Révay József - Kőhalmi Béla (szerk.): Hungária irodalmi lexikon (Budapest, 1947)
K - K - Kaalund, Hans Vilhelm - Kaursberg, Hans - Kabos Ede - Kabuki - Kacsó Sándor - Kaczér Illés - Kacziány Géza - Kada Elek - Kádár Endre - Kádár Erzsébet
Kaalund, Hans Vilhelm, 1818—1885. Dán lírikus. Elende Ueulenschinger hatása alatt áll, később egyre egyénibb hangokat üt meg. A természet és az állatvilág meleghangú poétája. Legszebbek tavasz és Ősz c. kötetei. Julina c. poétikus drámája nagy sikert aratott. Kaarsberg, Hans 1854—1929. Dan orvos és író. Az állatvilág és a szürke, jelentéktelen emberek lelki világának és életének melegszívű festője. (Anya kedvence, A steppéken keresztül és a Kalmükök közt, Nemes vad, Üldöző és üldözött.) Kabas Ede, 1864—1923. Újságíró és rendkívül termékeny író. A Nyugat körüli vitában az új irodalom mellett harcolt. Naturalista irányú elbeszélő művei: Fehér éjszakák, Damajanti, A verebek; színművei: Révben, Éva, Tantalusz, A holló. Kabuki, a japán polgári lovag-dráma elnevezése. O Kuni asszony játszott először színházában 1623. K.-t. A K. szó eredetileg sikamlóst jelent. A K. előadásoknak jellegzetessége a hanamisi, azaz virágos út, amely hídszerűen köti össze a színpadot a nézőtérrel. Az első irodalmi K. drámákat Sikamatszu Monzaemon (1653— 1724) írta. Több mint száz drámája szamurájok erkölcsi szabályaival és a tradíciók szentségével foglalkozik. Híres K. drámaírók voltak még: Namiki Gohei (1745—1808) és Kavakata Mokuami (1815— 1893). Ennek műveiben is vannak szociális problémák. Mucic—Miosic, Andrija 1704— 1760. Horvát költő. A horvátok Tinódi Sebestyénje, alig 15 éves korában ferencrenai barátnak állott be. Kenőjének jeles tanára, majd lector generálisa lett. Különféle nyelveken, de főleg latinul írott filozófiai művein kívül legfontosabb munkája eposza, délszlávok verses története, valamint népdalgyűjteményei. K. az első délszláv költő volt, aki a szerb, horvát és szlovén népeket közös néven egy nemzetnek, délszlávoknak nevezte és ezzel a délszláv népi egység gondolatának magvetője volt. Költeményeit korának és a későbbi koroknak jugoszláv regései is mint népdalokat terjesztették a nép körében Kacsó Sándor 1901—. író. Hírlapíró, a Brassói Lapok munkatársa. Regényeiben az erdélyi lelkiség kifejezője. Művei: Utoljára még megkapaszkodunk, Vakvágányon, Anyanyelvünk. Kaczér Illés, 1887—. Író. Tulajdonképpen S/C Iovenszkó tartja a magáénak, de irodalmi és színpadi sikereit nagyrészt Erdélyben, Kolozsvárt aratta. Tűz c. vígjátékát a szatmári színház adta elő. A Felvidékhez kapcsolja még Pozsonyban bemutatott burleszkje, a Sziámi ikrek (Szlovenszkói magyar színtársulat). A kolozsvári Nemzeti Színházban két darabja ment nagy tetszés mellett (Megjött a Messiás, Gólem ember akar lenni). Regényei közül a legnagyobb sikerű a három kiadást ért Khafrit, az egyiptomi asszony című. Két elbeszélés-kötete is van. (A király aludni akar, A vakember tükre.) Új regénye: Az álomterepes. Kacziány Géza 1856—1936. Irodalomtörténetíró, kritikus, ny. min. tanácsos. A Budapesti Hírlap egyik alapítója. Nagytudású, temperamentumos vitatkozó (a Görgeyvita felidézője), a függetlenségi gondolat egyik bajvívója. Széleskörű munkásságából idetartozó művei: Adsz (verses regény); A fekete-sárga zászló alatt (elbeszélések); Híres magyar párbajok; Petőfi; Jonathan Swift és kora; Görgey; A magyar memoire-irodalom 1848—1914-ig. (Ez utóbbi folytatása és kiegészítése kéziratban maradt.) Kada Elek, 1852—1913. Kecskemét polgármestere volt, irodalompártoló tevékenységével országos névre tett szert. Sokat fáradozott városa fejlesztéséért, ő alapította az ottani művésztelepet is. Jóízű népies elbeszéléseket, rajzokat írt: A darázs mérge c. regényt, Helyreasszony c. népszínművet is. Kádár Endre 1886—1944. Újságíró, regényíró. Első regénye, a Balalajka, nagy siker. Ereje biztos emberábrázolása és magával ragadó pesszimizmusa. Önbüntetés c. regénye túlzásba vitt elemzésével, bölcselkedésével, széthulló szerkezetével nehezen olvasható. A szerelem elmegy c. színművének sem volt sikere.. A németek elhurcolták, eltűnt. Kádár Erzsébet, (Dadányi Györgyné, családi nevén Csernovits), írónő. 1901—1946. Gázmérgezés áldozata lett. A fővárosi Szabó Ervin Könyv