Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)
A - Ábrázolás
14 ÁBRÁZOLÁS ezen két egyiptomi szóból abrak és sax veli öszvetettnek lenni, ’s így fordítja, „a megáldott szentül tisztelt ige“, melly mystica formájában a’ Zsidók ki nem mondható tetragrammatonjára (Jehova) emlékeztet. Mások máskép magyarázták, ’s már a’ régiek ezen névből a’ betűk öszveszámlálása által, számjelül tekintvén azokat, bizonyos értelmet igyekeztek kihozni, ’s 365 sült ki munkájokból. Az újabb időkben sokféle gemmákra vitetett által az abraxas név, mellyeken rejtett értelmű felezetek, különös characterekkel irt szók, mint ablanathanalba ’sat, sőt más symbolumok mellet a’ Sabaeismus jelei a’ nap és hold is látszanak; de a’ Basilidianusok tulajdon characteristicus bélyege híjával vannak. Ezek helyesebb neve abraxoidek. A’ basilidianus Aeonok neveit, mellyek sok e’ classisu, írással jelezett gemmákon fordulnak elő, a’ semitai nyelvek segítsége által fejtegeti Bellermann. Sikeres mindazáltal magyarázatjaival égybevetni a’Neanderéit, mellyeket ezen czimű munkában adott: Genetische Entwickelung der vornehmsten gnässischen Systeme. Ábrázolás, közönségesen azon cselekedet, melly által valami belső (gondolt tárgy) közöltetik és a’ külső szemlélet tárgyává tétetik, vagy mások elejébe jelenetkép állittatik. Ha pedig aestheticai ábrázolásról van szó, tehát olljz bánás valamelly aestheticai tárggyal, melly által az a’szemléletre nézve önmaga által tetsző alakot nyer. Ezen tárgy mindég valamellyi aestheticai idea, melly’ a’ mivészben származik, maga sem tudja, miként. De általa egész lelke felizgattatik, ’s minden szellemi ereji azon eleven játékba tétetnek, mellynél fogva azok rendkívüli könnyűséggel és szándék ’s regulák eszmélése nélkül végtelen bőségét hozzák elő ’s rakják együve az ahhoz illő előterjesztéseknek; egyszóval a’ mivész a’ lelkesíti.És (i. e.) állapotjában van. De itt két pontot kilönböztetünkmeg : 1) a’tárgy vételét vagy felfogását, a’mellynek előterjesztése által a’ mivész tehetségei rendkívüli munkásságra gerjesztetnek, és 2) a’ tárgy előterjesztésének kiképzését felemelés, kiszélesítés, és az előterjesztések képes megjelenítése ’s egymáshoz kapcsolása által. E’ két pontban mutatja ki magát kiváltképen az aesthaeticai genie. Mi csuda már, ha a’ mivész kimondhatatlan szerelemre gyulád lelkesülése tárgya iránt, a’melly még nem való, hanem csak mint csira van jelen ő benne itt a’ határ, melly a’ csupa szépségérző embert és a’ mivészt egészen elválasztja egymástól. Mig amaz a’ maga szerelmével vissza felé fordul, hol az valami elérhetetlen után való óhajtozássá válik, a’ mivész szerelme előfelé fordul , ’s ösztönné válik, azt, a’ mi benne él, magán kivül is megvalósítani. Megtelve e’ gondolattal, alája veti immust képzelődő tehetsége teremtését a’ hidegebb ítéletnek , ’s a’ törvény nélkül való törvényt nyer, értelem és ész által. Ez a’ harmadik momentuma a’ helyes elgondolásnak, elrendelésnek, áltnézésnek, a’ planum forma szerént való feltevésének, a’ mellyzet azután egy negyedik követ, t. i. az ábrázolás momentuma, midőn az aestheticai idea valóságra lépik , és a’ gondolt tárgy- szemléletté válik. Minden ábrázolás tehát a’ belsőnek megkülsőitése, valami belsőt hoz az külső szemléletre. Azonban a’ mivész ábrázolási ösztöne nem határozatlanul nyilatkoztatja ki magát és nem Takon munkálkodik. A’ mivésznek nem csak az czélja, hogy ábrázoljon, hanem valami meghatározottat akar ő ábrázolni, a’ maga lelkesülésének tárgyát, a’ melljót egy elevenen megkapó érzés állapotjába helyezteti. Ezen tárgytól akarja és várja ő, hogy minekutána az valóságra lépett, és másokra nézve szemlélet tárgyává lett, a’ szemlélet hasonló állapotba tegye, a’ mi neki csak azon feltétel alatt sülhet el, ha a’ külső szemléletnek adatott utókép hasonlik az ő lelkében lévő eredeti képhez. Ez pedig csak azon mértékben fog neki elsülni, a’ mint talentuma ’s ügyessége van az eszközök használásában , mellyek által az ő mivészsége magát kifejezi, és csak akkor tulajdonítanak neki ábrázolási tehetséget (melly több belső képességekből és külső készségekből áll, kiváltképen pedig phantasián és ítélő tehetségen alapul). Minden szép mivészség a’ szellem beszédje szellemhez az érzek-