Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
H - Hendrich Antal - Hennings Aladár - Hennyey Vilmos dr. (hennyei)
Ebner Lajos és Edvi Illés és Boeznay mesterek tanítványa volt. Hosszabb ideig tartózkodott Olaszországban. A Műcsarnok 1928. évi tavaszi tárlatán tűnt fel először. Azóta tárlataink állandó kiállítója és nemcsak a Nemzeti Szalonban és az Ernst Múzeumban, hanem külföldi kiállításokon is szerepelt műveivel, mindenütt elismerést aratva. A kritika legjobb festőművésznőink közé sorozza őt. Különösen portréfestészettel foglalkozik. Akt kompozícióit merész lendülete és a színezés finomsága jellemzik. Hendrich Antal, műépítész, tanár. 1901 óta 20 évig a székesfővárosi iparrajziskolánál mint tanár működött, 1906-ban nyitotta meg önálló tervező építészi irodáját. Számos építészeti alkotása közül megemlítjük : a Star filmgyárat a Pasaréti-uton, gróf Sigray Antal kegyúri templomát Iváncon (Vasmegyei, több bérházat és villát a fővárosban és vidéken, így Véghelyi Dezső postafőigazgató villája, Pillér-utca 21/c., dr. Beck Károly kúriai bíró villája, Lorántffy Zsuzsanna-utca 12., Glatz József villája, Vérhalom-utca 28., dr. Knob Sándor, a GyOSz főtitkárának villája, Berkenye-utca 21., dr. Heyduck Ödön és Gyula családi háza, Márvány-utca 3/a, dr. Deér Endre és családja villája, Bakator-utca 5—7., dr. Kemény Gyula és Kamik Gyula villái, Bánffy-utca, a Balatoni Yacht Club klubháza Balatonalmádin stb. A Magyar Mérnök- és Építészegylet, valamint számoskari, tudományos és társadalmi egyesület tagja. Hennings Aladár, ny. tábornok, a Lipótrend és a Vaskóróna-rend lovagja. Született Törökszentmiklóson, 1873-ban. Középiskolai tanulmányait Budapesten a Markó-utcai reáliskolában végezte, majd a cs. és kir. budapesti hadapródiskola növendéke volt. Mint rangelsőt, a 23. közös gyalogezredhez osztották be és soron kívül hadnaggyá nevezték ki. Mint főhadnagy, báró Kövess Hermann, a későbbi tábornagy ezredsegédtisztje lett. 1908-ban mint századparancsnok, a boszniai annexióban vett részt. A világháború kitörésekor a 25. közös gyalogezred kebelében századosi rangban vonult a hadszíntérre, 1915-ben pedig őrnaggyá lépett elő és zászlóalj és ezredparancsnok volt, a m. kir. 301-es honvédgyalogezredben. Különböző harctéri beosztásokban teljesített szolgálatott. 1917-ben alezredessé léptették elő. részt vett az orosz-lengyelországi, a wolhyniai, a galíciai és bukovinai harcokban és csatákban, végig küzdötte Erdély felszabadítását és Románia elfoglalását és végül részt vett Olaszországban a piavei (montelloi) hat napos nagy csatában. Vaskorona-renddel a rarancei (Bukovina) csatában, a Lipót-renddel a montelloi csatában az ellenség előtt tanúsított vitéz és eredmény teljes magatartásáért tüntettetett ki. 1920-ban ezredessé nevezték ki, majd 1922-ben nyugalomba vonult. Később, 1927-ben megkapta a tábornoki címet. Nyugdíjazása után a gazdasági életben működött. A Gyáripari és Kereskedelmi Biztosító R.-t. és az Universal Lloyd szállítm. biz. r.-t. cégvezetője és pénztárnokaként tevékenykedett. Katonai kitüntetései: a Lipót-rend lovagkeresztje, a Vaskorona-rend III. osztályai, a katonai érdemkereszt III. osztálya, mindhárom a hadiékitménnyel és kardokkal, azonkívül számos kitüntetés és a II. osztályú német Vaskereszt. Hennyey Vilmos dr. (hennyei), ny. államtitkár, ügyvéd. Wienben született, 1864-ben, ősrégi nemes család sarja. Nemes Hager budai postamesteri család leszármazottja, aki Hennyey néven 1906-ban ЦЦК új nemességet kapott. Főiskolai tanulmányainak be 1Ш befejezése után 1895-ben MSB a kereskedelmi miniszté- ШШ rium postaszakosztályába került, ahol 1919-ig műko-H tály jogi s külföldi osztályának vezetője. 1920-ban a külföldi leszámítoló hivatalnak elnökhelyettese lett, később a pénzügyminisztériumban mint osztályfőnök teljesített szolgálatot 1925-ig, amikoris mint helyettes államtitkár, nyugalomba vonult. 1926 óta bejegyzett tagja a budapesti Ügyvédi Kamarának. Beutazta többször Európát, Amerikát és Ázsia egy részét. A külföldi posta és távirdakongreszszusokon évtizedeken át képviselte a magyar kormányt, amely munkájában nagy segítségére volt tökéletes nyelvtudása. Igen élénk irodalmi tevékenységet folytat. A Magyar Posta Évkönyv megalapítója és a Posta és Távírda Szakkönyvtár főszerkesztője volt. Nagyobb önálló művei: Postajog, A magyar posta története, stb., ezenkívül igen sok cikke jelent meg hazai és külföldi szaklapokban. Vezető- és választmányi tagja számos kari és társadalmi egyesületnek. A Vöröskereszt Egyesület alelnöke, a Magyar Országos Torna Szövetség dísztagja, a pá r .