Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 4. Rabatinszky Mária - Zwischenakt (Budapest, 1931)
S - Szerdahelyi Kálmánné (Prielle Cornélia) - Szerdahelyi László - Szerdahelyi Nelli - Szeredi szinészet - Szerelemhegyi András
Szerdahelyi Kálmánné egyesület nyugdíjintézetének első alapszabályait. Mellszobrát Engel József mintázta, 1877-ben, és Aradi Zsigmond is elkészítette és Aradon helyezték el. — 1929 dec. 16-án Miskolcon megülték születése százados évfordulóját. Az emlékünnepély a Nemzeti Színház előcsarnokában elhelyezett márványtábla leleplezésével kezdődött, amelyen megjelent Mikszáth Kálmán dr. főispán, Hodobay Sándor dr. polgármester, Bónis Aladár alispán és nagyszámú előkelő közönség. A Himnusz eléneklése után Bulyovszky Gusztáv nyugalmazott főügyész, a színügyi bizottság tagja méltatta Szerdahelyi Kálmán nagy művészetét. A város nevében Halmay Béla dr. helyettes polgármester vette át az emléktáblát, majd Plank Miklós városi tanácsnok a Lévay József Közművelődési Egyesület nevében koszorúzta azt meg. A leleplezést követő díszelőadás előtt Hevesi Sándor dr., a budapesti Nemzeti Színház igazgatója mondott emlékbeszédet Szerdahelyi Kálmánról. Ezután a miskolci színtársulat nagy sikerrel adta elő Szigligeti Ede „Liliomfi” c. darabját, amely Szerdahelyi Kálmánnak kedves darabja volt. Első neje: Benke Jozefa, (L. o.) színésznő, kivel 1857 júl. 12-én kelt egybe. Második neje: Prielle Cornélia, (L.o.),a hírneves művésznő. — Eredeti színműve: „Rászedtek a komédiások’'. Fordításai: „Ál-jó emberek”, „Álmában beszél”, „Egy millió”, „Éjféli vonat”, „Elkényeztetett férj,” „Fehér szegfű” „Fernande”, „Ha nem káromkodik”, „Három kalap”, „Haza”, „Házasság gőzerővel”, „Jó barátok”, „Jó falusiak”, „Kardalnok”, (Chorista), „Kukkprédikációk”, „Már alszik”, „Marquisné arcképe”, „Nagyatya”, „Nagybácsi végrendelete”, „Nyolcadik pont”, „Társaságból”, „Utolsó levél”, „Váróteremben”, „Villemers marquis”, „Férj az ajtó előtt”, operett szöveg. „Varázshegedű”, operett szöveg. (Erődi Jenő.) Szerdahelyi Kálmánné, színésznő. (L. Prielle Cornélia.) Szerdahelyi László, mecénás, 1794 júl. havában „a magyar Jádzószinnek megörökítésére szolgáló tőkepénzek kipótolására 1000 Rhsztot” ajánlott fel. Szerdahelyi Nelli, énekesnő, Sz. József leánya és Sz. Kálmán nővére, (férjezett: Schmit Sándorné) sz. 1827-ben, megh. 1865 jun. 2-án, Pesten, a Vas-ucca 12. sz. a. házban. — Mint műkedvelő Kolozsvárott lépett először színpadra, 1839 aug. 20-án, a „Királyunkért és hazánkért” c. vj. Mimi szerepében. — 1842 márc. 31-én mint Serenka teszi első kísérletét a Nemzeti Színházban, az „Aggszinész és leánya” c. 5 felvonásos fr. újban. Nem nagy terjedelmű, de kellemes hangja, kitűnő zenei műveltsége, jó felfogása és értelme volt, s a mellett olyan megnyerő külseje, hogy e jeles tulajdonságok nélkül is hódított volna. Halála előtt néhány évvel, a hatvanas évek elején, hangját vesztve, a fővárosba jött s a budai Népszínházhoz szerződött, ahol szintén dicséretesen töltötte be a helyét. A „Dunanan apó” egyik előadásán megfázott, megbetegedett és több mint két évi szenvedés után, 38 éves korában meghalt. Zenei tudományáról színészi körökben fel van jegyezve, hogy Kolozsvárt a karnagy egy ízben hirtelen megbetegedvén, egy operai előadást próba nélkül dirigált végig. Szeredi színészet. 1826 jan. havában Balogh István kis társulata Szereden, (Pozsony m.) is megfordult, ahol négy előadást tartott mindössze; volt 30—40 frtos bevétele is. Szerelemhegyi András, az első magyar szinésztársaság tagja, sz. 1792- ben. Családi neve: Liebenberger volt. Eleinte Bécsben szinészkedett, Bécs egyik uccáját, melynek egyik helyiségében sok víg estét töltött el, szinésztársaival, az ő tiszteletére „Liebenbergergasse”-nak nevezték el. — 1793-ban az énekes játékok súgója volt és egyúttal katatanító. Pest vármegye theatrális aktái között megvan ajánlkozó levele a pesti magyar színtársulathoz, amely szóról-szóra így hangzik: „Minthogy minden Nemzetek előtt igen kedves az ének 's mivel nyilván való Dolog az, hogy a’ Magyar Nyelven az Énekes Játékok sokkal kellemesebbek és értelmesebbek, annak okáért, nem különben pedig a’ 226 Szerelemhegyi András