Hübner János (szerk.): Mostani és régi nemzeteket, országokat, tartományokat, városokat, emlékezetre méltó mezővárosokat, helységeket, folyókat, tavakat, tengereket, öblöket, fokokat, szigeteket, hegyeket, erdőket, barlangokat, pénzeket, mértékeket, 's t. e. f. esmértető lexikon. OAHU-SINAE (Pest, 1816)
P - Perimanuhr - Perinrapar - Perioeci - Periscii - Perkata, N. Perkata - Perlacz - Perlak, Prelok - Perlana - Perleberg - Perlen-Inseln - Perm, Permia
fiák, az 1625-ben, ez pedig 1665 évben született itt. Verimanuhr, vs Cochin orsz.ban az Angol Bombay Helytart. innenső Indiában. Verimapar , eggyik a’ Lakedidiai szigetek közül keleti Indiában. Perioecis a’ föld leírásban azok nevezettnek, kik ugyan azon déli linea alatt , de egymásnak ellenkezőképen a’föld körül laknak. Évbéli idejek egyenlő ugyan de nappali órájok ellenkező. Versicii, pedig azok, kik árnyékokat a’ világ mind a’ négy tajtékira vetik körös körül, úgy hogy bizonyos időkben észnak , máskor délnek , valamint is mindennapreggel nyugnak,estve keletnek essen árnyékok. Verkata, N. Perkata , nagy és népes helység székes Fejér Várm.ben Adonyhoz 1/2 mfd tagos rónaságban közel a’ Dunához , két nagy pusztákkal és a’ legjobb juh tenyészetekkel. Van egy kat. temploma ’s szöllő mivelése. Verlaa, tót falu Gömör Várm. ben több mint 300 ház, egy kath. és egy luther. templomokkal. Kohári Gróf birtoka. Számos itt a’fazekas, kik sok pipákat égetnek. Verlak , Prelok , Horváth mvs Szala Várm. számlál 1730 kath. és 7 ref. lak. egy kat. templ. ’s plébán. Van tulajdon tanácsa, egy sóhivatala’s szép szedertfa plántálásai. Gr.Festetits György birtoka. Verlana , tóvíz Lombardi-Velencze Kirs.ban ered Lugano ’s Como tavak között és rövid folyása után Comasina szigetnek ellenébe a’ Cómoi tóba szakad. Perlebergy fő via Prieffnitznek a' Brandenburgi Márkban Stepenitz tó mellett, melly itt Perle fóval egyesül innen a’ vs neve Perleberg. Népes ’s helyessen épült vs kies egy vidékben 476 ház, és 2510 lak. Széke az egyházi dolgokra üggyelö tisztségnek. Lakosi lennel való kereskedésből, földmivelésből, posztó szövésből’s más mesterségekből keresik élelmeket. Verlen-Inseln, Göngy szigetek, 1. Pacheco és Sz. Pál szigetek. Term, Permia, Helyt. Asiai Orosz bírod. Ural hegységnek , melly északra Werchoturi hegynek neveztetik , mind a’ két részeiben Tobolsk, Wologda, Wjaetka , és Orenburg Helyt okozott; Permia (melly része a’ régi ’s híres Biarmia tart.) és Katharinenburg tart.okból állítatik öszve; nagysága ezeknek 5996 □ mfdet foglal, mellyen 940220 lak. számláltatik. Levegője hideg , kivált északi hegyes vidékiben, délfelé mérséklettebb ; földje váltólag dombos , hegyes , mocsáros ’s erdős; termékenysége altaljába középszerű; folyói közül a’ Kama, Soswa, Tanda, Tora, Pischma és Iset ; tavai közül pedig , mellyek nagy részint sósvizüek , Irtaesch v. Irtusk, Kaspinsloe ’s a t. érdemelnek említést. Magos hegyei az Ural bérczeknek ágai, ’s ásványokkal igen gazdagok: aranyból és veres rézből észtként 125000 Pud (bizonyos orosz mérték neme, tesz 40 font.)vasból 7 mill.pud,sóból 5 mill.pud jövedelme ezen kívül találni külömbféle színű márványt, gránátot, porfirt, jaspist, topázt, kigyókövet, kristált, azbesztet.