Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)
A - Aërostatica - Aeschines - Aeschylus
74 AEROSTATICA AESCHYLUS lévő gyuló gőznek nehézsége, akkor a’ balion a közönséges levegőbe függeni fog. Ha tehát a’ ballon— A általója (lábakban) a’ köz levegő cukiklába = L, és a’ vízgőzé V ’s a' ballont borító matériának nsz. liba ±= in nehézségű: lesz a’ levegőballon =— #, mellynek felületer=. F, aequatiója B. L B. VFm. és ha a’ ballon sphaeragnmöblyű, onnan az általa A n= 0 m A— 1 Ha tehát a’ boriték nsz. lába r—, ‹/, ft. r=r »t, lévén az Ar=. 0,062 ft., és a’ V annak tizedrésze = 0,0062, 6 */io lesz a’ ballon általája A =2 q^2 —~0 OOfi*? 5=3 10'7^ azaz, 10 láb, 7 iz és 5 vonat (tizedmértékben). Ezért nem mentek fel a’ kisebb általájú hólyagok. Világos azonban, hogy ha még idegen terhet is kell felvenni, az aquatio felsőbb cubica aequatióvá válik. N. I. A E r o s t a t i c (levegőiránytudomány), azon tudomány, melly a’ levegő nyomásáról tanit. Ide tartozik tehát az előbbi czikkben előterjesztett levegős golyóbis aequatiója is, noha a’ ballonra tartozó számvetések az aeronauticára vitethetnek. Az aërostatica bölcsője a’ 17-ik század első felébe esik, akkora, mikor Galilei tanítványa Toricelli a barometrinvot feltalálta. ... Aeschines, hires szónok Athénében, fiuságát, mint szegény szülők gyermeke, az alsó két nép között töltötte, ’s annak eszelősködéseiben is, különösen Bacchus innepeiben, részt vett; azután színjátszóvá, utóbb egy alsóbb törvényszéknél íródeákká, Platónak és socratesnek hallgatójává lett, ’s végre mint szónok Demosthenessel vetélkedett, kinek mindazáltal erejét és hathatóságát el nem érte , ha szinte kifejezéseinek szerencsés kiválasztásában ’s gondolatainak bőségével és világosságával magát igen megkülönböztette is. Három beszédje és 12 levele még most is megvan, ’s Aldus, Stephanus és Reiske gyűjteményeiben feltaláltatik. Aeschines, a’ bölcselkedő, hasonlóképen athenei születés, ki megkülönböztetés végett Socratesinek neveztetik, Socrates tanítványa volt, kit, midőn tanításával akart élni, ezen szókkal kért meg: ,,Én szegény vagyok ’s nem adhatok tanításodért semmit, egyedül magamat. Végy hozzád engem mint sajátodat44. — „Nem tudod, melly becses ajándékot adsz44, felele Socrates, ’s tanítványává fogadta őt. Jeles erkölcseivel közös tiszteletet nyert. Három beszélgetést bírunk tőle: a’ virtusról, a’ gazdagságról és a’ halálról, mellyeket legjobban kiadtak Clericus (Amsterdam 1711 és 1740) ’s Fischer J. F. (Lipcse 1786). K. J. A R s c H g t, u s, a’ magasabb görög szomorú játék atyja, szül. Atticának Eleusis nevű városában a’ 63-ik olympiasnak 4 esztendejében (525 k. e.). Élete környülményeiről igen kevés bizonyost tudunk. A’ marathoni és salamisi dicsőséges ütközetben részt vett, látta Darius és Xerxes óriási hatalmának elenyészését, ’s hazájának megszabadulása által a’ legbuzgóbb örömre lelkesittetett. Ilyen lelkesedéssel irta szomorú játékait, mellyekben Thespis silány kezdetei után a’ tökéletességnek olly grádicsára lépett, hogy méltán a’ szomoru játéki mivészség teremtőjének tartathatik. Többnyire óriási nagyságú személyeket lépet fel, kiket csak kevés, de merész és erős vonásokkal fest, ’s kikhez képest a’ nyelvet is óriási járásúvá igyekezik tenni, honnét képei é s kifejezései sokszor éktelenek, szólásmódjai sokszor tekervényesek, ’s előladása sokszor igen homályos; de mind a’ mellett még sincsenek mind ezek rettentő grófiak nélkül, mellyeket a’ régiek Aeschyluson általjában magasztalnak. 70 vagy mások szerént 90 darabot irt; mi csak 7 bírunk, mellyek közül, némellyek, a’ régiek ítélete szerént, a’ legszebbekhez tartoztak. Aesch, elkedvetlenedvén azon, hogy némelly silányabb darabok az övéinél feljebb becsültettek, elhagyta hazáját ’s Siciliába ment, a’ hol Hiero királytól igen tisztességesen fogadtatott, ’s hol Kr. sz. e. 456 holt meg 70 esz- 3,1415. A.3 L__ 3,1415. A* 1 , 01_ A L___A V , -------- —•--------Q---------t- 3,141».^. »i, azaz, ----------^-----h «» i %