A Franklin kézi lexikona 3. Niczky-Zsuzsok (Budapest, 1912)

P - Péter, I., szerb király - Peteranecz - Péterfalva - Péter Ferdinánd - Péterfillér - Péterfy Jenő - Peterhof - Petermann August - Péterréve - Peters Karl - Pétertemplom - Pétervár - Pétervárad - Pétervásár - Petesejt - Petevezeték - Pethes Imre - Pethő Gyula - Petitum - Petneházy Dávid - Petőfi István - Petőfi Sándor

Péter a későbbi II. Katalin czárnő megfosztotta a tróntól; fogságában az Orlov-testvérek megölték. Péter, I., szerb király, Karagyorgyevics Sándor fejedelem fia, szül. 1844. A fran­­czia hadseregben szolgált, azután Genfben élt Sándor király meggyilkoltatása után 1903. jún. 15. Szerbia királyává válasz­tották. Neje volt Zorka, Nikita montene­grói fejedelem leánya; fiai: György (szül. 1887. ), ki a trónöröklésről 1909. márcziu­­sában lemondott. Sándor, trónörökös, (szül. 1888. decz. 16.) Leányát, Helénát (szül. 1884.) 1911. nőül vette Iván orosz nagy­­herczeg. Peteranecz, község Belovár-Körös m., 2700 L Péterfalva, nagyközség Szeben m., 2300 L ősi szász telep volt és a Henning­­család bírta. Péter Ferdinand, toscanai herczeg, vezérőrnagy a közös hadseregben, szül. Salzburgban 1874. Nőül vette 1900. Mária Krisztina bourbon-casertai hgnőt Péterfillér, a kath. egyházban a hí­veknek önkéntes szeretetadománya a római pápa javára, Péterfy Jenő, esztétikus, a Kisfaludy- Társ. tagja, szül Pesten 1850., megölte magát 1899. Középiskolai tanár volt, e mellett pár évig az Egyetértés színi kriti­kusa. Esztétikai tanulmányokat írt, melyek­ben finom ízléssel és biztos ítélettel tár­gyalta a magyar és a külföldi irodalom nagy íróit (Eötvös, Kemény, Bajza, Jókai, Ibsen, Dante, Taine stb.). Művei legjavát halála után adta ki a Kisfaludy-Társaság. Peterhof, város Pétervár orosz kor­mányzóságban, a kronstadti-öböl mellett, 12,000 L, a cz­ári család nyaralójával. Petermann, August, német geográfus (1822—1878.). Térképészettel foglalkozott és megalapított egy földrajzi folyóiratot; nagy érdemeket szerzett földrajzi expedícziók előkészítése körül is. Péterréve, nagyközség Bács-Bodrog m., 10,100 . Peters, Karl, a Német-Kelet-Afrikai Tár­saság megalapítója, szül. 1856.; 1884. Ber­linben német gyarmatosító társulatot ala­pított; 1889—90. expedícziót vezetett Emin pasa megszabadítására, 1891—93. mint császári megbízott megállapította az ango­lokkal Német-Kelet-Afrika határait. 1897. a benszülöttekkel szemben elkövetett ke­gyetlenkedései miatt a német szolgálatból elbocsátották. 1898. Londonban uj társa­ságot alapított Rhodesia aranybányáinak kiaknázására. 1899—1906. négy expedícziót vezetett Zambéziába. Pétertemplom, Rómában, a Vatikán 227 tőszomszédságában épült templom, mely­ben Sz. Péter sírja van. Bramante kezdte építeni, de terveit többen módosították (egyebek közt Rafael is); az építést Michel Angelo folytatta s az ő tervei alapján fe­jezték be a 131 m magas kupolát; hom­lokzatát a 17. sz.-ban Maderna és fők­ép Bernini elrontották. A templom előtti teret szegélyző kettős oszlopsor is Bernini műve. A P. a világ legnagyobb és belső díszí­tésre is legfényesebb temploma; 21 ezer négyszögméter területet foglal el. (L. az Építészet II. sz. képes táblát.) Pétervár,­­ Szent-Pétervár. Pétervárad, város Szerém m. a Duna jobb partján, Újvidékkel szemben, 5000­­. Hajdan fontos vára 1526—1688. török ké­zen volt. 1716. aug. 5. Savoyai Jenő her­czeg fényes győzelmet aratott itt a törö­kökön. P.-nak 1848—49. magyar őrsége volt s csak 1849. szept. 7. kapitulált az osztrákok előtt. Pétervásár, kisközség Heves m., 2000­­. Petesejt,­­ pete. Petevezeték, 1. petefészek. Petites, Imre, színész, szül. Jászárok­­szálláson 1864. 12 évig vidéken szerepelt, 1902. lett a Vígszínház, 1903. pedig a Nemzeti tagja. Pethő Gyula, geológus (1848—1902.). A m. kir földtani intézet főgeologusa volt, szerkesztette a Földtani Értesitő­ t és a Földtani Közlöny­t és fontos kutatásokat végzett kivált a Hegyes Drócsa és a Beési hegységben. Petitum­­­kérelem: így hívják külö­nösen a keresetnek azt a részét, a mely­ben a felperes előadja, minek a megítélé­sét kéri a bíróságtól. Petnellázy Dávid, kurucz ezredes, szül. 1645 körül, megh. 1687. Részt vett Thököly Imre felkelésében s annak egyik legvitézebb főtisztje volt. Mikor Thökölyt a nagyváradi pasa elfogta 1684., P. Lipót király szolgálatába állott és kitűnt a török elleni harczokban, különösen Budavár os­trománál, mint a lovasság egyik vezére. Petőfi I. István, Sándor öcscse, szül Kis­kőrösön 1825., megh. Csákón 1880. Mészáros lett, majd honvédnek állt és századosságig emelkedett. A szabadságharcz után az osz­trák seregbe sorozták, később be is bör­­tönözték. Szabadulása után gazdatiszt lett. Több költeménye jelent meg. — 2. Sán­dor (családi nevén Petro­vics), a magyar líra világhírűvé lett nagyja, szül. Kiskőrö­sön 1823 jan. 1. Gyermekéveit Félegy­házán töltötte, majd különböző helyeken tanult, de gimnáziumi pályáját bevégzet­­lenül kellett abbahagynia és sok viszont 228 Petőfi

Next