Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 3. Komló-kert - Püspöki Imre (Budapest, 1930)
M - Meszlényi Adrienne - Meszlényi Anna - Meszlényi Antal - Meszlényi Róbert - Mészöly Gedeon - Metastasio Pietro - Méténier Oscar - Metz Albert
Meszlényi Adrienne kata: »A Nemzeti Színház és Kamaraszínházának zsebkönyve«. Budapest, 1930. A szép kiállítású és gazdag tartalmú kötet a színházi szakember hozzáértésével, az író ízlésével van megszerkesztve. — Neje: Iványi Irén, színésznő. (L. o.) Meszlényi Adrienne, színésznő, sz. 1870. márc. 3-án, Alexandriában, Egyiptomban, megh. 1926. szept. 7-én, Budapesten. Atyja: Meislinger Alajos miniszteri fogalmazó volt. Anyja: Somogyi Borbála. Iskoláit Budapesten látogatta, majd 1885-ben a színészakadémiára iratkozott. 1891. jún. 1-én mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban, a »Tündérujjak«Meneville szerepében. Szépségéért, eleganciájáért, kedvességéért sok-sok ünneplésben volt része, de a nagy színpadi feladatok s a nagy színpadi sikerek sohasem lettek osztályrészei. Pedig ez a vágy és ez az ambíció nagyban lobogott benne, annyira, hogy mikor az élet minden jót és kellemest megadott számára, amikor a kis színinövendékből ünnepelt dáma, versenyistállótulajdonos, a magyar és a külföldi társaság ismert szereplője lett, ez a szép asszony minden energiájával arra törekedett, hogy helyet kapjon a Nemzeti Színházban. Legfelsőbb helyekig meg tudott mozgatni mindent, és a célját el is érte (1891. szept. 1). A Nemzeti Színház tagja volt húsz esztendőn át és ha kis szerepekben is, de mindig nagy buzgalommal és nagy odaadással végezte a maga munkáját. Húszesztendei Nemzeti Színházi tagság után úgy érezte, hogy elérkezett az ideje a visszavonulásnak. Csöndesen és zajtalanul nyugalomba vonult. Nem kellett félnie a visszavonulók anyagi gondjaitól, mögötte egy nagy vagyon biztonsága állt. Halála előtt tizenöt milliárd korona vagyonértékről rendelkezett. — Színműve: »A tip«, vs. 3 felv. (Megjelent könyvalakban is.) Fordítása: »Borgia Caesar halála«, szmű 1 felv. (Irta: Lothar Rudolf.) Budapest, 1897. Meszlényi Anna, színésznő. (L.: Bartha Jánosné.) Meszlényi Antal, színműíró. Szművs: »Malvin«, szmű 3 felv. Bem. 1889. ápr. 12-én, Aradon, Mosonyi Károly igazgatása alatt. Meszlényi Róbert, zeneszerző, min. tan., az Orsz. Zeneműv. Főiskola titkára, sz. 1883. márc. 23-án, Aradon. Az Orsz. Zeneakadémián Kessler János vezetése alatt végezte tanulmányait. Magyar tárgyú hallétje: »Szerelemkönnyek«, bem. 1903. jan. 21., Mannheimban. »A tilosban«, hallet. Egyéb műve: »Zách Klára«, opera. Mészöly Gedeon dr., egyetemi tanár Szegeden. Nyelvtudományi és irodalomtörténeti munkáival szerzett kiváló nevet. Színműve: »Tótágas«. Színre került Szegeden, 1927. máj. 27-én. Metastasio (metáztázió) Pietro, olasz színműíró. Munkái: »Ábel halála«, szomorúj. 3 felv. Ford. Döme Károly, 1790. »Artaxerxes«, szomorúj. 3 felv. Ford. Egerváry Ignác. Pest, 1793. »Sámson«, vj. 4 felv. Ford. Éder György. Bem. 1813. máj. 30. Pest. Budán 1834. szept. 11-én került először színre. Méténier (méténjé) Oscar, fr. regény- és drámaíró, sz. 1859-ben, Lantoisban, megh. 1913. febr. havában, Párizsban. Tanulmányai végeztével a közigazgatási pályára lépett. Később egész tevékenységét az irodalomnak szentelte. Regényei közül legismertebbek a »Les carbots« és a »Les demis-castors« címűek. A színdarabjai közül legjobb a »Monsieur Betry« és a »La bone tout-fire«. Méténier Tolsztoj több művét alkalmazta francia színpadra és néhány Maupassantnovellát is dramatizált. Egyébként megalapítója volt a Théátre Grand Guignolnak, amelyet 1897-től 1899-ig igazgatott. Magyarul színre került »Családi kör« c. egyfelvonásosa és »Ő« c. grandguignolja, Tiszay Andor fordításában, az egykori Thália-társaság előadásában. Metz Albert, zeneszerző, a marosvásárhelyi városi zeneiskola igazgatója, 6z. 1868-ban, Havadtőn (Maros-Torda vm.), megh. 1925. júl. 23-án, Marosvásárhelyen. Iskoláit a marosvásárhelyi ev. ref. főiskolában végezte. 1886-ban zenedei növendék lett. 1890. óta a Nemzeti Zenedében hegedűtanár volt. Tagja volt a Filharmonikus Társaságnak. Munkái: »A nappal és az éjjel«, ballet 2 képben. 244 Metz Albert