Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 7. kötet. K - Magyar Ország története (Pest, 1833)

M - Magyar nyelv

MAGYAR NYELV 505 szabadítani, nyilván állitá : „Linguae mortuae uti latina est, in cunctis negotiis usus satis indicat, Hiationem nondum certum luminis gradum assequatam esse.“ (Josephi Keresztury, Constituta Regia Josephi II. Viennae, 1788. 4. Tom. 1. p. 14­0.) Csak a’ német nyelv behozatás­i vala képes a’ nemzetet régi ájultságából nemzeti­ségre felébreszteni. A’ fenséges udvar 1789-ben Decemb. 18 k án magyar hirdetményt is bocsátott az igazgatóság székeihez , de a’ szerencséiben „maradjon!“ ismét divatba hozta a’ latin nyelv keretét, mellyhez a nemzet nagy része „lingua constitutionalis et mater omnium scientiarum­” czímzet alatt ragaszkodott. (Collectio Re­praesentationum et Protoc­ollorum II. SS. et 00. Regni Hungariáe. Festini, Budae et Cassor, 1790. 8.) II. Leopold királyunk, ország­­lása kezdetén 1790-ben (April. 20. a’ 13027. szám. alatt) nyil­ván kifejezte azon óhajtását, hogy hazánkban az anyai nyelvre fő gond forditassék. Az 1791. 16-dik törvényezikékely a’ köz dol­gok folytatásában ideiglen meghagyván a’ latin nyelvet, rendeli, hogy nemzeti nyelvünk minden iskolában tanitassék, az 1792. 7 rende­letéből pedig a’ rendszeres tudományok sorába tétetett olly kötés mellett, hog­­ a’ köz hivatalokra csak a’hazai nyelvben jártas férf­­irak vetessenek fel. A’ mint Ráth Mátyás 1780. meginditá Posony­­ban a' magyar Hírmondót , azonnal Révai Miklós, Barczafalvi Szabó Dávid, Szatsvai Sándor, Dézsi Sámuel, Görög Demeter, Kerekes, Fábián, Cserei Elek, Pánczél Dániel, a’ nemzetiségre buzgón ser­kentő Kulcsár István, és más újságírók támadtak. Baróti Szabó Dá­vid , a' szép ízlésű Kazinczy Ferencz és Bacsányi János Magyar Mú­zeumok; Pénzeli Jósef, Mindszenti Sámuel és Perlaky Dániel Min­denes Gyűjtemények , Ragályi Tamás havi iratai , az Urania , Ró­­zsaszini Gyűjtemény, a’ téli ’s nyári köny­vtár, Zsebköny­v, magyar Flóra, Minerva, társas törekedések és más lelkes iparkodások szép reggelre deríték literaturánk hajnalát. Görög, Kerekes, Nunkovics György pécsi nagy prépost jutalom­ajánlati Földi Jánost, Gyarma­­thy Sámuelt, Veres Mihályt, Benkő Lászlót és másokat magyar gram­matica írásra buzditák. Gróf Széchényi Ferencz , B. Prónay László, Festetics György a’ jutalmat és ezzel az írói törekedést nagyra ne­velték. Révay Miklós, de főkép tanítványa Horvát István (Boldog­­réti Vig László) philologiai visgálati nyelvünk szinte legmélyebb tit­kaiba hatottak , és­ oda vitték a’ magyar nyelv philosophiáját, hová Vater , Bernhardt, Don Lorenzo, Hervas, Schm­ith , Barton, Pallas és más külföldi híres nyelvvisgálók egy európai nemzet nyelvéét sem vihették. Halhatatlan marad dicsőséggel országló I. Ferencz apostoli királyunk messze látó atyai gondoskodása az 1805: 4. 1808: 8. 1827 : 11. 12. 1830: 4. 8. törvényczikkelyek rendeleteiben, ki a’ nagy uralkodók sorában már azért is első helyen fog fényleni nemzetünk háladatos szivében, hogy nyelvünket törvényes létre emelte. *) Magyar Nyelv. Nyelvünk különös figyelemre méltó tüne­mény a' nyelvtudomány mezején. Nagy fényt áraszt a’ nyelvvizsgá­lat történetére, ’s a’ philosophiai nyelv-és történetnyomozás egyik leggazdagabb őre. Mint az Asiából Európába költözött , miveit, élő nyelvek közt a’ legifjabbak egyike, tele érzéki élénkséggel , hat­ .) Az „t­rtesitő“ 1832-dik évi 58 szám­a szerint Tek. "Wadasi II. Jankovich Miklós ur ,.Közönséges Magyar könyvtárt 1533—1530 szándékozik kiadni, melly közel 30,000 izet (könyv és szerző czimét) foglaland magában. Melly nagy, nyereség lenne ez hazai literatúránkra nézve, mindenki át­­láthatja. Óhajtanunk kell tehát, hogy a’ nagy fáradsággal ’s m­ég nagyobb költséggel készült munka, részvétlenség miatt , homályban maradni ne­­v­ézen kénytelen.

Next