LITERATURA - A MTA Irodalomtudományi Intézetének folyóirata 32. évfolyam (2006)

2006 / 2. szám - TANULMÁNY - GOLDEN DÁNIEL: Bölcsészet, tudomány, pragmatizmus

Golden Dániel (verifikálható) elméletek. Ellenkezőleg: mindig csak teljes elméleteket tudunk fel­állítani, s ezeket a feltételezéseket kell a tapasztalat próbája alá vetnünk. Ha a kettő ellentmondásba kerül egymással, akkor az elméletet sikerült falszifikálnunk, s így el is vethetjük, hogy újabb elmélet után nézzünk. Lakatos elfogadta ezt az alap­elvet, de kritizálta is Flippert, ugyanis szerinte ez az egyszerű modell egyrészt nem felel meg a tudomány valóságos működésének, másrészt nem is lenne jó, ha meg­felelne, hiszen ebben az esetben egy-egy elméletet rögtön a létrehozása után el kellene dobnunk, hiszen kezdeti állapotában mindig található olyan állítás, amely cáfolni képes. Lakatos víziója a tudomány organikus (ha tetszik, dialektikus) fejlődéséről szól: a kritikák, cáfolati kísérletek, ellenpéldák arra sarkallják az elmélet híveit, hogy pontosítsák kiinduló megfogalmazásaikat, így ideális esetben egy folyamatosan gazdagodó, egyre részletesebb és kiterjedtebb magyarázatra képes rendszer áll előttünk. Ennek a kontextuális modellnek lenyűgöző esettanulmánya a Bizonyítá­sok és cáfolatok című írás. Lakatos ezen könyvének igazi jelentősége nem az Euler­tétel történetének kimerítő feldolgozásában, még csak nem is a tudománytörté­neti rekonstrukció egy általánosítható módszerének előállításában rejlik, hanem abban, amit a mű alcíme is sejtetni enged, a tudományos kutatás mintázatának felmutatásában. Utolsó éveiben Lakatos azon dolgozott, hogy elgondolását kiterjessze a termé­szettudományok területére. A későbbiekben amellett fogok érvelni, hogy az álta­la a tudományos kutatási programok metodológiája névvel ellátott újabb modellt 28 is a Bizonyítások és cáfolatok felől érdemes olvasnunk, s a kettőből együttesen kibontható a kutatási programok általános, a bölcsészettudományokra is érvényes elmélete. Alkalmazás A tudomány mint nyelvjáték Alighanem szándékosan használja Wittgenstein magának a nyelvjátéknak a fogal­mát is rendkívül széttartó módon. Az egyik helyen, ahol lehetséges felbukkaná­sait, előfordulási formáit sorolja, a listában többek között a következők szerepel­nek: „Egy tárgyat szemre vagy mérések alapján leírni­­ [...] Egy folyamatról beszámolni - Egy folyamatról feltételezéseket megfogalmazni - Egy hipotézist felállítani és ellenőrizni - Egy kísérlet eredményeit táblázatok és diagramok segít­ségével ábrázolni ~"29 Ennek alapján mindaz, amit tudományos tevékenységként, diskurzusként szoktunk leírni, szintén a fogalom hatálya alá esik. Sőt, egy adott 28 A kritika és a tudományos kutatási programok metodológiája. In Jakatos Imre tudományfilozófiai írásai. 19­63. 29 Ludwig WITTGENSTEIN: Filozófiai vizsgálódások. 23.§

Next