Látó, 2009 (20. évfolyam)

2009 / 4 . szám = BukarestLátó - SAŞA PANA: Látleletek Tánya Stefanovnáról; A szív kulisszái (Prózaversek; Balázs Imre József fordításai)

Sa§a Pana LÁTLELETEK TÁNYA STEFANOVNÁRÓL (SECJIUNI PRIN TANIA §TEFANOVNA) M. H. Maxynak Tánya Stefanovna irodalmi köre a Nárcisz utcában működik. Tánya maga mind­máig nem írt le egyetlen sort sem, hacsak abba a jegyzetfüzetbe nem, amelyik na­pi nyolc órát alszik a retiküljében, aztán újabb tizenhatot az ágyban, ahol Tánya összegömbölyödve fekszik, mint az anyaméhben, és saját rózsás térdeit csókolgat­ja. A jegyzeteket csakis tükör előtt lehet kiolvasni, Tánya selyemírása egyébként olyan, mintha mindig itatóspapírra írna. Soha nem publikált semmit, erősen hisz a szűz írói témákban, amelyeket egyszer úgy fog majd felfedezni, mint egy expe­díció azokat a liánokkal és pampákkal teli vidékeket, amelyekről annyit olvasott. Mindenkinek orosz származású hölgyként mutatkozik be, és álneve bármelyik álarcosbálon alkalmas volna jól körvonalazott vágyak fölkeltésére. (Igazából egy moldvai városkából való, amelynek nevezetessége egy patak: az emberek Emelke­dővíznek nevezik. Ez ugyan ellenkezik a fizika törvényeivel, de a térképek érzé­ketlenek az efféle problémák iránt, és egyikre sem került fel. A fölfelé folyó patak mindenesetre létezik.) Tizenegy háromlábú szék és tizenegy kamasz fiú képezi az irodalmi szalon to­vábbi kelléktárát. Tánya egy díványon hever, amelyet puha keleti szőnyegek és párnák díszítenek. Ő a legizgalmasabb olvasmány: óránként hatvanszor változik át egészen más lénnyé. Most éppen japán lány, mintha egy festett teáscsészéről lé­pett volna le. Kimonót visel hússzínű virágokkal, és a kimonó alól kivillan virág­színű húsa. Szórakozott tekintete a vastag festékréteg alatt Halima varázslatainak vagy egy doromboló angóramacskának a titkait hordozza. De ki tudja, holnap mi­ről szól majd szemeinek különkiadása? Egyik nap imádja, hogy lehullott az első hó. Másnap már untatja a hó. Talán az Antillák csókjára vágyik már, vagy a Gangesz deltájában szeretne napozni. Olyan, mint egy szeizmográf: a legkisebb hangrezdüléseket is érzékeli, és még­is mohón habzsol minden erős élményt, ami artézi kútként zubogtatja át a vérét az aortaívén. Sűrűn látogatja a tébolydákat és a hidegházakat. A kirakatokból, úgy érzi, erőszakot szenvedett hímének bámulnak vissza rá. Máshonnan csontok vagy a könnyű halálhoz szükséges eszközök, függőágyak erős kötelei, széles övek. A pisz­tolyok úgy ülnek a kirakatban, mint egy mozdulatlanná merevedett varjúcsapat.26

Next