Révay József - Kőhalmi Béla (szerk.): Hungária irodalmi lexikon (Budapest, 1947)
C - Csernysevszkij, Nikoláj Gavrilovics - Cserzy Mihály - Csi Nai Ngan - Csiky Gergely - Csilingirov, Sztiliján - Csirikov, Evgenij - Csizmadia Sándor - Csokonai Vitéz Mihály
Csernysevszkij — 119 — Csokonai Csernysevszkij, Nikoláj Gavrilovics, 1828—1889. Dr. Szaratovban született, papnak készült, de az egyetemen átlépett a filológiai szakra és 1851. gimnáziumi tanár lett. Majd állásáról lemondva, az irodalmi pályára lépett. Előbb fordító és kritikus, majd regényíró. Mit tegyünk? c. regényében (Sasvári Á.) új társadalmi rend érdekében agitált. Nagy sikert aratott, de bíróság elé állították és száműzték érte. Cserzy Mihály (Homok), 1865 —1925. Borbélymester volt Szegeden. A magyar irodalmi regionalizmus érdekes és rokonszenves alakja. Tömörkény István mellett a magyar népélet egyik hivatott ábrázolója. Kitűnően ismerte és veleérző lelkülettel örökítette meg a szegedi és környéki parasztság életét. Művei: Kint a pusztán, Falusi történetek, Játszik a délibáb, Földművesek, Hazulról, Az öreg Szeged stb. Szalay Józseffel együtt írta Ugarimádás c. színdarabját, amelyet vidéki színpadokon sokáig játszottak. Csi Nai Ngan, XIII. sz. ak kínai regényíró. A Kínában annyira kedvelt, ú. n. folytatásos népregények között a Csui-Hu-Csuan (Sziget a folyóban) c. rablóregény a leghíresebb, amelynek lazán öszszefüggő története 70 fejezetre oszlik. Szerzője Cs. Főszereplője 108 rabló, akiknek vezére Vu Szung. Ezt a regényt írta át, természetesen megrövidítve, Albert Ehrenstein, Ta Ko An közreműködésével. Magyar nyelven is megjelent: Vu Szung, a szegénylegény címen. Csiky Gergely 1842—1891. Katolikus pap, papnöveldéi tanár, majd kilépett, 1878. Pestre költözött s attól kezdve csak az irodalomnak élt. Korának népszerű drámaírója volt, működött mint színiakadémiai tanár s a Nemzeti Színház dramaturgja is. A magyar polgári dráma úttörője „Proletárok“ című, franciás ihletésű színművével. Jelentős színművei: Jóslat, Az ellenállhatatlan, Cifra nyomorúság, Buborékok, Spartacus, A vasember, A nagymama. Ma drámáinál nagyobb jelentőséget tulajdonítunk Atlaszcsalád c. regényének, amely a polgárosuló, magyarosodó zsidóság eleven társadalomrajza. Teljes Sophokles- és Plautus-fordításával úttörő munkát végzett s hozzájárult ahhoz,hogy színpadunk magasabb eszmények szolgálatába álljon. Janovics Jenő: Csiky Gergely élete és művei. Csilingirov, Sztiliján, 1881—. Bolgár író, költő és dramaturg, a régi irodalmi irányok folytatója. Fontos köznevelői tevékenységet fejt ki. Sikerült fordításokat közölt Petőfi verseiből. Kossuth Lajos emigrációjáról írt regényében (Dokole Goszpodi, Meddig Uram, 1938.) összegyűjtötte a magyar bujdosókra vonatkozó bolgár adatokat, bemutatva szülővárosában, Sünemben töltött napjaikat. Egyéb művei: Peszen na szeljaka (Dal a parasztról); Ne bil dosztven (Nem volt méltó dráma); Ravna Dobrudzsa (Sík Dobrudzsa), úti élmények; Nasite gradove (A mi városaink), szonettek; Hijab nas naszusznij (Mindennapi kenyerünk) regény, stb. Csirikov, Evgenij, 1864—. Or. Regényeiben, drámáiban az orosz vidéki életet (A hegyek közt; Hogy történt; Külföldiek) és az oroszországi zsidók társadalmát mutatja be verista képekben. Főműve: A zsidók (dráma). Csizmadia Sándor, 1871— 1929. Földmunkás, a magyar szocialisták első népszerű költője. Ízes népi nyelv, jó formakészség jellemzi. Verskötetei: Küzdelem, Hajnalban, Fogházi levelek, Munkás emberek, regénye: Kánaánban. Több lapot szerkesztett, számos vitairata és fordítása van. Csokonai Vitéz Mihály 1773 —1805. Debrecenben született és hányatott élet után u. o. halt meg. Nagy szegénységben nevelkedett a ref. kollégiumban. Önérzetes és az iskolai fegyelmet nehezen tűrő természete miatt kénytelen volt a kollégiumot elhagyni. Rövid sárospataki tartózkodás után Pozsonyba ment, ahol hiába keresett pártfogót művei kinyomatására. Innen Komáromba került. Szerelmes lett Vajda Juliannába, akit költészetében Lilla néven tett halhatatlanná. A család elutasította a jövedelem és állás nélkül levő költőt. 1798. bejárta a Dunántúlt, 1799. álláshoz jutott a csurgói ref. gimnáziumban. De már az év végén otthagyta Somogy megyét s miután bejárta Baranyát és Bácskát, 1800. visszatért Debrecenbe anyjához. Nyomorban töltött évek után tüdővészben halt meg. Cs. diákkorában kezdett verselni. Mint egy önképző társulat tagja megtanult olaszul. Az olasz nyelv és verselés könnyedsége nagy hatással volt rá. Német olvasmányai közül a Vergiliust travesztáló Blumauer hatása alatt írta 18 éves korában Béka-egérharc c. Homeros-travesztiáját. Fiatalkori drámai kísérlete, a töredéknek maradt Tempefői, rikító színekkel rajzolt karrikatúra. Kazinczyval folytatott levelezése hatalmas ösztönzés volt a nyugati irodalmak mélyebb megismerésére s az új ízléses stílusformák elsajátítására. Világirodalmi műveltségét angol és főleg francia írók tanulmányozásával egészítette ki. Csurgón két drámát írt, melyeket a tanuló ifjúság előadott (Karnyóné, Gerson du Malheureux), továbbá a Dorottya c. humoros eposzt. A jól megszerkesztett, fordulatos meséjű költeményben a kollégiumi diáktréfák vaskos