Gutenberg Nagy Lexikon, 3. kötet. Állati meleg - Anyahajó (Budapest, 1931)
A - Alma - Alma aszalvány - Alma-Ata - Almabimbólyukasztó bogár - Almabor - Almack's - Almád - Almada - Alma dagh - Almadén - Almádifürdő - Almády István
85 ALMA Az antik művészetben a házasság és a szerelem jelképe, a keresztény művészetben a bűnbeesést szimbolizálja. Alma régi török űrmérték, főleg bor és olaj mérésénél : 5,2049 1. Alma, 1. a Krim félsziget Ny-i részében levő kis folyó. Hírét annak a véres ütközetnek köszönheti, amelyben a Raglan lord és Saint- Arnaud vezetése alatt állott francia és angol csapatok 1854 szept. 20—21-én a Mencsikov parancsnoksága alatt állott orosz sereget legyőzték. 2. (Almus mols), a mai Fruska Gora szigethegységnek (Horvát-Szlavóniában) római kori neve. E hegységen Probus császár (272—282) hadai ültették az első szőlőket. 3. A jelenleg Romániához tartozó Küküllőalmás volt kis-küküllő vm.-i község mai neve: Alma aszalvány. A nyersen nem értékesíthető almát már ősidők óta aszalják. Rendszerint több-kevesebb cikkre vágják és napon, kemencében aszalják meg. Mint házi készítmény, népeledelül szolgál. A régi aszalási módot lassan kiszorítja az aszalógép, amelyen több mázsát is lehet egyszerre aszalni. Alma-Ata (Almata, Almaty), az orosz forradalom előtt Vjernij, Kazahsztán autonóm szovjetköztársaságban levő kerületi város Nyugatturkesztánban, a Transzili-Alatau északi lábánál, 750 m magasságban, (1926) 45,8821. Lakosságának túlnyomó része orosz telepes. Alma- Ata a középpontja a környék orosz telepeseitől művelt mezőgazdasági vidéknek. kéz a. Almabimbólyukasztó v. rügyfúró bogár, lásd : Almafa betegségei. Almabor, az almának hidegen kisajtolt levéből esetleg megfelelő mennyiségű víz és cukor hozzáadásával természetes erjedéssel előállított, kellemesen savanykás, gyenge szesztartalmú üdítőital. Almabort mindenfajta almából szokás készíteni jó almabort azonban csak olyan fajtákból kapunk, amelyekben elegendő cukor- és savtartalom és bizonyos mennyiségű csersav, tannin is van. Ezek az úgynevezett boralma-fajták legfőképpen Franciaországban vannak elterjedve, ahol nagy területen kiválóan borkészítés céljára termesztik. Cideralmának nevezik és magát az almabort cidernek. Almabort nagyobb mennyiségben Francia- és Németországban készítenek, míg nálunk csak egyes kisebb almatermő vidékeken. kardos á. Almack's (ang., ejtsd : elmeksz), Londonban, majd később egész Angliában, az előkelőségek által aláírás útján rendezett zártkörű táncmulatságok neve, melyeken a legkiválóbb angol családok, az uralkodóház tagjai s a Londonban tartózkodó külföldi előkelőségek vettek részt és világraszóló pompát fejtettek ki. Az első ilyen bált 1765-ben, egy Macall, vagy McCaul nevű londoni úr rendezte King’s Stocet-i, fejedelmi fénnyel berendezett palotájában, amelyet nevének anagrammjaként Almack's Rooms-nak, majd 1781-től, Willis's Rooms-nak neveztek s a bálokat, melyek előbbi exkluzív jelentőségükből sokat vesztettek, ma is ott tartják. Almád, a jelenleg Csehszlovákiához tartozó Almágy, volt gömör és kishont vm.-i község mai neve. Almada, portugáliai kikötőváros, Lisszabon kerületben, Lisszabonnal szemben, (1920) 12.000 lak. Jelentékeny borkereskedelme, parafaáru-, szövő-, fonó- és malomipara van. Almadagh (az ókorban Amanus), kisázsiai hegység, a Taurusznak az Iszkenderuni öböl mentén D-nek húzódó ága. A harmadkorban nagyrészt különböző meszekből (kréta, eocén) felgyűrődött redő. Kifele meredeken a szíriai árokban végződik. Legnagyobb magassága 2700 m (Düldül dagh). Lejtőit elszórt tölgy-, cédrus-, fenyőerdők borítják, völgyeit türkmének, kurdok, anszarijok és avsárok lakják. Hágói ( Bélán, Arslan Bogasi) a Szíria felé irányuló forgalom fontos átkelőhelyei. 1916 óta a Bagdad-vasút hosszú alagúttal kel át a hegységen. kéz a. Almádén (arab. : al Ma'din, az ókori Ssapon), spanyolországi bányaváros Újkasztiliában, a Sierra Moréna egyik ÉK-i kiágazásában, (1920) 9829 lak. Világhírűek cinóber- és higanybányái. Cinóberbányáit a rómaiak is művelték, higanybányászatának a mórok vetették meg az alapját. Almadén nemcsak Európa, hanem az egész világ egyik legnagyobb higanytermelő területe és környezetével (Almadenejos) együtt évente a világtermelésnek kb. 1/3-át szolgáltatja. Az évi tiszta higanytermelés eléri az 1300 tonnát. Az almadéni bányaterület a kincstár birtokában van, a múltban 1525—1645 között a Fuggerek, 1836—63-ig pedig Rothschildék zálogában volt. kéz a. Almádifürdő, lásd : Balatonalmádi. Almády István, dobokavármegyei alispán és főbíró a XVII. sz. végén. Az ernyesti győzelem (1690 aug. 21) után Thökölyhez pártolt s híve maradt mindaddig, míg ura 1692-ben a hűségi eskü alól fel nem oldotta. II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában is részt vett, mint a fejedelem hű embere. Erdélyi és törökországi naplója az 1687—1694. évekről tartalnaz értékes feljegyzéseket. Kiadta Thaly Kálmán. (Magy. Tört. Eml. írók, XXIII. k.) TAKÁTS GY. ALMÁDY 86