Ballagi Mór (szerk.): A magyar nyelv teljes szótára 1., A, a - K. Kar (Budapest, 1867)
B
Bea 75 Bee Beavat, es. 1) vkit rejtélyes dologgal ismertet meg; titokba beavatni; 2) vkit vmely társulat, testület tagjává igtat; lelkészt beavatni; 3) a gyermekágyas nőt bizonyos szertartások között templomba vezeti; 4) posztót, szerkelmét vizbe áztat; 5) (visszaható nnj.-sal) a. m. beavatkozik, mindenki dolgába beavatja magát. Innen: Beavatás, m. -kozik, k. 1) hivatva, v. hivatlanul mások ügyébe elegyedik; 2) külön, idegen állam dolgába avatkozik, interveniál; 3) (trad.) a per elkezdése után felperesként lép fel. -ó, m. 1) vkit vmely hivatalba beigtató személy; 2) a gyermekágyas nőt az egyházba vezető pap. Beáztat, cs. 1) vmit több ideig viz alatt tart, hogy puhább, szivósabb legyen; beáztatni a lent, a kovászt. 2) á. é. vkit más előtt legyaláz. Innen: Beáztatás, fn. Bebádogoz, cs. bádoggal vmit befed, felszerel. Bebájos, cs. 1) vkit bűbájos mesterséggel vhova becsábit; 2) vkit bája által vhova bevont. Bebaktat, k. vhova baktatva, lassan bemegy. Beballag, k. vhova lassan ballagva bemegy. Bebalzamot, cs. 1) vmit balzammal beken, befen; 2) külön, vmely holttestet rothadás ellen balzammal beken. Innen: Bebalzamozás, fn. * Bebán, cs. ellát; betakar, begyűjt; bebántam, a marhát, elláttam; bebántam a szénát, betakartam, begyűjtöttem. Bebarangol, cs. vmely téren barangolva keresztül megy. Bébcukor, fn. (vt.) vmely gyümölcsből készített cukor. Bebeg, 1. Hebeg. Bebékez, cs. vkit békába ver. * Bebengyel, cs. vmit begöngyöl, papirossal, takaróval befed. Bébié, 1. Bibié. Bebieisakol, cs. vkit jól lehord, vkinek fájdalmat okoz. Bebillen, k. vhova billenve beesik, -t, cs. vmit billentve betesz, vhova beejt. Bebizonyit, cs. vmely állítás igazsága felöl minden kétséget eloszlat. Innen, Bebizonyítás, fn. Bebizonyító, mn. -odik, -osodik, k. (személyt.) hitelessé lesz, valósul; a lopás bebizonyodott reá. -ul. 1. Bebizonyodik. Bebizonyulás, fn. vmely dolognak valósulása. Bébmézga , fn. (vt.) keményítőből készített mézga. Bebocsát, cs. 1) vkit vhova bemenni enged; 2) híg testet nyíláson vhova beereszt. Innen: Bebocsátás, fn. Bebogyol, Behogyolás, cs. takaróval minden felöl jól befed, beburkol. Beholtoz, cs. vmely üreget boltozattal ellát. Bebolyong, A) cs. vmely téren keresztül bolyongva átmegy; bibolyongani az erdőt; B) k. vhova bolyongva bemegy. Bebonyol, cs. 1) 1. Bebonyol; 2) holmit összevissza kuszál, feloldását megnehezíti. Innen: Bebonyolás, m. -ít, cs. 1) vmely test szétbontását össze-vissza kuszálás által nehezíti; bebonyolitni a fonalat; 2) á. é. a) vmely ügyet össze-vissza zavar, hogy nem igazodhatni el rajta; b) (költ.) a költemény meséjét úgy fűzi össze, hogy annak kifejlődése iránt várakozást gerjeszszen. Innen : Bebonyolitás, fn. -adás, fn. vmely tárgynak, dolognak össze-vissza szövödése, kuszálódása. -ódik, k. összekuszálódik, szövevényes csomóba fonódik ; 1) amibe úgy beleakad, hogy alig vergődhetik ki belőle; 2) (költ.) az elbeszélés meséjének gyors kifejlése akadályozva van. Bebordáz, cs. (takácsi msz.) bordába vászonnak való fonalszálakat húz. Beborít, cs. 1) befed, betakar; 2) vmely testet vékony lemezzel bevon; 3) homálylyal bevon; az egész láthatárt beborította a felhő. Innen: Beborított, Beboritatlan, mn. Behoronál, cs. (gazd.) az elvetett magra boronával földet húz. Behorongat, cs. vmit betakargat, holmival befed; beborongatni a fagyos lábat. Beborsol, Beborsoz, cs. borssal vmit behint. Beborul, k. (személyt.) 1) felhősödik, felhőtől elsötétül; beborul az ég, az egész láthatár; 2) (nt. msz.) levelei egymásra borulnak; beborul a káposzta, midőn fejesedik. Innen: Beborulás, fn. Beborult, mn. Bebotlik, k. 1) vhova botorkálva belép; 2) vhova történetesen, véletlenül betér. Bebotorkál, k. vhova botorkálva bemegy. ? Beböcs, fn. (állati.) az éjszaki tengerben honos szárnylábú csiga; éjszaki beböcs (clio borealis). Bebök, 1. Beszúr. * Bebökken, 1. Bebotlik. ? Beböly, fn. tt.-t. (vt.) máskép amylnak nevezett vegytani szer. ? -lang, fn. (vt.) beböly és alkoholvegyülék. Bebörödzik, Bebörösödik, k. börhártyával behúzódik; bebörödzik a seb, ha gyógyulni kezd; á. é. vmely higtest felületén hártyaféle boríték képződik ; bebörödzik a felforralt tej. Beböröz, cs. vmit bőrrel befed, behúz; bebőrözni a ládát. Bebörzik: 1. Bebörödzik. Bebörtönöz , cs. vkit börtönbe vet. Innen: Bebörtönzés, mn. Bebörzött, mn. bőrrel bevont, benőtt. Bebú, k. vmely résen, nyíláson vhova bújva bemegy (pl. a kályhalyukba); (szól.) bújj be! tréfásan a. m. szabad, beléphetsz. Bebugyoláz, 1. Bebugyolás. Bebújdós, cs. vmely helyet, vidéket bujdosva bejár, -ik, k. külhonból mint menekült, v. szökevény bujdosva jön be. Bebukik, k. 1) megbotolva belép vhova; 2) viz alá bukik; 3) á. é. vmely üzletetet veszteséggel félbenhagy. -kan. k. váratlanul betoppan, -tat, cs. 1) vkit, v. vmit viz alá buktat; 2) vki üzleti megbukásának okául szolgál. Bebulál, cs. takaróval vmit befed, bekötöz; a fejet kendővel bebulálni. Beburkol, cs. vmit takaróval köröskörül beföd; 2) á. é. vmely igazságot szóhalmaz által érthetlenné tesz,elhomályosít. Innen: Beburkolás, m. Bebúzat, cs. megengedi vkinek, v. kényszerít vkit, hogy vhova bebújon. Bebüdösít, Bebüzhit, cs. vmely testet, tért kellemetlen büdös szaggal betölt. Bebüzit, Bebüzöl, cs. vmely tért, helyet bebüdösít, különösen belszél által. * Bece, m. 1) gyermeknyelven a. m. kis borjú; 2) á. é. elkényeztetett gyermek. *beteg, ma kényes, érzékeny beteg.