Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)
A - Ágoston, érczöntő - Ágoston, ötvös - Ágoston (Augustinus mawrer) - Ágoston (Augustinus murer) - Ágoston, kőfaragó - Ágoston Emil - Ágoston György - Ágotha Imre
Ágoston, érezöntő. 1455-ben Eperjes város ágyúöntő mestere volt. Iványi Béla dr.: Eperjes középkori ágyúöntőháza és puskapormalma. Hadtört. Közi. 1913. 122. 1. Ágoston, ötvös. A XV. század közepén Nagyszebenben működött. 1468-ban valószínűleg már nem élt, mert ez évben csak feleségének neve (by Augustin Goltsmydin) fordul elő az adókönyvben. Quellen z. Gesch. Sieb. Rechnungen a. d. Archiv d. St. Hermannstadt. Nagyszeben, 1880. I. k. 26. 1. — Seiwert.: Transsilvania. N. F. 3. Jahrg. 82. 1. Ágoston, építő (Augustinus mawrer). 1464- ben Kassán élt és 1470-ben ugyanott a tót utczában lakott. 1480-ban Kassai Istvánnal (1. o.) együtt beboltozta a kassai városház tanácsszobáját. Valószínű, hogy a kassai szent Erzsébet egyház építésében is részt vett. 1490-ben testvérével együtt a kassai domonkosok templomán dolgozott. A műtörténetírók sokáig azonosnak tartották Cromer Ágoston volt kassai főbíróval és consullal, aki a szent Erzsébet templom egyik déli kápolnáját alapította s akit 1472-ben ebben a kápolnában temettek el. Fraknói Vilmos: A Hunyadiak és a Jagellók kora. (Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története. Budapest, 1896. IV. k. 632. 1. — Henszlmann Imre: Kassa városának ó-német stylű templomai. Pesten, 1846. 131 — Ipolyi Arnold: A magyar műtörténeti emlékek tanulmánya. (Szilágyi Sándor: A Magyar Történelmi Társulat 1878. évi aug. 27—szept. 1. vidéki kirándulása Abaúj vármegyébe és Kassa városába.) Budapest, 1878. 44. 1. — U. az: A beszterczebányai egyházi műemlékek története és helyreállítása. Budapest, 1878. 81. 1. — Kemény Lajos: A kassai szent Erzsébet egyház történetéhez. Arch. Ért. 1890. 341. 1. — U. az: A kassai szent Erzsébet egyház történetéhez. Arch. Ért. 1897. 42. 49. 1. — U. az: Kassai építőmesterek. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye. 1904. 43. 1.— U. az: Kassai építőmesterek. U. o. 1910. 48. 1. — Mihalik József: A kassai dóm régi síremlékei. Arch. Ért. 1897. 164. 1. — U. az: Magyarország vidéki műkincsei. Magyar Műkincsek. Budapest, 1901. III. k. 24. 1. — U. az: A kassai szent Erzsébet templom. Első rész. Budapest, 1912. 46. 1. — Myskovszky Viktor: Arch. Ért. 1888. 128. 1. — Nyári Sándor dr.: A kassai székesegyház. Budapest, 1890. 10. 1. Ágoston, építő (Augustinus murer). Nagyszeben város régi számadáskönyvei 1503-ban egy torony építéséről emlékeznek meg, melyen A. mester öt legényével dolgozott. Quellen z. Gesch. Sieb. Rechnungen a. d. Archiv d. St. Hermannstadt. Nagyszeben, 1880. I. 264, 372, 588. 1. — Szendrei János dr.: Magyarország középkori várai. Múzeumi és Könyvt. Ért. 1908. 1951. Ágoston, kőfaragó. 1526-ban Sopronban esküdt polgár volt. Magyar-zsidó oklevélt. 479. Ágoston Emil, építész, szül. Aranyos- Maróthon (Bars megye) 1876 decz. 17-én. Tanulmányait Budapesten a kir. József-műegyetemen végezte, hol Steindl Imre, Hauszmann Alajos és Rauscher Lajos voltak tanárai. 1899-ben Olaszországban (Velencze, Flórencz, Róma), 1907-ben pedig Német- és Francziaországban (Berlin, Hamburg, Páris) tett tanulmányutakat. Több tervpályázaton vett részt, s díjakat is nyert. Díjat kapott a triesti nemzetközi zsinagóga tervpályázaton, a budapesti Hungária úszócsarnok és gőzfürdő szűkebb körű tervpályázatán (I. díj), a budapesti orth. izr. templom és iskola tervpályázatán stb. Jelentékenyebb művei: a Hungária fürdő úszócsarnoka és gőzfürdője (az úszócsarnok terve kiállítva a Képzőművészeti Társulat 1907—1908. évi téli kiállításán). — Budapest, I. Attila-u. 7. számú bérház (terve kiállítva a Képzőművészeti Társulat 1907— 1908. téli kiállításán). — Budapest, VI. Dessewffy-u. 6. számú bérház (1907). — Jékey Albert perváti (Komárom m.) kastélya (1907). — Lóránt Izsó háza, Budapest. — Calvintéri ház. — Astoria szálloda. — Múzeumkörúti bérház (az utóbbiak tervrajzai kiállítva a Műcsarnok 1913. tavaszi kiállításán). — Meszlényi Adrienne háza, Budapest. — Füleki Stefani Ervin háza, Budapest. — Csasznek örökösök háza, Budapest. — Dorottyautczai bérház, Budapest. Építő Ipar. 1909. 1941. (Az új Hungária fürdő.) — Magyar Építőművészet. 1910. 3. sz. (A Hungária fürdő.)— 1910. 4. sz. (Irányi-utczai bérház, Budapest.) — 1911. 12. sz.— 1913. 7. sz. — Kiáll. tárgymutatók. — önéletr. adatok. Ágoston György, ötvös. A XVII. században a kolozsvári ötvösök között szerepel. 1764-ben az ötvös ezéh »vénség«-e volt. Jakab Elek: Kolozsvár története. Budapest, 1888. III. 265. 1.—■ Szádeczky Lajos dr.: Iparfejlődés és a széhek története Magyarországon. Budapest, 1913. II. k. 1861. Ágotha Imre E., festő és rajztanár, szül. Déván 1860 aug. 8-án. Iskoláit szülővárosában kezdte, majd Budapesten folytatta. Középiskolai tanulmányai után 1879-ben a mintarajziskola és rajztanárképzőbe iratkozott. Itt Székely Bertalan és Greguss János voltak tanárai. Nagyon lelkesítette Kelety Gusztáv, kinek rajzai és festményei mély hatást gyakoroltak reá. A rajztanárképző negyedik évfolyamának befejeztével rajztanári oklevelet nyert. Illusztrálással és rajztanítással már mintarajziskolai növendék korában foglalkozott. 1880-ban Nyáry Albert báró őt bízta meg a M. Tud. Akadémia kiadásában megjelent heraldikához való rajzok elkészítésével. Ugyanez évben Thallóczy Lajos dr. ajánlatára Radvánszky Béla báró archaeologiai czikkeihez és Nyáry Jenő báró: Az aggteleki barlang cz. munkájához készített kétszáz rajzot. Az 1880—1884-ig terjedő időben a M. N. Múzeum érem és régiség osztályában, mint rajzoló működött és ez idő alatt az Archaeologiai Értesítő számára fametszés, czinkográfia és fotoczinkográfia alá czeruza- és tollrajzokat készített. 1884 és 1885-ben a