Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 3. Komló-kert - Püspöki Imre (Budapest, 1930)
P - Párisi naplopó - Párizsi magyar színtársulat - Parlaghy Cornélia (Pintér Imréné) - Paródia - Paróka - Parsifal
Párisi naplopó Parsifal richné, dr. Farkas Ferenc és Novotny mesterektől nyerte és 1927-ben vizsgázott szép eredménnyel az iskola növendékeivel. Vizsgája után Andor Zsigmond újpesti színigazgató szerződtette és itt az operettszubrett szerepekben és főleg a »Dolly« c. operettben játszott sikerrel. Ezután majdnem valamennyi magánszínházban szerepelt, mint vendégszereplő, amíg a Városi Színház szerződtette tagjai közé. Állandóan folytatott énektanulmányaival az énekesdarabokban játszott jelentősebb szerepeket. Filmeken is állandóan szerepel, mely alakításai közül a »Mária nővér«-ben az apáca szerepe a legsikerültebb. Párisi naplopó (A), vj. 2 felvj. Irta: Bayard Jean Frangois Alfrede, fordította: Nagy Ignác. Ezen darabban, a II. inas szerepében Petőfi első ízben lépett színpadra, Székesfehérvárott, 1842. nov. 12-én. Párizsi magyar színtársulat. Párizsban 1929. márc. havában az ott élő magyar színészek társulatot alakítottak és első előadásul bemutatták Fodor László: »A templom egere« c. 3 felvonásos vígjátékát. A színház zsúfolásig megtelt a párizsi magyarokkal s a közönség soraiban a párizsi magyar követség is képviselve volt. A hallgatóság rendkívül hálásan méltányolta a párizsi magyar színészek fáradozását és lelkesen megtapsolta a szereplőket. A színészek közül különösen kivált Veres Ila, aki a női főszerepet játszotta, továbbá Marosi Mihály, a társulat igazgatója, valamint Cziffer Emil, Szöllősi Miklós és Márkus Károly. Parlaghy Cornélia. (Pintér Imréné), szubrett primadonna, sz. 1884. máj. 26-án, Budapesten. Az Országos Zeneakadémia opera osztályát oklevéllel elvégezve, Leszkay András aradi színigazgatóhoz szerződött, ahol a »Szulamit« címszerepében egy csapásra meghódította a közönséget. Élénk temperamentumával, mint nagyváradi primadonna a »Bob herceg«-ben éri el az első ilynemű diadalát. Emlékezetes pécsi sikerei a »Mignon« és »Carmen« címszerepén kívül a »Varázskeringő« Francija, a »Bibliás asszony« címszerepe, a »Baba« Aleziája. Nagy sikerei után meghívást kap a Király Színházból, ahol a »János vitéz«versenyén az ezüst pálmaágat nyeri el, meghívják a kecskeméti »Helyre asszony« vendégjátékára, ahol Kada Elek, a poéta polgármester-szerző egyenesen őt kérte fel a szerep kreálására. Színpadi sikerein kívül az ő nevéhez fűződik a »Népfelkelő« c. háborús film sikerei is, amelyben a női főszerepet kreálta. Államilag engedélyezett magánénekiskolája nagyrészben elvonja a színpadtól és így csak hangversenyeken és a Rádióban működik. Paródia (görög) mellékének 1. A színpadi irodalomban annyi, mint nevetségessé tenni valamely komoly témát. Ilyen például Offenbach mitologikus operettjei, melyekben a görög isteneket kigúnyolja. A gúnyolódást »parodizálás«-nak hívjuk. A paródiának leghálásabb terrénuma a kabaré-színpad. A régi színészvilágban gyakori jelenség volt a parodizálás. Egressy Gáborról is fel van jegyezve, hogy 1839- ben kiparodizálta Csathó Pál írót az »Aggszínész és leánya« Keserű újságírójában. Náday Ferenc Seribe »Pajtáskodás«-ában Ábrányi Emil maszkját vitte színpadra, majd az »Első«-ben Wenzel Gusztáv jogtudóst, a »Bozóti Márta« Mancsában Kármán Lajost parodizálta ki. Paróka, (francia = perrugue, olasz = parruca, spanyol = peruca, latin = pilus). A színész maszkjának egyik nélkülözhetetlen kelléke, mellyel játéka hatását fokozni tudja. Az első parókát Szent Lajos, Franciaország királya viselte. Egyik keresztes hadjáratból, Palesztinából, egészen megkopaszodva tért vissza s anyja, Bianca kasztíliai királynő, aki fiát valósággal bálványozta, nagyon megütődött a hiányosságon. Úgy segített tehát rajta, hogy minden udvari lovag a hajából, föltéve, hogy a király hajiéhoz némileg is hasonlított, levágatott egy-egy fürtöt. A fürtöket ügyesen összevarrta s a fejére rakta. — Az allenge-paróka középen elválasztott, a vállakra dús fürtökben hulló paróka, amely a francia királyok udvarából a 17-ik század vége felé terjedt el. Hajporozva hordták. A parókát a magyar színészek már az első társulatnál használták, amire a »fiajfodorító« viselt gondot. Parsifal: Egy középkori monda hőse. Tulajdonképpen: Sparsch-fak, arab szó, azt jelenti, hogy tiszta balga; németül: 442