A Franklin kézi lexikona 1. A-Gátvíz (Budapest, 1911)
C - Csontdaganat - Csontfa - Csonfenésedés - Csontgyulladás - Csonthamú - Csonthártyagyulladás - Csontház - Csonthéjas gyümölcs - Csontlágyulás - Csontliszt - Csontok - Csontolaj - Csontosi János - Csontszén - Csontszú - Csonttörés - Csonttrágya - Csonttuberkulózis - Csontvarrat - Csontváz
Csontdaganat állatok és emberek csontjai találhatók, leggyakoribbak a barlangi medve, barlangi hiéna, szarvas, oroszlán, farkas, őstulok, stb. csontjai. Hazánkban a Bihar-hegység Cs. -jai a legnevezetesebbek (Oncsásza, Igricz). Csontdaganat, a csont szövetéből kiinduló daganat, mely a környezetre gyakorolt nyomás v. rosszindulatú elfajulása által (sarkoma stb.) válhatik veszélyessé. Csontfa, 1. loncz. Csontfenésedés, a csontszövet elhalása táplálékhiány következtében. Oka lehet értösülés, gennyes csonthártyagyulladás, csontvelőgyulladás, bujakór. Az elhalt részt sequesternek nevezik s ezt operáczióval kell eltávolítani. Gyufagyárban dolgozóknál gyakori a foszforos csontfene. Csontgyulladás. Van akut és idült, amaz csonthártya- v. csontvelőgyulladás kíséretében lép fel, emez különösen csúz v. bujakór folyamán mutatkozik s a csontszövet burjánzására v. sorvadására vezet. Csonthamú, levegőn égetett csont, mely főleg foszforsavas mészből áll. Foszforsav, foszfor, tejüreg előállítására szolgál. Igen jó trágya. Csonthártyagyuladás, a csontot fedő hártya lobosodása sérülés után vidült fertőző megbetegedések (gümő-, görvély-, bujakór) következtében. A megbetegedett helyen lobos duzzanat, majd tályog keletkezik, láz és fájdalom kíséretében. Csontház, középkori temetőkben emelt kis kápolnaszerű ház, melybe a sírok ásása alkalmával talált régi csontokat hányták. Ha templom van a temetőben, a mellett van a Cs. Csonthéjas gyümölcs, húsos, fel nem nyíló, egyszerű termés , hártyás külső, húsos középső s keménycsontos belső rétegből áll. Ilyen gyümölcse van a szilvának, mandolának, baraczknak, cseresznyének stb. Csontlágyulás, a csontszövet ellágyulása, majd felszívódása, minek következtében a csontok hajlékonyakká lesznek. Javarészt terhes nőknél jelentkezik nagy fájdalmak kíséretében. Csontliszt, megőrölt nyers v. előbb kigőzölt állati csont. Kitűnő trágya. Szuperfoszfát előállítására szolgál. Csontok 1. csontváz. Csontolaj, (szarvasszarvolaj), állati olaj, nitrogéntartalmú organikus anyagok (csont, bőr stb.) száraz lepárlása útján előállítható, sötétszínű, kátránysűrű folyadék, mely igen sok vegyület elegye s melynek kellemetlen szagát,a pyridin- és chinolinbasisok okozzák. Állatok bőrbetegségeinél használják orvosságul. Csontosi János, bibliographus, a Tud. 599 Akadémia lev. tagja, szül. Eperjesen 1846. Bibliographiai s történeti monographiákat írt. Csontszén (spodium), levegő kizárása mellett a szerves részek teljes megszenesedéséig hevített csont. Főleg szenet és foszforsavas calciumot tartalmaz. Használják a czukorrépalé tisztítására, hulladékát pedig trágyának, fekete festéknek. Csontszú, a csontnak csont- v. csonthártya-láb után beálló szétesése, elgenyedése, majd elüszkösödése. A szuvas csont a szúette fához hasonlít. Létrejö genyedést okozó hasadó gombák (genycoccusok) bevándorlása folytán, továbbá gümő-, görvély- és bujakór folyamán. Csonttörés, a csontok folytonosságának erőszakos megszakítása. Lehet teljes, midőn a csont két részre válik, v. nem teljes, midőn csupán bereped. Megkülönböztetünk egyszerű Cs.-t, ha csak a csont törött el, és komplikált törést, ha a tört csontvég az izmokat és a bőrt átszakítja. Csonttrágya, állatcsontokból nyert kitűnő trágya, melyet különféle alakban használnak. A szuperfoszfátgyártás kiindulási anyaga. Csonttuberkulózis, a csont szövetének szétesésére vezető gümős gyulladás. Tünetei: fájdalom, duzzanat s a geny áttörése után sipolyjáratok. Hasonló folyamatok jelentkeznek görvély- és bujakór folyamán is. Csontvarrat, mozdulatlan csontösszenövés, melynél a csontok apró szálkás nyúlványai fogódznak egymásba, így nő össze pl. a homlokcsont a falcsontokkal és az utóbbiak egymással. Idősebb korban a csontok még jobban összeforrnak és a varrat többé-kevésbé eltűnik. Csontváz, a gerinczes állatoknak az a kemény váza, melyre az izmok tapadnak, mely testük támasza és egyúttal belső szerveik védője. Az ember Cs.-a a fogak nélkül 213 csontból áll, melyek hengeresek, laposak v. sokszögűek. A csontot a csonthártya nevű, erős, rostos kötőszövet borítja ; ebben vannak azok a véredények, melyek a csontszövetben levő finom csatornácskákba jutva táplálják a csontot. A csont külső része, a csontkéreg, igen tömött, belső része, a csontbél, laza, szivacsos. A hengeres csontokban velőcsatorna van, melyet a csontvelő tölt ki. A felnőtt ember csontjában 65% csontföld és 35% csontporczogó van, a gyermek csontjában jóval kevesebb a csontföld, és a csontosodás, azaz a csontok tökéletes kifejlődése, csak a 20— 25. életév közt fejeződik be.— Az emberi Cs. csontjai: 1. a törzsei: a gerinczoszlop, a bordák s a mellcsont; 2. a fejéi: a 600 (A mely czímszók a C alatt nincsenek meg, a K alatt keresendők.) Csontváz