Gutenberg Nagy Lexikon, 1. kötet. A - Aiolok (Budapest, 1931)

ELŐSZÓ JÓL végzett munka s a leküzdött nehézségek szent örömével bo­csátjuk útjára az új Nagy Magyar Lexikont, amely Gutenbergnek, a könyvnyomtatás halhatatlan feltalálójának nevét viseli. Óriási a feladat, amely egy modern lexikonra hárul. Az emberiség az utolsó évtizedekben a legendás hétmérföldes csizmáknál is nagyobb lép­tekkel rohant előre az ismeretek végtelen országútján. El lehet mondani, hogy manapság egy-két év alatt több tárul fel előttünk a Mindenség tit­kaiból, mint régebben századok alatt. A tudásnak sohasem sejtett terü­letei nyílnak meg a kutató emberi elme előtt s nincs emberi agy, amely a régi és az új ismereteknek ezt a végtelen sokaságát át tudná tekinteni. Ez a szertelen méretű haladás adja meg az új Nagy Magyar Lexikon megjelenésének a jogosultságot és a szükségességet. Van azonban még egy külön, korszerű ok is, amely sürgeti az ilyen új, nagy lexikon kiadását. Ez az ok a világháború, amely új korszakot nyitott az emberiség történetében : politikailag és gazdaságilag átalakította a világot, új fogalmakat, új berendezkedéseket, új viszonyokat teremtett állami, társadalmi, nemzetközi és gazdasági téren, a régi tudományokat új elemek­kel gazdagította, új tudományoknak adott lendületet, s a jogalkotás, a technika, a természettudományok, az orvosi tanok eddig nem ismert új területeit fejlesztette ki. Ezért van szükség ma új lexikonra, amely megtartva az emberi tudás kristályosodottan állandó ismereteit, kiegészíti azokat az utolsó évtizedek óriási eredményeivel, amelyek szinte döntően alakítják át az emberi meg­ismerés tárházát. Új Nagy Magyar Lexikonunk tehát az emberi tudás mai ismereteinek tára: ez érdeme és jelentősége minden más lexikonnal szemben. Létre­jöttében döntő szempont volt: okulni a múltak hiányain és nem felejteni ki semmit, ami új. Ez a lexikon tehát felölel mindent, ami a mai művelt embert érdekli és felvilágosítja ; olyan nyelven, amely mindenki számára érthető; annyi ábrával és képpel, hogy ahol véget ér az írott szó kifejező ereje, helyébe lép a mindennél világosabb és érthető szemléltető kép; olyan kötetekben, amelyek szakítva a régi, nagysúlyú és ezért nehez

Next