Hadtudományi Lexikon, M-Zs (Budapest, 1995)

V

világháború n aság és a helyi gerillák között, a II. vh. utáni években azonban az összecsapások egyre na­gyobb méreteket öltöttek. 1950-ben a francia csapatok kivonultak Észak-Tokióból, majd soroza­tos csatavesztések után - közülük is kiemelkedik a Dien-Bien-Phu­i - 1955-ben a franciák kényte­lenek voltak a térség feladásának gondolatával foglalkozni. Ez alig egy évtizeden belül be is kö­vetkezett. Az 1955. febr. 12-én érvénybe lépett szerződés alapján amerikai kiképzők kezdték meg tevékenységüket a dél-vietnami hadsereg­ben. A saigoni hadsereg ekkor 300 000 főt számlált. 1961-ig az amerikai kiképzők és tanács­adók létszáma néhány száz volt, ez az év végére 3200, 1962-ben 9000, két év múlva 1964 elején 22 000, majd egy fél év múlva 90 000 főre növe­kedett. Az USA haderőinek intenzívebb indokínai tevékenysége két szakaszra osztható. Az első: 1964-1968, az eszkaláció szakasza; a második: 1969-1973, a fokozatos csökkenés időszaka. 1965. máj. és okt. között Vietnamban partra tet­ték a 173. önálló légideszant-dandárt, az 1. gy. és a 101. eje. deszanthadosztályt, továbbá az 1. légi mozgékonyságú és a 25. gyho.-t, így az év végé­re az USA erőinek létszáma elérte a 190 000 főt, s ez 1968 végéig folyamatosan növekedve 550 ezerre emelkedett. Ezen kívül a szövetségesek (Dél-Korea, Ausztrália, Új-Zéland és Tajvan) ka­tonai erőinek létszáma kb. 70 000 fő volt. A légi­erő létszáma is jelentős mértékben növekedett: 1964-ben 4300, 1966-ban már 38 000, egy év múlva pedig 55 000 volt a repülők létszáma Viet­namban. 1968-ban mintegy 3000 repülőgép és 1800 helikopter vett részt a csapatok légi támo­gatásában.­­ A csapatok főparancsnoki teendőit az első időszakban William Westmoreland, a másodikban Abrams tbk. látta el. A több mint félmilliós hadsereg sem tudott döntő eredményt elérni, s az egyre nagyobb veszteségek következ­tében az USA-ban jelentkező elégedetlenségek hatására az amerikaiak kénytelenek voltak fegy­verszünetet kötni Észak-Vietnammal, és csapatai­kat fokozatosan kivonták a térségből. Az 1973. jan. 27-én megkötött fegyverszünet időpontjáig a ~nal< több mint 800 000 polgári lakos és csak­nem egymillió katona esett áldozatul. Az USA- hadsereg halottainak száma 56 000, a sebesülte­ké több mint 300 000 volt. A háború során a harcokban összesen mintegy 2,5 millió amerikai katona vett részt.­­ Az amerikaiak kivonulását követően a dél-vietnami rendszer felbomlott, s 1975 ápr­-ában az észak-vietnami hadsereg el­foglalta Saigont; Vietnamot egyesítették, s a há­ború véget ért. ♦ Vietnam War ♦ guerre de Vietnam ♦ der Vietnamkrieg ♦ guerra Vietnamese • BbieTHaMCKaa BOÍÍHa ♦ világháború: államkoalíciók földrészeket átfogó küzdelme fegyveres erők alkalmazásával. A helyi és a korlátozott háborútól eltérően a -ban a világ országainak nagy többsége részt vesz, és az ha­talmas területeket érint. A­­ folyamán az államok jelentős politikai és gazdasági célokat tűznek maguk elé, s a küzdelem minden fajtájának (fegy­veres, politikai, gazdasági, diplomáciai, ideoló­giai) felhasználásával igyekeznek azokat elérni. A­­ politikai tartalma és jellege - mint minden más háborúé - a szemben álló felek által kitűzött cé­loktól függnek. A 20. században két­­ volt: 1. Az első világháború eseményei 1914-1918 között zajlottak. Kirobbanásának okát az egymással szembenálló nagyhatalmi szövetségek, az antant (Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország) és a központi hatalmak (Németország, Ausztria-Ma­­gyarország) gazdasági, politikai, katonai és gyar­mati ellentéteinek kiéleződése szolgáltatta. A szarajevói merényletet (1914. jún. 28.) követő német nyomásra Ausztria-Magyaro. hadat üzent Szerbiának (júl. 28.). Ennek hatására a nagyha­talmak általános mozgósítást rendeltek el; Néme­­to. Oroszo.-nak (aug. 1.), majd Belgium lerohaná­­sa után Franciao.-nak (aug. 3.), Nagy-Britannia Németo.-nak (aug. 4.), Ausztria-Magyaro. Oro­szo.-nak (aug. 6.), Nagy-Britannia és Franciao. Ausztria-Magyaro.-nak (aug. 11-12.), Japán pe­dig Németo.-nak (aug. 23.) üzent hadat. Nyuga­ton a németek Luxemburgon és Belgiumon át benyomultak Franciao.-ba, a marne-i csatában (szept. 5-10.) azonban megállították őket. A keleti fronton az oroszok eljutottak a Kárpátokig és Kelet-Poroszok belsejéig, a Mazuri-tavaknál viszont vereséget szenvedtek a németektől (—Hannenbergi csata). Törökok hadba lépett a központi hatalmak oldalán (okt. 29.), s 1914 végén minden fronton állóháború alakult ki. 1915-ben az orosz seregek hátrálni kényszerültek a keleti fron­ton (kb. 360 km-t). Az angol és francia haderők a tengerszorosok megszerzésére megindították eredménytelen hadjáratukat Gallipolinál (febr.), Olaszo. az antant (máj. 23.), Bulgária pedig a központi hatalmak oldalán (okt. 14.) belépett a háborúba. Ausztria-Magyarok októberben elfog­lalta Szerbiát, a szerb hadsereg maradványai Korfu szigetére menekültek. Az 1916. februártól decemberig tartó verduni csatában a németek nem tudták áttörni a frontvonalakat, s a jütlandi tengeri ütközetben (máj. 31.-jún. 1.) sem sikerült megtörniük a brit tengeri blokádot. Június 4-én a keleti fronton megindult Mihail Bruszilov (*1853- 1 1926) orosz tábornok ideiglenes sikert biztosító offenzívája, amellyel áttörték az osztrák-magyar frontot, őszi és téli támadásaikat azonban a né­met haderők bevonásával feltartóztatták. Az an­tanthatalmakkal kötött titkos szerződés (Bukarest aug. 17.) értelmében Románia aug. 27-én hadba lépett a központi hatalmak ellen, azok azonban ellentámadásba lendültek, és dec. 6-án bevonul­tak Bukarestbe. 1917. jan. 31-én Németország 1432

Next