Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 11. kötet. Só - Tezel (Pest, 1834)
S - Spanyol örökségi had - Sparta v. Lacedaemon
SPANYOLORSZÁG SPARTA 97 anak , még sokily nagy most a’ pápa hatalma Spanyolországban , mint hajdan volt. A’ pápa követének tulajdon törvényszéke van Madridban, melly egyházi és papi dolgokban ítél; de már egy 1761 költ királyi parancsolat szerint erőtlenek a’pápa bullái és brevéi, ha elébb jókká nem hagyattak a’ királytól. Azon jogot is kieszközölte a’ királyt a’ pápánál, hogy minden nagy egyházi jószág jövedelmeinek részét pénztára számára elveheti. Ezenfelvül a’ papságnak azon jószágoktól, mellyeket 1737 óta szerzett, mint minden más alattvalóknak adót kell fizetnie. Az egyházi birtokok világi ügyeiben öt pápának nincs törvényhatósága. A’ király nevez ki minden papi szemelyt ’s hozza az egyházi birtokok jövedelmét, mig üresek, mindazáltal kegyes czélokra ; övéi az annáták, ’st. e’ lélek is. A’ pápa csak azon joggal bir, hogy a’ legjobb egyházi hivatalok közt 52-őt betölthet a’ királytól fügetlenül ; a bir legfőbb törvényhatósággal azon ügyekben is, mellyek egyházi törvényszék eleibe tartoznak. Az amerikaispanyol köztársaságokban a’ pápa a’ nélkül erősítette meg a’ püspököket, hogy ezeknek a’ spanyol országlástóli megerősittetését megvárta volna. Spanyolországnak Angol-, Francziaországokhoz, Portugálhoz , Éjszakamerikához ’s az éjszaki hatalmasságokhoz való viszonyaira nézve 1. Spanyolország 1808-tól 1823-ig. — Spanyolország statisticai esmereteire nézve ajánlhatók Bourgoing és Fischer, Townsend, Laborde , Rehiues munkái és a’ Diccionario geografco-historico de Ispana, por la Real Academia de la historia (Madrid 1802, 4). A’ Philippineket Martinez de Zuniga historiailag leírta. (Spanyolból angolra ford. Maves által). D. Isidor de Antillon alapos Geographiai kézi hunyzét Spanyolországról és Portugálról (1808), Antillon földabroszával, Rehruel fordította németre (Weimar III 5). A’ Spanyolországból száműzött szabad ideák esmertetésének kútfeje a’ Londonban élő D. Flores Estrada ezen napkönyvéből : El Espanol constitutional etc. E’ munka tartalma , melly Spanyolország nyilvános nyomorúságát ’s a’ király tanácsnokainak fonákságát rajzolja, nagy figyelmet ébresztett, mint D. Jos de Aranza és D. Gonzalo Olaril (ez azalta visszahivatott) spanyol exministereknek önvédése is a’ Journal for Deutschland-ban Cet.és Nov. 1815. D. Sebastiinano Diccionario Geografio-Estadistico de Espana y Portugal-a (Madrid 1826, 4) nincs illő szolgalommal ’s gondul kidolgozva. Az előbbi Almának mercant il helyett Madridban a’ királyi consulatus Guia mercandi de rspana-t ad ki 1830 ólta 2 kötetben. A’ spanyol statusgazdálkodásból merítette marquis de Ballesantorce’ cz. munkáját Elementox at economia politica con aplicacion particulara Espana (2 kiad. Madrid 1829, 4). Borj’ de St. Vincent Gemiilde der iberischen Halbinsel-jén (francziából fleidelb. 1827) kívül hasznos munkák még Spanyolországra nézve gróf de Laborde loy. pittoresq. (Paris 4 köt. föl.) ’s ugyanennek Itinéraire descript. de V Exp. (Paris 1827, 4 kiad. 5 köt. átlással, 4). A’ Spanyolok egyházi állapotját ’s characterét (azaz, azon hatalmat, mellyel a’ formák , szokások, a’ spanyol egyház dogmái és büntetései a’ nemzet észbeti és erkölcsi állapotját bilincselik) világosan esmerhetni a’ Briefe aus Spatlien-ból , Dobladotól (paptól), angolból fordította Dometer, szül. Gad, asszony (Hamburg 1824) ’s a’ spanyol nemzetiséget e’ románból: Don Esteban, oder Memoiren eines Spaniers , angolból Sellentől (3 rész, Leipz, 1827 ; utánozása az ugyanazon tekintetben irt érdekes Don Alonso-nak , Salvandytól) és W. A. Huber Skizzen aus Spanienl-ébe (Gutting 1828). Derék tengeri és parti abroszok jőnek ki a’ Hl Károly által alapittatott madridi hydrographiai intézetben. Spanyol örökségi had, I. Utrechti béke. Sparta V. Lacedaemon, hajdani Görögország leghatalmasabb statusainak egyike, Laconiánal is neveztetett ’s Messenetől kel.