A Pesti Hirlap Lexikona A-Z (Budapest, 1937)
Cs - Csóka - Csókakő - Csok jassa - Csokoládé - Csokonai Vitéz Mihály - Csokva - Csolnok - Csoma - Csoma Sándor - Csomád - Csoma-kódex - Csombárd - Csomó - Csomolungma - Csomoríka - Csomózott írás - Csongrád - Csongrád vármegye - Csonka János - Csonka-bég - Csonkahegyhát
230 Csó Csóka — Csonkahegyhát Csokonai Vitéz Mihály Csóka (Coloeus), varjú-féle galambnagyságú éneklőmadár. Többnyire régi tornyokban, romokban tartózkodik. Csókakő, uk., Fejér vm., móri j., 787., u. p. és u. t. Mór, vá. Bodajk. Várromok. Csókasa (tör gok vasa) , sokáig élj ! Csokoládé, a pörkölt kakaóbab lisztjét 50—60% cukorral, tejjel, liszttel, keményítővel, vaníliával, fahéjjal keverik és formába öntik. A Cs. mexikói eredetű. Csokonai Vitéz Mihály (1773—1805), Balassa mellett Petőfiig a legnagyobb magyar lírikus. A debreceni és sárospataki kollégium növendéke volt és lelkésznek készült. Fiatalon kezdett verselni; egyformán hatott rá a közvetlen forrásból megismert népköltészet és az eredetiben olvasott Metastasio. Rendkívül olvasott s ez meglátszik költői munkái sokoldalúságán. Lírájának legbecsesebb darabjai a Lola-dalok, Anakreoni dalok, Bordalok, bölcselő költeménye: A lélek halhatatlansága. Vígeposza: Dorottya. Színművei: Pofók v. Cultusz, Kamyóné, Cerson de Malheureux Tempefői. A homéroszi éposz kitűnő travesztiája a Békaegér-harc. Az Árpád c. nemzeti éposz csak kezdősoraiban maradt ránk. A magyar rokokó legfinomabb poétája; fiatalon, tüdőbetegségben hunyt el. Csokra, kk., Borsod vm., ózdi j., 697 1., u. p. és u. t. Sáta, vá. Nekézseny-Sáta. Csolnok, nk., Esztergom vm., esztergomi j., 2956 1., posta, telefon, vá. Dorog. Csorna, kk., Somogy vm., igali j., 617 l., posta,vá. Csomna Sándor, 1. Körösi Cs. Csomnád, nk., Pest. vm., váci j., 885 1., u. p., u. t. Veresegyház, vá. Csoma-kódex, a XVI. sz. közepéről való magyar kézirat. Tartalma: évek gyűjtemény. A Cs.-ben van a szendrői névtelen Szilágyi és Vajmári, s a drávai névtelen Rusztán császár c. költeménye. Csomborti, kir., Somogy vm., kaposvári j., 425, n. p. és u. t. Hetes, vasútállomás Osztopán. Csomó, a hajó sebességének megállapításához használt angol mérték, megfelel 15.416 m-nek. Csomolungma, a Mount Everest tibeti neve. Csomorika (Cikuta), az ernyősök családjába tartozó magas, kórós, erősszagú növény, vizes réteken, mocsarakban nő. Húsos, felfúvódott tőkéjének rekeszeiben narkotikus hatású, erősen mérges nedv van. Csomózott írás, az írás kezdetleges formája. A kínaiaknál titkosírás, Peré egykori lakóinál főként a pásztorrovás helyettesítője (quippu). Csongrád, megyei város Csomorika Cs. vm., a Tisza mellett, a Kőrösök torkolatával szemben, 26.046 (tiszta magyar) 1.; a Tiszán vasúti és közúti híd Szentesre. Csongrád vármegye (Szeged és Hódmezővásárhely törv. hat. városokon kívül): 1885 km 2, 148.529 t. Népsűrűség: 78*8. A lakosság 99*6% magyar, 0 2% tót, 0% német. Vallás szerint 847 római kat., 122% ref., 1*5% ág. ev., 0*2% gör. kat., 0*3% gör. kel., 1% izr., egyéb 0*1%. 65,4% őstermelő, 18*3% iparos, 3*2% kereskedő. A vm. területéből 126 385 ha. szántóföld, 10 320 ha. rét, 4628 ha. szőlő, 26.873 ha. legelő, 3687 ha. erdő, 15.140 ha. terméketlen terület (1933-as adat). Csongrád vm. főbb terményei: búza, rozs, árpa, zab, tengeri, burgonya, cukorrépa, takarmányrépa. Állatállománya: 24.820 szarvasmarha, 21.098 ló, 31.068 sertés, 18.924 juh. Vasútvonalainak hossza 112 5, kisvasútaié 391 km. A megye területén 14 kisdedovó, 147 mindennapi, 91 általános, 28 gazdasági továbbképző, 2 önálló gazdasági népiskola, 7 iparos-, 1 kereskedőtanonc, 5 polgári iskola, 2 reálgimn., 1 gazdasági szakiskola. 2939 rádióvevőkészülék volt üzemben 1933-ban. Az Alföld legforróbb vidéke, az évi középhőmérséklet 10,9% C. (Szegeden). Csapadék kevés: évi 550 mm átlag. A vármegye községei sokat szenvedtek, főleg a folyószabályozás előtt, a Tisza és Körös áradásaitól. Megyeszékhely: Szentes. Népesebb községek még: Kiskundorozsma és Mindszent. Csonka János, *1852., feltaláló, 1925-ig a műegyetemi műhelyoktatás Irányítója volt. A motorépítés és automobilkonstrukció terén Magyarországon úttörő . Bánki Donáttal az úszós benzinkarburátor feltalálója, az első honi benzinmotor, motorkerékpár és gőzkalapács készítője. Csonka-bég, az 1686. nagy ostrom idején a budai török őrség egyik félkarú tisztje. Elfogták, megkeresztelkedett (keresztapja I. Lipót császár), nevét Zungenbergre változtatta. 1704-ben magyar katonáival a Rajna melletti harcokban kitüntette magát. A franciák elfogták, kiszolgáltatták a törököknek. A szultán, mint renegátot, zsákba varratva a Boszporuszba dobatta. Fia, Zungenberg Ferenc báróságot kapott. Csonkahegyhát, kir., Zala vm., novai J., 488 l., posta, u. t. Nagylengyel, vasútáll. Andráshida.