Magyar Lexikon 9. Hautgout-Julianna (Budapest, 1881)
H - Hévvíz - Hex és hexa - Hexachord - Hexadikai - Hexaëder - Hexaëmeron - Hexagon - Hexagynikus - Hexameter - Haxandrikus - Hexapla - Hexapoda - Hexapolis - Hexaptoton - Hexastichon - Hexastylon - Hexham - Hexis - Hexyl - Hey Vilmos - Heyden, Jan van
Hévviz 127 Hévviz, a hőforrások vize, 1. forrás. Hex és hexa (gör.), hat, összetételekben. Hexachord (gör.), a zenében a nagy hatod, különösen hat diatonikai hangfok azon sorozatát értik alatta, melyekből Arezzoi Guido hangrendszerét összeállította, amelyben ugyanis a harmadik fok a negyedikhez mindenkor egy diatonikai félhangot tett ki. Guido ezen fokokat az ismeretes hat szótaggal: ut, re, mi, fa, sol, la, jelölte meg. Hexadikai (gör.), a hatos számot alapul leiró számsor. Hexaeder (gör.), a. m. hatali, hat négyszögű síkkal határolt jegecz. Hexaemeron (gör.), hatnapi munka, különösen a teremtés története. Hexagon (gör.), a. m. hatszög (1. ott). Hexagynikus (gör.), hatős, 6 bibeszárral biró virágok; hexagynia, az ilyen növények rendje. Hexameter (gör.), a. m. hatméretű vers (1. ott). Hexandrikus(gör.), hathimes, 6 egyenlő hosszúságú porszállal biró virágok; hexandria, az ilyen növények osztálya. Hexapla (gör., a hatszoros), Origenes bibliaművének czíme, mely az ótestamentom szövegét 6 egymás mellett létező hasábon tartalmazza, még pedig előbb héberül héber betűkkel, azután héberül görög betűkkel, végre négy külömböző görög fordításban, Aquila, Symmaehos, a septuagintai Theodotionéban. A h. később eltűnt a történelemből. Hexapoda (gör.), hatlábúak (rovarok). Hexapolis (gör.), a 6 város szövetsége Kária délnyugati partján. 1. Doris alatt. Hexaproton (gör.), 6 esettel biró szó. Hexastichon (gör.), hatsoros költemény. Hexastylon (gör.), 6 oszloppal biró építmény. Hexham (ejtsd: hexem), város Northumberland angol grófságban, a Tyne jobbpartján, melyen át itt lánczhid visz, s a vasút mellett; kath. püspökség, egy apátság romjai, latin iskola, bőr-, keztyü- és kalapgyártás, 15331 lak. — H., a középkorban Hagustald, már 674. püspöki székhely volt. A dánok által elpusztított dómot I. Henrik újból felépitteté. 1464. itt IV. Eduard csapatai megverték a francziákat, skótokat s angolokat. Hexis (gör.), az alkat, állapot, a test (közönséges) hogyléte. Hexys, hat parány szénennyel képződött vegyületek, melyeknek előállítására legjobb anyag a pennsylvaniai kőolaj, melynek illékonyabb részében a h.-köineny fordul elő. A h.-köneny a kőolajból ismételt részletes lepárlás által nyerhető , színtelen, könnyen mozgó folyadék, mely 68° C.-nál forr s gyenge, nem kellemetlen szagu. Ha'.vagy könnyen hat reá s mint első helyettesítési terményt első- s másodrendű h.-eklóridot , CG Hls Cl, származtat belőle; ha ezt eczetsavval s eczetsavas káliummal beforrasztott üvegcsövekben hevítik, kellemes, s bergamottkörtére emlékeztető szagu eczetsavas h.-t nyernek. Ezen aethez forró kálilúg által eczetsavra s első- s másodrendű h.-szeszre bontatik, melyek közül az előbbi 150° C.-nál forr s nagyon hasonló az amylszeszhez. Hey Vilmos, német meseköltő, szül. 1789. Leiiában (Gotha), megh. mint ichtershauseni szuperintendens 1854. Művei közül említendők: „Fabeln für Kinder“ (Hamburg 1833—37 s gyakr.); „Erzählungen aus dem Leben Jesu“ (Gotha 1848). Heyden, Jan van, nevezetes távlatfestő, szül. 1640. Gorkumban. Festményei rendkívül természethüek s e tekintetben Canalettoéit is tetemesen túlhaladják. Különösen városok, paloták s falvak távlatai sikerültek neki. Megh. 1712. Amsterdamban. — H. Frigyes Ágost, német költő, szül. 1789. Heilsberg közelében (keleti Poroszország); eleinte mint közigazgatási hivatalnok működött; az 1848-iki eseményektől távol maradt; megh. Boroszlóban 1851. Főművei: „Die Intriguanten“ (2 kötet, Lipcse 1840); „Randzeichnungen“ (2 köt., u. o. 1841); „Reginald“ (Berlin 1831); „Der Schuster von Ispahan“ (Lipcse 1850); „Die Königsbraut“ (u. o. 1851); „Das Wort der Frau“ (u. o., 18. kiad. 1871). Halála után költeményei összegyűjtve jelentek meg. — H. Ottó, történeti, genres arczképfestő, szül. 1820. Ducherowban (Elő- Heyden