Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)
M - Maes, Everard Crynsz van der - Maes Nicolaes - Magagnati, Girolamo - Magnasco, Alessandro - Magner Károly - Magnus, Eduard - Magnussen, Harro - Mágócsy Etus - Magrini, Isidoro - Magyar Bálint - Magyar Gergely
Maes 56 művel, P. Veronese, Tiepolo stb. A németalföldiek közül: a Flémalle-i mester, Henri met de Bles, H. Bosch, id. P. Bruegel, Rubensnek 60-nál több kitűnő műve (köztük a Királyok imádása), Van Dycknek néhány legszebb műve: Jordaens (Családi arckép) stb. A hollandi iskola alig van képviselve. Rembrandt, Artemisia királynő (1634). Németek: Dürer (önarckép 29 éves korából, 1498), L. Cranach stb. A XVII. és XVIII. sz-beli francia iskola képviselői: Poussin, Claude Lorrain, Watteau (Táncmulatság a szabadban, Társaság a St.-cloudi parkban). A földszinten van elhelyezve a szobrászati gyűjtemény. Rózsaffy, MAES (ejtsd: mász), 1. Everard Crynst van der, hollandi festő (1577— 1656). Carel van Mander tanítványa. Hágában élt. Festőiségével megkapó, kiváló műve a hágai városi múzeumban (1617). M., 2. Nicolaes, hollandi festő. * Dordrecht 1632, Amsterdam 1693 Rembrandt tanítványa. Amsterdamban élt. Képei többnyire interiőrök, mély térhatással, a chiaroscuróból kiemelkedő egy-egy alakkal (többnyire öregasszonyok), helyenkint felragyogó színekkel. Rembrandt befolyása alatt az elbeszélő genrekép megkapóan festői élménnyé változik át. Kiváló példák: Az asztali imádság (Amsterdam, Rijksmuseum), Gyümölcsöt hámozó aszszony (Berlin, Kaiser Friedrich-Museum). Ritka szenttörténeti képei közül kiválik a soká Rembrandtnak tulajdonított Krisztus megáldja a gyermekeket (London: National Gallery) és a budapesti Múzeum nagy Ecce hómója. Ezenfelül három arcképe van a Szépművészeti Múzeumban. Gyermek szarvassal, a budapesti Ráth György-múzeumban. — Irodalom: W. R. Valentiner (Stuttgart, 1924). Éber: MAGAGNATT (ejtsd: Anyáti), Girolamo, híres üvegkészítő Velencében a XVII. sz-ban. Ő volt állítólag az első, aki a hamis drágaköveket ismét készítette. MAGNASCO (ejtsd: mányászkő), Alessandro, máskép Lissandrino, génuai festő, * Génua 1681. u. o. 1747, Stefano M. génuai festő fia. A milánói barokk gyorsfestőnek, Filippo Abbiatinak tanítványa, kinek széles ecsetkezelését még tovább fejlesztette. Élete nagy részében Milánóban, 1735- től kezdve Genuában működött. Sötét hangulatú, helyenként erős világítású tájképeit azelőtt sokszor Salvator Rosának tulajdonították, kire olykor emlékeztet. Sovány, hirtelen odavetett alakjainak romok vagy nagy fák a hátterei, máskor konyha vagy refektóriumok belseje. Fantasztikus képein sötétbarnás háttér előtt hirtelen felvillanó fények cikáznak végig és ideges ecsetvonásukkal gyakran inkább vázlatszerűen hatnak. Az utóbbi az oka, hogy benne legújabban az impresszionizmus előfutárját vélték fölfedezni és képei nagyon keresettek lettek. Hatása a XVIII. sz.-i velencei festőkre, köztük Guardira, de leginkább Marco Riccire igen nagy volt. Csaknem minden nagyobb képtárban képviselve van; a bpesti Szépműv. Múz.-ban öt képe. — Irodalom: Geiger B (Berlin, 1914). MAGTÉR Károly, keramikus a XVIII. sz. második felében Győrött. Fellner Jakab építész tervei szerint 1774. rokokó-stílusban, 1778. XVI. Lajos stílusában összesen 40 drb fajanszkályhát készített az egri érseki líceum tantermei és lakásai részére, melyek nagyrészt ma is megvannak s melyek a hazai keramikus művészetnek igen becses emlékei. MAGNUS, Eduard, német festő, • Berlin 1799, u. o. 1872. A berlini műv. akadémián tanult, Olaszországban és Párizsban is járt. 1835—50 körül Berlin divatos arckénfestője volt, kinek szentimentális női képmásai (pl. Jenny Lind énekesnő arcképe a berlini Nationalgalerieben) a kor ízlésének hízelegtek. MAGNUSSEN, Harro, német szobrász, Hamburg 1861. Grünewald 1908. Reinhold Begas tanítványa. Jelentékeny része volt a német császárság alatt kínálkozó feladatokban (több Bismarck-szobor stb.). Tőle való Nagy Frigyes ülő márványszobra a potsdami Sanssouci-kastélyban, Hontems János emlékszobra Brassóban (1898). MAGÓCSY Etus, festő, 1. Csillag Józsefnk. MAGRINI, Tsidoro, olasz szobrász, * Magnano di Riviéra 1887 jún. 17. Firenzében tanult. 1906. Budapestre jött s a kiválóbb magyar művészek műveit faragta márványba, önállóan is mintázott; ezek közül kiválik Faun és nympha c. műve. MAGYAR 1. Bálint (Waltern Unger), kőfaragó. 1403—4. a bécsi szent,István-templom építkezésénél működött. M. 2. Ede, építész, * 1878. Szeged 1912 máj. 5. Budapesten tanult, majd Temesváron dolgozott, azután Szegeden telepedett le. M. tervezte a kaposvári új színházat, a szegedi ref. egyház palotáját, a nagykikindai ref. templomot és több szegedi bérpalotát. Munkáit magyaros stílustörekvések jellemzik. M. 3. Gergely (Gregorius Hungarus aurilaber de Rimasabbati), ötvös. Rimaszombatból vándorolt ki Lengyelországba s 1579. Lembergben nyert polgárjogot. Tekintélyes, vagyonos mester volt, akit 1590. a lembergi Magyar