A Franklin kézi lexikona 2. Gaucho-Nicotera (Budapest, 1912)
K - Koszkol Jenő - Kosztajnicza - Kosztolányi Dezső - Kosztolna - Kosztpénz - Kosztroma - Kosztügylet - Kótaj - Kothurnus - Kotor - Kotrógép - Kotroman István - Kotromanič István - Kottanner Ilona - Kottbus - Kotti Alpesek - Kotzebue August - Kova - Kovachich József Miklós - Kovachich Márton - Kovács Albert - Kovács Dénes - Kovács György - Kovács Gyula - Kovács Gyula - Kovács József
Koszkol nevű gomba által okozott ragályos megbetegedés. Különösen hajjal benőtt piszkos fejbőrön jelentkezik sárga görcsök alakjában, melyek eleinte nedvesek, később szárazak. Koszkol Jenő, festő, szül. Dorogon 1868. Leginkább az aquarell-festészetet műveli; genre-, táj- és csendélet-képeket fest. Kosztajnicza, város Horvát-Szlavonországban, Zágráb m., az Una bal partján, 2200 L . vára sok ostromot állott ki a török időkben. Vele szemben Una jobb partján van Bosnyák-K. Kosztolányi Dezső, költő, szül. Szabadkán 1885. Lírai verseket (kötetben: Őszi koszért, Kártya), novellákat, egy Jóloszeveket. mesejátékot írt, fordított francziából és angolból. Kosztolna, kisközség Nyitra m. 21001. Kosztpénz (report), a kosztügyletnél (i. e.) a halasztó által a halasztás engedélyezéséért fizetett díj. Kosztroma, város Oroszországban, a K. folyónak a Volgába való ömlésénél, 41,000 1., püspöki székhely. Kosztügylet, a tőzsdei halasztó ügyleteknek az a faja, a melynél az, aki tőzsdei értékeket vett határidőre, de azokat átvenni nem akarja, keres valakit, a ki az értékeket helyette átveszi avval a kötelezettséggel, hogy a legközelebbi teljesítési napon a halasztónak a megfelelő árfolyamon visszaadja. Ezért az illető kosztpénzt (report) fizet. L. déport, Kótaj, nagyközség Szabolcs m. 4100 L Kotburnus, az ókori görögök magas sarkú lábbelije. A tragikus színészek a színpadon K.-t viseltek, hogy alakjuk magasabb legyen. Átvitten: fellengző beszéd v. írásmód. Kotor, nagyközség Zala m. 4500 1. Kotrógép, valamely vízfolyás medrének kitisztítására v. mélyítésére szolgál. A nedves kotróhajón ferde, végnélküli láncz mozog, melyen vasvedrek vannak, s ezek a fenékre leérve kiemelik onnan az iszapot stb.; a szivókotrók az anyagot szívócsövén át szívják fel. Vannak szárazkotrók is, melyek ugyanilyféle munkát szárazföldön végeznek. Kotroman István, boszniai bán (1272— 1298.), a Boszniában uralkodó Kotromanicdinasztia megalapítója. Német eredetű volt s valószínűleg Béla királyunkkal jött Boszniába. Kotromanic István, bosnyák bán (1322— 1353.).Kotromán István bosnyák bán fia, a ki I. Károly királyunk tanácsára a bogumil vallásról a katholikusra tért át. Leányát, Erzsébetet I. Lajos király vette feleségül 1353. 497 Kottáimér* Ilona, Erzsébet királynénak, Albert özvegyének udvarhölgye, K. János bécsi kamarás neje, ki úrnőjének parancsára 1440 febr. 20. éjjel Visegrádról a szent koronát ellopta. E tényt önmaga írta le emlékirataiban. Kottbus (Cottbus), kerületi székváros Frankfurt porosz kerületben, a Spree mellett 46.300. Kotti Alpesek, a nyugati Alpeseknek olaszországi része, a Monte Visotól a Mont-Cenis-ig. Kotzebue, August, német vígjátékíró, szül. Weimarban 1761., politikai gyilkosság áldozata lett Mannheimban 1819. (Egy Karl Sand nevű német theologus szúrta le, mint a német köztársaság tervének ellenzőjét.) Életét nagyrészt orosz szolgálatban töltötte. Ügyes, de csekély művészi értékű vígjátékai Németországban rendkívül népszerűek voltak és nagy hatást tettek nálunk is, különösen Kisfaludy Károlyra. Kova, a. m. kvarcz (1. ezt.). Kovachich 1. József Miklós, jogtörténész, K. Márton fia (1798— 1878.). Igazgatója volt az orsz. levéltárnak. Nagy érdemeket szerzett régi törvényeink összegyűjtésével. — 2. Márton, történet- és jogtudós (1743—1821.). Értékes forrásgyűjteményeket adott ki, főleg a jogtörténelemre vonatkozólag. Kiadatlan kéziratai (kb. 300 köt.) a M. N. Múzeumban vannak Kovács J. Albert, ref. theologus és író, szül. Magyarmándon 1838., megh. Budapesten 1904. Református lelkész volt, majd orsz. képviselő, végül a budapesti theologiai főiskola tanára. — 2. Dénes, hírlapíró, a Kis Újság szerkesztője, tanár, szül. Nagyváradon 1862. Nagyobb műve: Gr. Gvadányi János élete és munkái.— 3. György (mádi) táborszernagy, szül. Pakson 1840., megh. Gerjenben 1901. Harczolt az 1859.-i és 1866.-i olaszországi háborúkban; 1871. mint vezérkari százados a honvédséghez lépett át, hol altábornagyságig emelkedett; 1891. visszahelyezték a közös hadseregbe, 1895. táborszernagy lett, 1897. nyugalomba vonult. — 4. Gyula, színész, szül. Gebén 1839., megh. Segesváron 1899.; 1865. mint tragikus hős a kolozsvári Nemzeti Színház tagja, 1872. művezetője lett. A 80-as években a pesti Nemzeti Színházban játszott, írt költeményeket is.—65. Gyula, közgazdasági író, a kereskedelmi múzeum aligazgatója, szül. Monoron 1856. Szervezte a kereskedelmi múzeum kirendeltségeit a Balkánon. Számos szakművet írt. — G. József, költő, szü. 1780., megh. 1808. v. 1809. Református tanító, majd segédlelkész volt. Alkalmi verseket irt, minden költőiség nélkül, jó, sokszor kín-rímekkel. Ezért Rim-498 (A mely czímszók ' A' alatt nincsenek meg, a C alatt keresendők.) Kovács