Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 9. kötet. P - Python (Pest, 1833)
P - Padischah - Padolat, Padolatfestmény, Padolat darab, Plafond
2 PADISCHAH PADOLAT i herczeg vett el, ’s ezen utolsóból a’ most ritkákká lett tallérokat verette ezen felválitással : „Gottes Freund und Flaffen Feind“. A templom 777 kezdett építtetni Hat immár első püspöktől ; 1000 észt. leégett. A’ mostani a’ 12 és 14 százból való, a’ 15 16 és 17 szászadbeli nagy változtatásokkal. II. Károly idejéből csak a’ Gerold kápolna áll fen. Azon templomból, mellyet Meinwerk püspök végzett el, még csak a’ Bertalan kápolnája áll fen. L. Brand „Hist. artist. Darstell, des Doms zu IP“. (Lemgo 1827). A’ Pader a’templom alatt forr ki három forrásból, olly erővel, hogy 20 lép. nehány malmokat hajt. A’ kath. gymnasiumon kivül van Paderbornnak universitása, melly herczeg Fürstenberg Theodor püspöktől allt. 1502, ’s csak egy phil. és theol. karból állott. 1819 eltöröltetett ’s tőkéje az odavaló gymnasium és münsteri theol. kar javítására fordittatott. Paderbornban van még egy papnevelő intézet, a klastromos Westfalen történeteire és régiségeinek kinyomozására egyesült társaság. Paderborntól nem messze fekszik a’ teutoburgi erdő (i.e.) S . n. Padischah (Pad, védő vagy királyi szék és Schah, király, fejedelem), olly tzim , mellyel a’ török császár él. Régen csupán a franczia királynak adták azt a’ török császárok , a’ többieket csak Kraloknak nevezvén. Most az austriai és orosz császárokat is megtisztelik vele. L — V. Padot,at, Padolat festemény, Padolatdarab, Plafond. A’ szobának vagy teremnek azon része, melly azt felülről bezárja , padolatnak mondatik. Ez közönségesen vizarányos , néha boltozott. Itt csak ékesitését tekintjük. Legközönségesebb az , midőn az oldalfalak végétől vagy párkányától kezdve a’ padolatig felfelé egy rovátk hagyatik , ’s hol ez végződik , a’ padolat nehány ízzel vagy sorral beszegetik. Ha a’ padolat belső köre is ékesítendő, akkor majd mezőkre osztatik, majd stuccaturmunkával készült, vagy csupán festett lombokkal, virágfüzérekkel és arabeskekkel diszesittetik. Azonban van a’ padolat ékesitésére valódi, tulajdon festemény (padolatdarab , padolatfestemény) is. Valamint talán az egész képírásban semmi sincs nehezebb , mint az efféle darabok ; úgy a’ theoria is ezek körül leginkább ingadoz. Legelsőben is azon ütközik meg, ha átaljában az illy nemű festemények megállhatnak ? Ellenkezőji azzal gáncsolják , hogy a’ szemlélőre nézve igen nehéz álláspontjok van, ’s hogy azt akarják képzeltetni velünk , mintha egy bezárt helyből magunk felett a’ szabadba látnánk. Ez ellenvetés legalább arra figyelteti a’ művészt, hogy neki helyét más módon kell használni, mint különben a’ képiró teszi, ha csak a’szemet gyönyörködtetés helyett bántani, ’s a’ hihetőséget durván sérteni nem akarja. Mindenkor kettőre kell ügyelnie : tárgyra ’s bánásmódra. Laugier Abbét valóban igen helyes érzés vezérlé , midőn az illy nemű festeményekből a’ felemelt földeket (terrasse) , hegyeket, épületeket, folyamokat, erdőket, ’s szóval mind azokat, mik felettünk soha sem lehetnek, egészen kirekesztő. E’ tekintetből Cortona Péter és Lebrun padolatfesteményei, Aeneás hajóseregével és Hercules tetteivel helyben nem hagyhatók. Az ép emberi elme átláthatja , hogy illy padolatdarabokhoz csak alégországból vett tárgyak illenek, ’s ha ezekhez minden vallás mythusi lényeit is számláljuk, csak azért esik, mert azt gyermekségünktől kezdett szokásnál fogva természetesnek találjuk. Ellenben az allegóriás lények , mellyeket Sulzer még megszenved , már szorosb korlátok közé vethetők. Ha már a’ művész tárgyát illőleg választotta , még a’ bánásmód körűl sokat kell megfontolnia. Mivel a' padolat a’ festés által előlünk mintegy elvitetik , 's a’ szemnek az ég körébe szabad út nyittatik , magában érthető , hogy a’ festést igen könnyű, levegős színezettel kell kivinni. Az alakok úgy rajzoltassanak, hogy a’ néző álláspontjáról, alólról felfelé.