A Franklin kézi lexikona 2. Gaucho-Nicotera (Budapest, 1912)
H - Héderváry - Hedin Sven - Hedvig, lengyel királyné - Hedzsra - Heem Jan Davids de - Hegedű - Hegedűs Gyula - Hegedűs István - Hegedűs László - Hegegűs Lóránt - Hegedűs Sándor - Hegedűs Sándor, ifj. - Hegedűsök - Hegel Georg Wilhelm Friedrich - Hegemonia - Hegyalja
Héderváry Héderváry, ősrégi magyar főúri család, mely a hagyomány szerint a 10. sz.-ban bevándorolt Woltger és Hedrik hamburgi grófoktól származik. Tagjai a 12. sz.-tól fogva a legkiválóbb országos méltóságok viselői voltak. A család a 17. sz.-ban halt ki s a vagyon a Viczay családra, majd ennek magvaszakadtával gr. Khuen Károlyra szállt, ki királyi engedélylyel saját neve mellé a H. nevet is fölvette. (L. Khuen-H.) Hedin, Sven, svéd földrajzi kutató, szül. Stockholmban 1865. Belső-Ázsiába három expedícziót vezetett: 1894—97. átkutatta a Pamir vidéket, a Taklamakán sivatagot, a Lobnor vidékét stb.; 1899—1902. újra e vidéken járt és három napi járásra jutott Kasszától, hova azonban a tibetiek nem engedték eljutni; 1906—08. bejárta Perzsiát, Indiát, Tibetet. Utazásairól rendkívül pontos adata és kitűnő térképfelvételekkel ellátott művekben számolt be. (Scientific results of a journey in Central Asia, Transhimalaya stb.) Hedvig, lengyel királyné, Nagy Lajos magyar király leánya (1371—1399 ). 1385. lépett a lengyel trónra, melyet 1386-tól fogva férjével, Jagelló Ulászló litván fejedelemmel osztott meg. Hedzsra a Mohamed futása Mekkából Medinába (K. u. 622.), a mohamedán időszámítás kezdete. Heem, Jan Davids de, hollandi gyümölcs- és virágfestő (1606—1684.). Fia, Cornelis de H. (1631—1695.) szintén e nemben vált ki. Hegedű, ősrégi, arab eredetű húros hangszer, mely Európában a középkorban kezdett fejlődni; már a 14. sz.-ban találni 2—5 húros, gömbölyű szekrényű H.-ket. A H.-gyártás a 15. és 16. sz.-ban érte tetőpontját Olaszországban, ahol kivált a cremonai Amati-család remekelt e téren. A H. négy húrja g, d1, a1, e"-re van hangolva. (L. a Hangszerek cz. táblát). Hegedűs J. Gyula, színművész, szül. Ketyen (Tolna) 1870.; 1894. a kolozsvári Nemzeti Szinház, 1896. a Vígszínház tagja lett. — 2. István, H. Sándor öcscse, filológus, a Tud. Akadémia r. és a Kisfaludy-Társ. tagja, szül. Kolozsvárott 1848.; 1872—87. a kolozsvári ref. kollégium tanára, majd igazgatója lett, 1886. a kolozsvári, 1891. a budapesti egyetemen a klasszika filológia tanára. Művei: görög és latin irodalomtörténeti tanulmányok, műfordítások a klasszikus és modern nyelvekből, továbbá eredeti költemények. Újabban a magyarországi humanista irodalomról tett közzé jeles értekezéseket. Az Erzsébetnépakadémia elnöke. — 3. László, festőművész, az Orsz. Magy. Képzőművészeti 173 Főiskola tanára, szül. Szentesen 1870., megh. Budapesten 1911. Mint illusztrátor is kivált. Egy képét 1. a Magyar Festészet cz. táblán. — 4. Lóránt, közgazdasági író, egyetemi magántanár, H. Sándor fia, szül. Budapesten 1872., 1898—1905. és 1910 óta orsz. képviselő ; számos közgazdasági és szocziologiai dolgozatot írt, főleg a kivándorlás kérdésével foglalkozva. Egyik szerkesztője a Közgazdasági Szemlének és ügyvivő igazgatója a gyáriparosok orsz. szövetségének. — 5. Sándor, politikus és publiczista, akad. r. t., szül. Kolozsvárott 1847., megh. Budapesten 1906., 1868. a «Hon» cz. lap munkatársa lett, 1875. orsz. képviselő s mint ilyen hosszú ideig a pénzügyi tárcza előadójaként szerepelt. 1899—1902. a Széll-féle kormányban a kereskedelmi tárczát viselte. Nagyszámú pénzügyi s közgazdasági munkát tett közzé. Mint a Protestáns Irodalmi Társaság elnöke s a dunántúli ref. egyházkerület főgondnoka egyházi téren is jelentékeny tevékenységet fejtett ki. — G. Sándor, ifj., író, az előbbi fia, szül. Budapesten 1875. Elbeszéléseket és színműveket írt. Hegedűsök (Hegedősök), 1. lantosok. Hegel, Georg Wilhelm Friedrich, német filozófus szül. Stuttgartban 1770., megh. Berlinben 1831. A jénai egyetem magántanára lett 1801., 1818-tól kezdve pedig a berlini egyetemen tanított. Schelling (1. o.) filozófiája után indul. Rendszere, az abszolút idealizmus szerint az alany és tárgy, gondolat és lét azonos, vagyis a gondolkodás törvényei egyszersmind a létezés törvényei is. A logikának a fogalom, vagyis a lét általános törvényeit kell előadni. H. legjelentősebb gondolata a fejlődés eszméje ; szerinte a dolgok lényege a levél, ill. a fejlődés szakadatlan folyamában van. H. a fejlődés ezen gondolatát a természeti és szellemi élet minden formájára, filozófiára, művészetre, vallásra, államéletre stb. alkalmazta s ezáltal páratlan hatással volt kora összes művelődési mozgalmára. Még a történelmi materializmus is (Lassalle, Marx, Engels) az ő dialektikai módszerét alkalmazza. A 19. sz. közepén a mi filozófiánk is teljesen H. hatása alá került (Wargha, Tarczy, Kerkapolyi, Erdélyi János). Főművei: Phänomenologie des Geistes, Wissenschaft der Logik,Encyklopædie derphilos, Wissenschaften, Hegemónia , főparancsnokság, főhatalom. A régi Görögországban valamely állam diplomácziai és katonai vezérszerepe. Volt spártai, aztán athéni, később thébai H. Hegyalja, az Eperjes-Tokaji hegységnek déli tagja, a Hernád és Bodrog közt. Keleti és déli lejtőin terem a világhírű tokaji bor. Az erdélyi H. a Maros jobb 174 Hegyalja