Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 3. Komló-kert - Püspöki Imre (Budapest, 1930)
K - Krispin József - Kristóf István - Kristóf Károly - Krisztinavárosi Színkör - Krisztinkovics Imre - Kritika - Krivácsy Elek - Krízis - Krompach István - Krompaszki László dr. - Kroó Margit - Kronau Friderika
Krispin József Krispin József, zeneszerző, sz. 1834 júl. 24-én, Perjámoson, Torontói m., megh. 1915 aug. 5-én, Aradon. Iskolai tanulmányainak megkezdésével egy időben a zenede tanítványa is lett. Flótát tanult. Tanárainak rögtön feltűnt zenei értelmessége. A tanulás gyorsan kiváló eredménnyel ment. 14 éves korában a zenéből már órákat adott, hogy keresetéből fenntarthassa magát, 16 éves korában már a színházi zenekarban játszik, 17 éves korában pedig a zenede oktató tanára lett. Ettől az időtől fogva van összekötve neve az aradi Zenedével. 1851- től 1901-ig tanít, közben azonban az igazgatói székbe kerül s 25 éven át minden fizetés nélkül, tisztán zenei lelkesedéséből vezeti a Zenedét mint igazgató. 1886-ban megalakítja Aradon a német színészet ellen a magyar színügy-gyámolító egyesületet. Az egyesület által fenntartott színház igazgatói teendői rövid idő alatt az ő kezébe kerülnek s a régi iratai között feltalálható levelek és szerződések bizonyítják a legjobban azt, hogy mily odaadással fáradozott a magyar színészet érdekében. A magyar színészkiválóságok az ő igazgatása alatt jelentek meg a magyar színházak deszkáin s így volt lehetséges, hogy rövid idő múlva megbukott a német színészet, Arad magyar színészeti központ lett, magyar színigazgató jött a város falai közé s a színügy-gyámolító egyesület hivatását befejezve látta, beszüntethette működését. Kristóf István, felvidéki író. Színműve: „Király és hercegnő”. Bemutatta a newyorki Theatre People, 1926 október havában. „Szentgyörgyéji varázs”, színmű. Bemutatta Gróf László nagyváradi társulata, 1927 április havában. Kristóf Károly, író, sz. 1904 márc. 3-án, Budapesten. Középiskolai tanulmányai után egy ideig külföldről tudósította a „Ma Este” c. folyóiratot, amelynek később zenei szerkesztője lett. 1926 óta a „Színházi Élet” belső munkatársa. Az 1927—28-iki szezonban a „Pesti Napló” egyik zenei referense. Fordította Krenek „Húzd rá, Jonny” c. jazzoperáját. (Rózsavölgyi-kiadás, 1928.) Bem. 1928 márc. 20-án, a Városi Színházban. Massenet: „Don Quichotte”-ját (szöv. Henri Cain és Le Lorrain). Bem. 1929 nov. 29. Városi Színház. „Szerelmi bájital”, vígopera 2 felv. Irta: Romani Félix. Zen. szerz. Donizetti, Bem. 1930 május 23. U. o. Önálló kötete: „Mestercsapás”, versek, 1928. Költeményei, műfordításai és kritikai cikkei elszórtan jelentek meg különböző magyar és német folyóiratokban. Krisztinavárosi Színkör. (Lásd: Budai Színkör.) Krisztinkovics Imre, színész, sz. 1892 nov. 1-én, Dunaszentpálon, Győr ma megh. a harctéren. Színpadra lépett 1913 szept. havában. (Lásd: Világháború címszót.) Kritika. (Lásd: Színikritika.) Krivácsy Elek, színész és író. (Lásd: Szalóki Elek.) Krízis. (Lásd: Válság.) Krompach István, színész, sz. 1894 jan. 29-én, Korompán. Színpadra lépett 1923 május havában. Krompaszki László dr. színész, sz. 1887 június 2-án, Ungvárott. Színpadra lépett 1921 szept. havában. Kroó Margit, magyar származású német operaénekesnő. Tanulmányai végeztével a berlini Staatsoper tagja lett, majd 1928 ápri havában a mannheimi Nationaloper szerződtette első drámai énekesnőnek. Kronau Friderika, osztrák színésznő, sz. 1838-ban, Rubarton (Poroszország). Már gyermekszerepekben is fellépett és 1854-ben a bécsi Carltheaterhez szerződött. Onnan Dessauba, majd Pestre került, 1863- ban a bécsi Burgban szép sikerrel vendégszerepelt, 1863—1865-ben a frankfurti Stadttheaterben működött, majd 1865-ben ismét fellépett a Carltheaterben, mint Montjoye a „Der Mann von Eisen” c. darabban. Sikere oly nagy volt, hogy Ascher igazgató szerződtette s azontúl minden új szerepével jobban és jobban meghódította a közönséget. Minden újdonság bemutatója előtt Párizsba utazott, tanulmányozni a darabot. Különösen a francia színművekben („Frou-Frou”, „Georges hercegnő”, „Jó falusiak” stb.) voltak olyan óriási sikerei, hogy ezeknek az ő alakítása biztosította a népszerűséget. 1872 május 14-én újra ven — 58 — Kronau Friderika