesebb személyt, a földügyekkel foglalkozó Bereczki Jánost. MEGÉRI A FÁRADSÁGOT! ÜZLETÜNKBEN MINDIG TÖRTÉNIK VALAMI! BÚTOR- ÉS LAKBERENDEZÉSI ÁRUHÁZ Hódmezővásárhely, Andrássy út 33. „ALFÁTÓL AZ OMEGÁIG AKCIÓS ÁRUK BOLTJA Hódmezővásárhely, Andrássy út 33. KÖNYV- ÉS AJÁNDÉKBOLT Hódmezővásárhely, Deák F. u.-Szegfű u. sarok Részletfizetési kedvezmények Nemcsak kamatozik, de kényelmes­­ és gazdaságos is! Keresse fel kirendeltségünket! Vásárhelyi út (volt Lenin u.) 5/A. Tel: 341-289 A takarékosság jegyében: Még a munkájukért járó bért is maguk határozzák meg Nem átlagos esztendőt kezd­tek meg ez év januárjában a szövetkezetek, köztük az újjáalakult Székkutas Új Élet Mezőgazdasági Szövetkezet sem. Hiszen a bekövetkezett változások miatt most a druk­kerek és az ellendrukkerek egyaránt jobban odafigyelnek majd arra, miként tud a mó­dosult feltételek mellett talpon maradni a szövetkezet. Ennek nyilvánvaló feltétele - a tagság lelkiismeretes munkáján túl - az örökölt vagyon, illetve adós­ság nagysága és esetleg a mű­ködési körülmények átszerve­zése. Minderről a szövetkezet régi-új főkönyvelőjét, Kertész Erzsébetet kérdeztük. - Mekkora vagyonnal ren­delkezik ezen túl az Új Élet Me­zőgazdasági Szövetkezet? - A vagyonosztás után 517,5 millió forint értékű tiszta va­gyon maradt. Ebből ma még 6 millió 712 ezer forint a föld ér­téke. Ezzel azonban nem szá­molhatunk, mert a kárpótlási igények kielégítésekor majd le kell írnunk a vagyonból, így lényegében 510 millió körül lesz az a végleges vagyon, amelynek kezelését az igazató­­ság felvállalta. A tagság megbí­zásából ennek működtetése a feladatunk, úgy, hogy ered­ményt is produkáljunk, vagy legalábbis garantáljuk a szin­­tentartást. - Lát ön esélyt arra, hogy a szövetkezet az elvárásoknak megfelelő eredményt produkál­jon? - Ezt nehéz megjósolni, de azt mindenképpen el kell érni, hogy ne éljük fel a meglévő vagyonunkat. Ugyanakkor szá­molnunk kell bizonyos érdeküt­közésekkel. Egyik részről ugyanis, aki működteti a va­gyont több munkabért szeretne biztosítani, mert ez egyre fon­tosabb kérdés lesz. A másik oldalon a vagyon­tulajdonosok állnak, ők viszont az osztalék­ban érdekeltek. Ezt az ellentétet csak akkor lehet kiküszöbölni, ha a szövetkezet olyan jól működik, hogy egy elfogadható bérszínvonal mellett megfelelő osztalékot is tud majd fizetni. - Gondolom az alaptevé­kenységek erre csak részbeni garanciákat biztosíthatnak. De akkor mi lehet a megoldás? - Valóban a fő alaptevé­kenységekből, a növényter­mesztésből és az állattenyész­tésből kihozható jövedelmek nagyban függnek az időjárástól illetve a felvásárlási áraktól. Ugyanakkor minden nagyon drága, az energia, a gázolaj, a vegyszerek és nem tudni azt sem, nem emelik-e még tovább ezek árait. Azaz az sem biztos, hogy az értékesítéskor vissza­kapjuk a ráfordítási költségeket, nemhogy még fiasznunk legyen rajta. Ezért minden eddiginél fontosabb lesz ebben az esz­tendőben a takarékosság. - Miként kívánják rászorítani erre az itt dolgozókat? - A gazdálkodás semmikép­pen sem maradhat meg a je­lenlegi formájában, mivel így nehezen ellenőrizhető. Ezért önelszámoló egységeket kívá­nunk létrehozni, amelynek tagjai maguk számolják majd ki milyen költséggel tudják meg­oldani feladataikat, munkáju­kért mennyi pénzt kaphatnak, így mindenki érezheti tevé­kenysége anyagi súlyát. Az elképzelések szerint ezzel meg­valósulna ugyan az egymás közti szolgáltatás, értékesítés is, de ez nem jelentheti azt, hogy továbbra is ne csak egy szövet­kezetre gondoljunk, hiszen az adóbevallást és a mérleget már összesítve készítjük el. Csupán házon belül szeretnénk megol­dani ezen egységek önállóságát és az egymás közötti elszámo­lások nyilvántartását. Ezeknek a csoportoknak egyébként már­cius 1-jére kellene felállniuk és mielőbb ki kell dolgozniuk a saját tervüket és ezek alapján meg kell határoznunk a szövet­kezet termelési, gazdálkodási koncepcióját is. Terv nélkül ugyanis nem juthatunk hitelhez, pedig ez fontos lenne, különö­sen az első félében, mert árbe­vételeink nem fedezik a szük­ségleteket. A takarékosság, a pénzkérdés most abban is meg­mutatkozik, hogy amíg koráb­ban minden egyes gépkocsi, traktor fél időben bekerült a mű­helybe és ott ha úgy ítélték meg, hogy valamelyik alkatrész nem tökéletes akkor azt azonnal kicserélték, pedig lehet, hogy még fél évet is kibírt volna. Akkor azonban erre volt pénz, jelenleg viszont nincs. Ezzel magyarázható, hogy például most kevesebb traktorost, illet­ve gépkocsi vezetőt tudunk al­kalmazni a karbantartási mun­kák során. Természetesen őket az idény beindulásával újra foglalkoztatni kívánjuk.­­ Az eddig felsoroltakon kívül milyen fontos tennivaló vár még önökre?­­ Új bérszabályzatot is ké­szíteni kell, mert az eddigi érvényét vesztette az új törvény megalkotásával, amely meg­szüntette a tagsági pótlékot. Elképzeléseink szerint, mint már utaltam is rá, ezt is az egy­ségek maguk dolgoznák ki, per­sze nem felügyelet és segítség nélkül. Viszont ők határoz­hatják meg, hogy mekkora bért szándékoznak kifizetni egy-egy munkáért és mérlegelik ennek másik oldalát is, azt, hogy van-e erre keretük. A munkabér ugyanis mindig súlyponti kér­dés volt és az marad a jövőben is. Reményeink szerint azonban a közös egyeztetések lehetővé teszik, hogy mindenki elfogadja majd az így kialakult bérezési formát. N. R. J. ...hogy ne a gondja, hanem a pénze szaporodjék! NYISSON SZÁMLABETÉTET! Amíg Ön dolgozik, pénze évi 10-18%-kal kamatozik! Ha... útba esik a SZÉKKUTAS ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET! Hódmezővásárhely, Mártély, Mindszent, Székkutas.

Next