Látó, 1993 (4. évfolyam)

1993 / 10. szám - SÜTŐ ANDRÁS: Az ugató madár (Dráma; befejező rész)

hogy bár Nagymajtény után Világosnál törött le a zászló, én ennek az asz­­szonynak a ragaszkodása előtt tettem le a fegyvert. Vele maradok, vele megelégszem. Vigyen el mindenkit és titeket az ördög! Vénusz szobrát befe­jezem, ha rám szakad az ég, akkor is! NÉMETH Ha Bem apó jönne? És ágyút kérne? BODOR Meghalt Törökországban! SZENTGYÖRGYI Ha Petőfi jönne? BODOR Csigaházat álmodott magának ő is a harcok után Háromszé­ken — Júlia mesélte. (Neumarmhoz) Doktor úr, hiába somolyogsz! Nem tékozló fiúként térek meg Claudiához és a szobros... álmaimhoz! Nem könnyelmű és iszákos tekergésből jövök! Isten a tanúm rá, hogy mindig minden, ágyú és orgona, gőzmasina és márványszobor, szabadságharc és Claudia egyidejűleg emésztett engem. Isten a megmondhatója, hogy miként kínlódtam én az evezőimmel egyfelé, miközben vitte, sodorta csol­­nakomat a víz árja másfelé! Sárkányos világ ez a mienk, nem Árkádia! De magamnak azt mondom: elég volt! Közbátorléti Nemzeti Védegylet helyett kétszemélyes Magánbátorléti, családi és művészi Védegyletet alapítottunk Rhédey Claudiával — áldja meg az Isten! Jegyezzétek meg hát, magatok ügyében akkor se számítsatok rám, ha lábamnál fogva akasztotok föl, mi­ként a teknősbékát a szakácsné, hogy védő páncéljából a fejét kicsalva hurokra kapja és torkát elmetssze. Vérét veszi a magányából kiragadott­­nak, de velem ilyet nem fogtok csinálni! Nem! Megértettétek? CLAUDIA Kérem az urakat, hagyjanak egy kicsit magunkra! DÓZSA Gyerünk a kármentőbe új hordót csapolni! (Elvonulnak.) Ötödik jelenet Claudia, Bodor. CLAUDIA Péter! Bodor Péter! Én megkínzott és haragra lobbant, drá­ga emberem! Csillapodj! Ki sem mehetünk így az utcára. Az Istenre kérlek, mondd: mi történt veled? Miért hagytál engem cserben? Két esztendei fá­radozásomat, látásomat, futásomat, megalázó könyörgéseimet Bécsben, Budán és Szebenben miért vetetted el? BODOR De hiszen tudják...! CLAUDIA És tudták elejétől fogva! Tudták, hogy mindenkit megveszte­gettem, és láthattad: velünk együtt érző cinkosainkká lettek a veszélyes játékban! El tudtam hitetni velük, hogy nemcsak Jókai vészelhet át nehéz időket Sajó név alatt, bár mindenki tudta, ki rejtőzik a kutyanév mögött. Nemcsak besúgás van itt, Péter! Embermentés is! BODOR Senki ne mentsen engem, ha közben megaláz!

Next