Schöpflin Aladár (szerk.): Színművészeti Lexikon 2. Favariné - Komjáti Ferenc (Budapest, 1929)
H - Harth Ilona - Hartleben Otto Erich - Hartmann Ernst - Hartwig Heléna - Háry Gitta - Háry János - Háry János - »Hasból beszélni«
Harth Ilona George Abbott. Bem. 1927. szept. 9. Fővárosi Operett Színház. »Dybuk«, héber legenda 3 felv. írta An-Ski. Bem. 1928. febr. 10. Uj Színház. 50-ik előadása 1928. márc. 28. »A szőrös majom«, különös komédia 3 felv., 8 képben. írta Eugene O’Neill. Bem. 1928. ápr. 19. Uj Színház. »Szeretlek«, operett 3 felv. írta AlbertWillenitz és Saint Granier. Zen. szerz. Christine H. Bem. 1928. máj. 26. Király Színház. »Jolly Joker«, operett 3 felv. Zen. szerz. J. Sulc. Bem. 1928. szept. 29. Belvárosi Színház. »Különös közjáték«, szmű 3 felv. írta Eugene O’Neill. Bem. 1929. márc. Vígszínház. »Libavásár«, vj. 3 felv. írták André Mouézy-Bon és Alfred Machard. Zen. szerz. Tiarko Kichepin. Bem. 1929. ápr. 26. Belvárosi Színház. »Az első feleség«, vj. 3 felv. írta John Ervine. Bem. 1929. nov. 30. Vígszínház. »Régen és most«, operett 3 felv. Bem. 1929. dec. 6. Király Színház. »Volga-bár«, zenészj. 3 felv. írta Gandera Felix. Bem. 1929. jún. 8. Vígszínház. Harth Ilona, színésznő, sz. 1906-ban, Magyarszentbenedeken. Színpadra lépett 1927. okt. 15-én. Hartleben Otto Erich, német író, sz. 1864. jún. 3-án, Clausthal-ban, megh. 1905. febr. 11-én, Salo-ban, a Garda-tó mellett. Nálunk a Nemzeti Színházban a »Farsang utolja« c. drámája Beöthy László fordításában 1901. ápr. 29-én került színre. »Angéla« (Angele) c. 2 felvonásos vígjátékát Bernhardt Miksa bemutatta a Vígszínházban, 1907. máj. 9. »Lori« c. színművét Bálint Lajos fordította magyarra. (1911.) Különösen novellái biztosították számára az utókor elismerését. Hartmann Ernst, német színész, sz. 1844. jan. 8-án, Bernében, megh. 1911. okt. 10-én, Bécsben. A Burgszínház tagja jeles Shakespeare-ábrázoló volt, aki külföldi vendégszereplései során nálunk is többször megfordult. Hartwig Heléna, operaénekesnő, sz. Szatmári. 1894-ben Bécsben nyilvános előadásban énekelt először, nagy sikerrel, mire elhatározta, hogy színpadra lép. Pruckner Karolinánál tanult énekelni, később Lehmann Máriánál folytatja, majd elszerződik Pozsonyba, innen Bréma, Brünn, 1898- ban Braunschweig színpadjain arat dicsőséget. Háry Gitta, színésznő, sz. 1901-ben, Budapesten. Színpadra lépett 1921-ben. Háry János, daljáték 4 kalandban, elő- és utójátékkal. írták Paulini Béla és Harsányi Zsolt. Zen. szerz. Kodály Zoltán. Bem. 1926. okt. 16. M. Kir. Operaház. Személyek: Háry János; Palló Imre; Örzse, a mátkája: Nagy Izabella; Ferenc császár: Pusztai Sándor; Császárné: Sebeők Sári; A császár napa: Fazekas Teréz ; Napoleon: dr. Dalnoki V.; Mária Lujza; Napóleon felesége: Marschalkó B.; Öreg Marci, császári kocsis: Körmendy János; Ebelasztin lovag: Toronyi Gyula; Melusina grófnő: Szabó Józsa; Estrella bárónő: Pálffy Aranka; Magyar silbak: Kodolányi A.; Muszka silbak: Lakatos Sándor ; Generális Krucifix: Kornai Rezső; Generális Duila: Hubai Zsigmond; Első huszár: Kompolti Kálmán; Második huszár: Jászai András; Első tüzér: Sas Lajos; Második tüzér: Körmendy József; Udvari lakáj: Ney Hugó; Bíró uram: Ádám Győző; A diák: Szügyi Kálmán; Az abonyi korcsmáros: Palotai Árpád; Első per: Kolozsvári Dezső; Második per: Gazdácska Lajos. A kedves magyar daljátékot 1929. dec. 13-án a »Csákvári Magyar Földmíves Játékszín« is (L. »Magyar Földmíves Játékszín«) bemutatta a Nemzeti Színház Kamara-Színházában, ahonnan 3 előadás után érdekes vendégjátékaik színhelyét áttették a Magyar Színházba. Háry János, színész, sz. Szegszárdon, 1855. okt. havában szülővárosában Ujfalussy Sándor társulatánál vendégképen fellépett, amidőn ezt a kritikát kapta: »Úgy látszik, a komikumra született. Azonban, hogy belőle jó komikus váljék: ajánlandó neki a jó mesterek vezetése alatti szorgalmas tanulmányozás.« (»Divatcsarnok«, 1855—62. szám, borítékoldal.) Egyébként igen jól tudta utánozni a cimbalom zenéjét. «Hasból beszélni». Gyakran használt kifejezés, melyet akkor alkalmaznak, ha va — 210 — »Hasból beszélni«