Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)
S - Szilády Margit - Szilágyi János - Szilágyi Jolán - Szilágyi Margit - Szilágyi Piroska, Szőcsné - Szilágysomlyói kincsleletek - Szilassy Géza - Szilassy János, ötvösmester - Szilassy János, festő - Szilvitzky Krisztina - Szilvitzky Tivadar - Szima - Szimbolizmus - Szimon János - Szimurgh
Szilády 503 Szimurgh festette hangulatelemekre épített tájképeit (pl. Ködös őszi reggel, Várakozás). 1897. és 1905. a Nemzeti Szalonban, 1907. a Könyves Kálmán ist. szalonjában volt kollektív kiállítása. Négy festménye a Szépművészeti Múzeum tulajdona. SZILÁDY Margit, festő, * Kecskemét 1908 szept. 2. A bpesti iparművészeti iskolában tanult, azután Münchenben és Olaszországban volt. 1925 óta tagja a kecskeméti művésztelepnek. 1929. gyűjt. kiállítása volt a Nemzeti Szalonban, 1930. Szentesen rendezett koll. kiállítást. SZILÁGYI 1. János, építész, * 1863, Budapest 1925. U. i. végezte tanulmányait s itt működött a parlament építésénél, önállósítva magát kivitelezte a zentai és bácstopolyai templomot stb. Sz. 2. Jolán, festő. Budapesten a képzőművészeti szabadiskolában tanult. 1915 óta főleg táj- és csendéletképeket állít ki a Nemzeti Szalonban. Sz. 3. Margit, festő és szobrász, * Budapest 1894 ápr. 3. Veress Zoltánnál és Londonban végezte tanulmányait. 1910 óta kiállítója a Műcsarnoknak és a Nemzeti Szalonnak. Sz. 4. Piroska, Szőcsné, festő, * Kolozsvár 1889 aug. 9. + Budapest 1931 okt. 28. U. o. Veress Zoltánnál és a londoni Royal Academyben tanult. 1910 óta csendéletekkel s néha figurális képekkel szerepelt a tárlatokon. SZILÁGYSOMLYÓI KINCSLELETEK. Az 1. lelet (1797) egy nagy arany nyakláncot, keresztbe foglalt római arany medaillonokat, egy övkapcsot és néhány apróbb aranytárgyat tartalmaz. A medaillonok III. és IV. sz.-i római császároktól származnak s mint évi adó, illetve mint ajándékok kerültek a germán fejedelmek birtokába. Az érmek széles arany keretbe vannak foglalva, melynek felületét almandinokkal kirakott rekeszek tagolják. A 2. kincslelet (1889) az előbbi lelőhelyének közelében került elő. Áll nyolc pár fibulából, egy pár korongos és két darab párnélküli fibulából, két nagyobb és egy kisebb aranycsészéből, egy nagy, aranyból készült karikából (hatalmi jelvény) és néhány fibulatöredékből. A fibulák nagyrészének anyaga aranylemezzel bevont ezüst. A felület aranyrekeszekbe foglalt különböző színű kövekkel van borítva. Az almandinos-rekeszes művesség mellett fellép ezeken a filigrán-technika is. Az egyes darabok különféle kultúrkörök stílusát viselik magukon. Az első lelet a bécsi volt udvari múzeumban, a második a Nemzeti Múzeum Régiségtárában őriztetik. Fettich, SZILASSY J. Géza, festő, * 1821, Firenze 1859 júl. 22. Jogi tanulmányai után Markó Károlynál tanult, akinek stílusát a másolásig követte. Dryoe és Apolló c. olajfestménye a Szépművészeti Múzeumban. S. 2. János, kassai születésű ötvösmester, 1719-ben atyjánál tanult, majd vándorlásai után Lőcsén telepedett le, hol rokokó-stílusú kelyheket, Űrmutatókat, kereszteket stb. készített. Ezeket ú. n. tűzben pikturált zománcképecskékkel díszítette. Több mint száz szép munkája ismeretes az ország területén. Főműve a kassai székesegyház útmutatója 1770-ből. Sz. 3. János, festő 1703 táján Rozsnyón, majd Lőcsén. II. Rákóczi Ferenc nejének, Hesseni Sarolta Amália hercegnőnek általa festett arcképe a krasznahorkai vár múzeumában van. SZILVITZKY 1. Krisztina, festő, * Diósgyőr 1888 jan. 2. Budapesten Deák Ébner Lajosnál tanult. 1916. egy csendélettel szerepelt először a Nemzeti Szalonban. Sz. 2. Tivadar, szobrász, * Szomolnok 1857, + München 1884. A müncheni képzőművészeti akadémiában tanult. Sokat ígérő tehetség volt; fiatalon halt el. SZIMA, építészeti tagozat a görög oszloprendekben, amely a függőlemez fölött van elhelyezve s a főpárkány legfelső részét alkotja. Vonala lágyan hajlított s mögötte vályú fogja fel az esővizet, mely aztán vízköpő oroszlánfejeken át folyik le. A későbbi korok építészetében másodrendű jelentőségű párkányokon is előfordul. SZIMBOLIZMUS: az elképzelésnek és ábrázolásnak olyan módja, mikor az absztraktum helyébe konkrétumot teszünk: az elvontságba valóságot. Szimbolikus általában a megszemélyesítő művészet, mikor pl. a tavasz fogalmát ifjú nők alakjával, a halálét gyászruhás vagy fáklyát lefelé fordító alakkal fejezzük ki. A szimbolizmus mindig a valóságtól és a természettől való távolodást jelenti s ellenhatásként rendszerint a realizmus vagy naturalizmus korszaka után jelentkezik. Mint a valóságtól általában elvonatkoztatott művészeti irány, mely a természet önkénye helyett az ember rendszerező akaratának engedelmeskedik, legotthonosabban az építőművészet körében érzi magát. Elek, SZIMON János, pecsét- és kőmetsző. Nürnberg vidékéről került a XVIII. sz. végén Kolozsvárra, ahol gróf Batthyány Ignác erdélyi püspök nyomdájának faktora volt. Az 1810-es években már neves pecsét- és kőmetsző volt, akit az erdélyi mágnások sokat foglalkoztattak. Néhány metszett köve a bécsi Liechtenstein-gyűjteményben van. SZIMURGH: A perzsák legendás madara, melyet kínai hatás alatt (a mongol hódítástól kezdve) a kínai fő-