Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)
G - Gerstner Ödön - Geyling Károly - Géhl Zoltán - Gémes Gindert Péter - Gherardo
Gerstner—Gherardo 9. Der Glöckner an der Salmshöhe. Valié pxt. 10. Fall des Leiterbaches an der Pasterze. L. Maillard del. 11. Moll-Fall bey Heiligenblut. Maillard del. Kukuljevic-Sakcinski, Ivan: Slovnik umjetnikah jugoslavenskih. Zagreb, 1858—1860. 99. 1. — Művészet. 1904. 271. 1. — 1905. 277. 1. — Nagler, G. K.: Neues allg. Künstler-Lexicon. München, 1837. V. 117. 1. — Nagy Iván: Magyarországi képzőművészek. Századok. 1874. 43—44. 1. — Ráth György: Az iparművészet könyve. Budapest, 1902. I. 506. 1. — Lebédei Ferencz: A képzőművészetek története Magyarországban. Budapesti Híradó, 1846. I. 372. sz. — Tschischka, Franz: Kunst und Alterthum in dem österreichischen Kaiserstaate. Wien, 1836. 359. 1. Gerstner Ödön, festő Budapesten. Az Aquarell- és Pastellfestők és a Grafikusok Egyesületének 1912-ben a Műcsarnokban rendezett kiállításán Gellérthegyi részlet czimű aquarelljével vett részt. Kiáll. tárgymutató. Geyling Károly, osztrák üvegfestő, szül. 1814 febr. 23-án Bécsben, megh. 1880 jan. 2. u. o. A bécsi képzőművészeti akadémián tanult s eleinte tájképeket festett. Utóbb az üvegfestésre adta magát s Bécsben előkelő műintézete volt. Ő készítette a kassai székesegyház tizenhárom és a pozsonyi koronázási kápolna kilencz festett üvegablakát. Festett ablakai vannak még Esztergomban és Pannonhalmán is. Athenaeum. 1840. II. 31. 1. — Az Ország Tükre. 1864. 194. 1.—Borovszky Samu dr.: Magyarország vármegyéi és városai. Pozsony vármegye és Pozsony sz. kir. város. Budapest, é. n. 144. 1. — Nyári Sándor dr.: A kassai székesegyház. Budapest, 1896. 28, 30, 38. 1. — Pallas Lexikon. VIII. 3. 1. Géhl Zoltán, festő, 1. Gereben Z. Gémes Gindert Péter, szobrász, szül. 1876 márcz. 23-án Tinnyén (Pest-Pilis-Solt- Kiskun megye). 1899—1901-ig Budapesten az iparművészeti iskolában Mátrai Lajos vezetése alatt tanult. Majd Münchenbe ment s 1903—1907-ig a képzőművészeti akadémián Rumann Vilmos és Schmidt Boldizsár iskoláit látogatta. 1907-ben 1200 koronás állami ösztöndíjat kapott. Németországi tartózkodása alatt 1905-ben a nagyobb német városokban tanulmányúton volt. 1906 óta a müncheni Glaspalastban, Secessioban és Kunstvereinban több mellszobrot állított ki. G. készítette Andorkó Gyula festő síremlékét, melyet 1910 okt. 10-én avattak fel a kerepesi temetőben. Harmath Hedvig színművésznőnek általa készített mellszobrát 1912-ben helyezték el a Vígszínházban. Vas Viktor szobrászszal és Rerrich Béla építészszel közösen készített pályaműve az Erzsébet-emlékmű 1913. évi pályázatán az egyik 3000 koronás jutalomban részesült. G. részt vett a budai kir. várpalota és az Osztrák-Magyar Bank budapesti palotája dekorativ szobrainak elkészítésében is. A Képzőművészeti Társulat kiállításain következő műveivel vett részt. 1907. tavaszi kiáll.: Leányka, márvány-szobormű. — Tanulmányfej, gipsz-szobormű. 1908. tavaszi kiáll.: Tanulmányfej. 1908—9. téli nemzetk. kiáll.: Női arczkép, plakett. — Tercsi húgom, bronz-szobormű. — Tanulmányfej, márvány-szobormű. 1909. tavaszi kiáll.: Fanatizmus, gipsz-szobormű. — Az átok, gipsz-szobormű. 1910— 11. téli kiáll.: B. J. dr. képmása, bronz-szobormű. — Klárika, márvány-szobormű. — Andorkó Gyula síremléke, szobormű. — Megtérés, szobormű. — Nádasy nemzetes asszony, szobormű. 1911. tavaszi kiáll.: Czinke, márvány-szobormű. — D. M. úrnő képmása, márványszobormű. — Szana Annuska, márvány-szobormű. 1911— 12. jubiláns téli kiáll.: E. A. dr. képmása, szobormű. — Testvérek, szobormű. 1912. tavaszi kiáll.: Harmath Hedvig képmása, gipsz-szobormű. 1912— 13. téli kiáll.: Gyermek képmás, márvány-szobormű. 1913. tavaszi kiáll.: Dr. Babochay G. úrnő képmása, márvány-szobormű. 1913— 14. téli kiáll.: Tanulmányfej, márvány-szobormű. — Boldogság, bronz-szobormű. Az Újság. 1913 okt. 21. (Erzsébet királyné emlékének sorsa.) — Budapesti Hírlap. 1913 okt. 21. (Az Erzsébet-emlék.) —• Kiáll. tárgymutatók. — Művészet. 1907. 268. 1. — 1910. 392. 1.—• 1911. 426. 1. — 1913. 206. 232. 1. — Pesti Hírlap. 1913 máj. 28. (Az Erzsébet-emlékmű.) — Révai Nagy Lexikona. VIII. 440. 1. — Siklóssy László dr.: A modern magyar éremművészet és művelői. (1817—1910.) Numizmatikai Közlöny. 1910. 64. 67. 1. — Vasárnapi Újság. 1912. 235. 1. (képpel) és a művész közlése nyomán. Gherardo, olasz miniator. A XV. század második felében Firenzében élt és Mátyás király számára is dolgozott. Pulszky Ferencz véleménye szerint tőle származnak a Claudii Ptolomei Magnae Compositionis Libri (1467, bécsi cs. és kir. udvari könyvtár) és Averulinus de Architectura (1488, velenczei szent Márk könyvtár) cz. Corvin-codexek miniaturejei. Schönherr Gyula szerint Nagylucsei Orbán zsoltáros könyvét (Magyar Nemzeti Múzeum könyvtára) szintén G. festette. Ábel Jenő dr.: Két ismeretlen Corvin-codexről. Magyar Könyvszemle. 1888. 144, 148. 1. (képekkel). — Beöthy Zsolt: A művészetek története. Újkor. Budapest, 1912. III. 402. 1. — Csánki Dezső: I. Mátyás udvara. Századok. 1883. 568. 1. — Czobor Béla dr. és Szalay Imre: Magyarország történeti emlékei az ezredéves országos kiállításon. Budapest—Becs. II. 1903. 221. 1. — Csontosi János: Arch. Ért. 1885. 387. 1. — U. az: A Korvina. (Előzményei, alapítása, pusztulása és az irodalomban való rekonstrukcziója.) Pallas Nagy Lexikona. Budapest, 1895. X. k. XVI. 1. — Dívald Kornél: Budapest művészete a török hódoltság előtt. (Művészeti Könyvtár.) Budapest, é. n. 1,39. k — Gebhardt O.: Corvin codex a göttingai